A települési önkormányzatok feladata a meglévő épületek és önálló rendeltetési egységek rendeltetésmód-változtatására, továbbá egy épületen belül az ott található önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatására vonatkozó településképi bejelentések elbírálása (és e körben a jogsértések feltárása, megszüntetése és meghatározott esetekben a szankcionálása). Az Étv. és a Településképi törvény hatálya alatt eltérően értelmezték mind a helyhatóságok, mind a közigazgatási bíróságok azokat az eseteket, amikor a rendeltetésmód-váltás építési tevékenység nélkül valósulna (vagy valósult) meg. A Kúria most közzétett 14/2024. jogegységi határozata szerint kiterjed az önkormányzatok hatásköre ezekre az esetekre is. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa egy olyan eljárást vizsgált, amikor egy lakásnak szálláshely-szolgáltatási tevékenység céljára történő hasznosítására építési tevékenység nélkül került sor. Az ügyben az volt a kérdés, hogy az önkormányzat kiszabhat-e településkép-védelmi bírságot a lakás szálláshellyé történő rendeltetésmódosítása esetében.

Az EBH2009. 2109. számon közzétett elvi bírósági határozat kimondta, hogy szabályszerű kézbesítés hiányában nincs olyan másodfokú határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatára törvényes lehetőség lenne. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának tanácsa el kívánt térni ettől a határozattól, ezért jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte a jogi képviselővel eljáró ügyfél részére történő kézbesítés joghatályosságának értelmezéséről.

A Kúria közigazgatási-munkaügyi jogegységi tanácsa a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának Vezetője által kezdeményezett jogegységi eljárásban azt vizsgálta, hogy a 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezéseit milyen hatósági ellenőrzések során kell alkalmazni, vagyis hogy mikor kell bírság helyett figyelmeztetést alkalmazni. Főként az építésfelügyeleti hatóságok részére javaslom, hogy ismerjék meg a 2/2013. KMJE jogegységi határozatot.