A települési önkormányzatok feladata a meglévő épületek és önálló rendeltetési egységek rendeltetésmód-változtatására, továbbá egy épületen belül az ott található önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatására vonatkozó településképi bejelentések elbírálása (és e körben a jogsértések feltárása, megszüntetése és meghatározott esetekben a szankcionálása). Az Étv. és a Településképi törvény hatálya alatt eltérően értelmezték mind a helyhatóságok, mind a közigazgatási bíróságok azokat az eseteket, amikor a rendeltetésmód-váltás építési tevékenység nélkül valósulna (vagy valósult) meg. A Kúria most közzétett 14/2024. jogegységi határozata szerint kiterjed az önkormányzatok hatásköre ezekre az esetekre is. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa egy olyan eljárást vizsgált, amikor egy lakásnak szálláshely-szolgáltatási tevékenység céljára történő hasznosítására építési tevékenység nélkül került sor. Az ügyben az volt a kérdés, hogy az önkormányzat kiszabhat-e településkép-védelmi bírságot a lakás szálláshellyé történő rendeltetésmódosítása esetében.

A településtervezéssel és területrendezéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet egyebek mellett módosította a Településrendezési kódex partnerségi egyeztetés szabályaira vonatkozó előírásait is. A módosuló rendelkezések nyomán még nagyobb hangsúlyt kap a településrendezés során a széleskörű nyilvánosság biztosítása, a társadalmi bevonás. Változtak a településképi bejelentési eljárás és a településkép-védelmi bírság befizetésének szabályai is.

A településképi bejelentési eljárás, mint önkormányzati hatósági eljárás korábban is a közigazgatási eljárásokról szóló jogszabályok hatálya alá tartozott, azonban sok vitát váltott ki a szakmagyakorlók között a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának kérdése. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettel egyértelművé vált az eljárás – Ákr. szerinti lefolytatásának – szükségessége. További változás, hogy törvényi szinten szabályozták a településkép-védelmi bírság kiszabását.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggően a Településképi törvény is módosult. A 2018. január 1-jétől hatályos rendelkezések között a településképi kötelezést érintő egyéb változásokat is találunk; például a településkép-védelmi bírság kiszabásának feltételei is módosultak. A településkép-védelmi bírságokból befolyó összegek az önkormányzat bevételét képezik.

Az önkormányzat a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A településképi kötelezés tehát egy önkormányzati hatósági kényszerítő eszköz, melynek célja a jogszerű állapot ki, vagy visszaalakíttatása az ingatlan tulajdonosával. Az alábbi tájékoztatóból kiderül az is, hogy az önkormányzat milyen szempontok vizsgálata alapján szabhat ki településkép-védelmi bírságot.