Az építésügyi igazgatási feladatok 2013. márciusi átszervezése és az „új” hatóságok működésének megkezdése után már meg is jelentek olyan jogszabálymódosítások, amelyek az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) és a Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) alapján lefolytatott egy-egy lényeges eljáráshoz köthető új szabályokat állapítanak meg. Remélhetőleg megszűnnek azok az esetek, amikor a használatbavételi engedély után még hatósági bizonyítványt is be kellett szerezni az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez.

Az Illetéktörvény módosítását követően nem alakult ki egységes joggyakorlat az építésügyi hatósági eljárásokban kiállított hatósági bizonyítványok illetékével kapcsolatosan. A Miniszterelnökség egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztériummal, és az egyeztetés eredményéképpen megszületett tájékoztató alapján módosítani kellett az Építésijog.hu tájékoztatóját is. A jogalkotói értelmezésre tekintettel az alábbiakban - áttekintő táblázat segítségével - közzétesszük az alkalmazandó illeték mértékeket. Indokoltnak tartottuk a használatbavételi eljárás illetékének áttekintését is.

A kulturális örökség védelmével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 306/2016. (X. 13.) Korm. rendelet több jogszabályt is módosított az örökségvédelmi témakörben, így az építésüggyel kapcsolatos jogszabályokban is szükséges volt a változtatások átvezetése. A pontosítások mellett lényeges változásokat is láthatunk az egyes építésügyi hatósági eljárásokban is, így például műemlékek esetében is használatbavétel tudomásulvételi eljárást kell a jövőben lefolytatni.

Gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy ma az építkezések csekély száma az, amely teljesen a záradékolt és engedélyezett terveknek megfelelően történik. Az építésügyi hatóságok a legtöbb esetben különböző mértékű és fajsúlyú eltéréseket tapasztalnak a hatósági eljárások során. Ezért is lényeges változás, hogy 2016. január 1. napjától a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) már szigorúbban szabályozza a megvalósulási dokumentáció készítésének eseteit.

A 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének való megfelelés miatt ismételten módosította a Kormány a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet. A jelenlegi módosítások az Európai Unió által is preferált környezettudatos energiagazdálkodás révén az energiahatékony épületek számának növelését (majd kizárólag ilyen épületek létesítését kötelezővé tevő) célzó szabályozások, melyek a jelenleginél sokkal komolyabb, hatékonyabb előírások, az energiahatékonyabb épületek építését, illetve megvalósításuk hatósági ellenőrzését, számonkérését tekintve.

Azt minden építtető tudta, hogy a felelős műszaki vezető nyilatkozata nélkül nem kaphat használatbavételi engedélyt. Ha a felelős műszaki vezető nem volt fellelhető, vagy megtagadta a nyilatkozat kiadását, akkor – a nem egyöntetű hatósági gyakorlat szerint – építésügyi műszaki szakértő is megtehette a nyilatkozatot. 2015. április 1. napjától könnyebbé válik az építkezés lezárásának dokumentálása, és az építtetőknek, kivitelezőknek már nem kell a nyilatkozat megtétele érdekében „üldözniük” a felelős műszaki vezetőt. Az már más kérdés, hogy a könnyítés milyen hatással lesz a kivitelezés során viselt felelősségre.

A gyakorlati alkalmazhatóság érdekében az Eljárási kódex minden pontján módosult annak az igazolása, hogy a munkaterületet az építtető részére visszaadták. A 2014. március 15. napjától hatályos másik rendelkezés szerint az építtető kérelmére a használatbavétel tudomásulvételről írásban is tudomást szerezhet.

A kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával, építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának megszüntetésével, megelőzésével összefüggő kivételes építési követelményeket, engedélyezési, tudomásulvételi és kötelezési eljárási szabályokat, a tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivételes tervellenőrzési, tervpályázati és tervtanácsi szabályokat, továbbá az építőipari kivitelezési tevékenység eltérő szabályait a kormány külön rendeletben határozza meg [1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (1) bek. 10. pont].

A használatbavételi engedélyhez kötött tevékenységek köre jelentősen csökkent 2013. január 1-jétől. Főszabály szerint az elkészült épület használatbavételéhez tudomásulvételi eljárást kell lefolytatni. A tudomásulvételhez kapcsolódó részletes eljárási szabályok meghatározására döntően 2013. október 1-jei hatállyal került sor.