Sok építtetőnek okoz bosszúságot, hogy szabályozási vonal található a telkén, főleg akkor, amikor az önkormányzat is tudja, hogy belátható időn belül nem fog utat, utcabővítést kialakítani. A 2021. évi XXXIX. törvény ezt a helyzetet is rendezni, és a kiszolgáló út célját szolgáló szabályozási vonallal érintett építési telek – a telekméretre vonatkozó speciális előírás mellett – a lakó és üdülő rendeltetéssel érintett építésügyi hatósági eljárások és az egyszerű bejelentések tekintetében rendezettnek minősülnének. Ez azt jelenti, hogy nem kell ténylegesen meg is valósítani az útlejegyzésekhez szükséges telekalakításokat, ahhoz, hogy megkezdhessük az építkezést. A cikkben a szabályozási vonalak felülvizsgálatára és a közterület-alakítási tervekre vonatkozó új rendelkezéseket is bemutatjuk.  

Az Országgyűlés a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggően több törvény módosításáról is döntött. A 2015. évi CXL. törvény – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és a környezetvédelmi törvény mellett – összesen tíz jogszabályban rögzített speciális rendelkezéseket a tömeges bevándorlás esetére. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény is kiegészült, azzal a céllal, hogy a Kormány egyedileg, az általános előírásoktól függetlenül hozhasson döntést a nemzetbiztonsági szempontból nélkülözhetetlen beruházások megvalósításáról.

Az ingatlan értékesítését alapvetően háromféleképpen kezeli az általános forgalmi adó rendszer: a tranzakció lehet egyenes adózás alá eső, adómentes értékesítés vagy a fordított adózás szabályai szerint adóköteles ügylet. A helyes adózási mód alkalmazását több körülmény mellett az ingatlan – építésügyi hatóság által történt – minősítése is befolyásolja.

Az Építési törvény (Étv.) és az OTÉK számos olyan fogalmat határoz meg, amelyek az építési telekhez kapcsolódik. Kizárólag a jogszabályi előírásoknak megfelelő építési teleken lehet épületet elhelyezni.