2025. december 30-án jelent meg a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet módosítása, 2026. január 2-ai hatálybalépéssel. Az 52/2025. (XII. 30.) ÉKM rendelet célja a területrendezési tervek és a helyi építési szabályzatok közötti kapcsolat erősítése, és ennek részeként a nagyvízi meder terület övezetében különleges kikötőterület kijelölése lehetőségének biztosítása, valamint az általános mezőgazdasági terület lehatárolására vonatkozó szabályok egyértelműsítése.

Korábban már tájékoztatást adtunk arról, hogy az Országgyűlés elé 2021. március 10-én benyújtott törvénymódosítási javaslat alapján átfogó változás várható a településrendezés területén, melynek nyomán a településeknek a településrendezési eszközeik komplett felülvizsgálatát kell elvégezniük. Az 2021. évi XXXIX. törvény alapján 2021. július 1. napjától már hatályba is lépnek a településrendezést érintő, jelentős változások.  

A bürokráciacsökkentés és a településtervezéssel összefüggő feladatok, eljárások egyszerűsítésének folyamata az elmúlt években indult el, melynek kapcsán eddig is számos jogszabály került módosításra. Az egyszerűsítést célzó intézkedések következő lépéseként 2019. március 14-től a kulturális örökségvédelemmel összefüggésben került sor újabb jogszabály módosításokra, melyek érintették a településrendezési eszközök készítését és a védelemmel érintett épületek építésének véleményezését is. A módosítások alapján a világörökségi területen a homlokzatfelújításához is tervtanácsi vélemény válhat szükségessé.

2018. december végén az Országgyűlés elfogadta a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényt (új OTrT). Az új OTrT az indokolásában felvállaltan egy új korszakot nyit, az eddig három külön törvényben szabályozott országos és a két kiemelt térségre vonatkozó területrendezési terveket – az OTrT (2003. évi XXVI. törvény), a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv (2005. évi LXIV. törvény), Balaton-törvény (2000. évi CXII. törvény) – egy jogszabályban összefoglalva és részben új részletszabályokat alkotva. Az önkormányzatok újabb jelentős mennyiségi jogalkotási feladatot kapnak, mivel az új OTrT-vel összhangba kell hozniuk a településrendezési eszközeiket.  

Az építésügyben már megszokott, hogy év végén sok jogszabály-változást hirdetnek ki. Nem volt ez máshogy 2018-ban sem: a december 28-án megjelent, Magyarország egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosította többek között az Építési törvényt is. Az Étv. módosított rendelkezései néhány jelentős változást eredményeznek a településrendezés terén. A záró szakmai véleményre vonatkozó rendelkezések és a 2012. augusztus 6-i OTÉK alkalmazhatóságának előírásai is változtak.

Az Építési törvény 2018. júliusi kiegészítése - a toronyházak létesítési feltételei mellett - a törvényi alapjait is megteremtette annak, hogy a településrendezési eszközök megalkotására vonatkozó határidő is módosuljon. A 2012. augusztus 6-i OTÉK szerinti módosíthatóság határideje azonban nem változott. Az új előírásokat átvezették a Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) szövegébe.

Az Építési törvény legutóbbi módosítása a nagy vitákat kiváltó toronyházak kérdését rendezte, és még egy fontos, településrendezést érintő módosítást is tartalmazott. Egy kis levegőhöz jutnak a helyi építési szabályzat készítésével elmaradásban lévő települési önkormányzatok, főépítészek.

A Kormány 2017. szeptember 30-i hatállyal módosította, illetve pontosította a területrendezési hatósági eljárás szabályait és a területi hatásvizsgálat elkészítésének előírásait.  A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletbe új fogalmak kerültek, és egyebek mellett rögzítették a digitális dokumentumok szerkeszthetőségének lehetőségét.

2013. január 1. napjával nemcsak az építésügyi hatósági eljárások szabályai változtak meg gyökeresen, hanem a településrendezési eszközökre, illetőleg azok készítésére vonatkozó előírások is. A teljesen új szabályozási környezet miatt szükség volt egy átmeneti időszak biztosítására, az új szabályok kötelező alkalmazásáig (2018. december 31.). A Kormány most elfogadott 385/2015. (XII. 8.) számú rendelete a régi szabályok alapján elfogadott településrendezési eszközök módosításának lehetőségére megállapított határnapokat hosszabbította meg. A módosítások a főváros településrendezési eszközeire vonatkozó sajátos rendelkezéseket is érintik.

A Kormány a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet érintő pontosítást fogadott el, így egyértelmű vált az építésügyi hatóság illetékessége. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezéseinek módosításával egyes fővárosi kerületi önkormányzatok részére lehetővé vált, hogy alkalmazzák a 2012. novemberében már elfogadott, de akkor még hatályba nem lépett településrendezési eszközöket.