A szerző 2020 elején – Budapest állami főépítészeként – a fővárosi egyfokú építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóság megszervezője, majd 2020. március 1-től szeptember 30-ig annak első vezetője volt. A Miniszterelnökség internetes szakmai oldalán megtalálható hatósági statisztikai adattáblák, az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika felületén megismerhető építésigazgatási feladatmutatók, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjai és 2020. évi beszámolói – valamint személyes tapasztalatai – alapján az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációját ismerteti. A cikk második, befejező részében előbb az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) és az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) más szakrendszereiből képzett nyilvános e-statisztika adatainak segítségével mutatja be az építésigazgatási tevékenység időben is változó jellemzőit. Majd ismerteti az önkormányzatok változatlanul meglévő településrendezési, településképi és a kapcsolódó egyéb szabályozási lehetőségeit és ennek 2020. évi gyakorlatát. Végül az építészek és mérnökök továbbra is sokirányú helyhatósági foglalkoztatására mutat rá, amely a kormányhivatalok munkaerőpiaci versenytársává is teszi a helyi önkormányzatokat a szigorú képesítési feltételeknek megfelelő építésigazgatási munkatársak toborzása során.

A szerző 2020 elején – Budapest állami főépítészeként – a fővárosi egyfokú építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóság megszervezője, majd 2020. március 1-től szeptember 30-ig annak első vezetője volt. A két részből álló tanulmány a Miniszterelnökség internetes szakmai oldalán megtalálható hatósági statisztikai adattáblák, az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika felületén megismerhető építésigazgatási feladatmutatók, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjai és 2020. évi beszámolói – valamint személyes tapasztalatai – alapján az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációját ismerteti. A cikk első részében az építésügyi integráció végrehajtását, a létrejött egyfokú hatósági rendszert, annak humánerőforrás-jellemzőit, továbbá a 2020. évben elvégzett hatósági munka legfontosabb tényadatait mutatja be. Felhívja a figyelmet az integrációból és a 2019-2020. évi jogszabály-változásokból adódó statisztikai számbavételi nehézségekre, ennek ellenére tájékoztatást nyújt a feladatellátás jellemzőiről.  

Az e-epites.hu oldalon az OÉNY felületén a "Keresés helyrajzi szám szerint" az egyik legpraktikusabb információt nyújtó keresési lehetőség, az ingatlanokkal kapcsolatos tájékozódás kiindulási alapja. Az ingatlan települése és helyrajzi számának pontos megadása után a lekérdezés megmutatja, hogy 2013. 01.01 óta az ingatlanra adtak-e ki építési vagy használatbavételi engedélyt, nyitottak-e elektronikus építési naplót, készült-e hozzá energetikai tanúsítvány, valamint az ingatlan esetleges örökségvédelmi vonatkozását. Az e-epites.hu rutinszerű használata során azonban 2020. június végén váratlan meglepetés ért: nem találtam meg a helyrajzi számon alapuló keresőt.

A területrendezési tervek és településrendezési eszközök készítéséhez szükséges ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis hozzáférése 2018. január 1-jétől ingyenessé vált. A 2017. évi nyári törvénymódosítást követően a vonatkozó kormányrendeletekben is megjelentek azok a módosítások, amelyek a térképi adatbázisok ingyenes hozzáférésének igénybevételéhez szükségesek. Az adatszolgáltatást a BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya biztosítja.

Az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról 2013. évi CLXXXIII. törvényben található felhatalmazás teszi lehetővé a belügyminiszter számára, hogy az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) használatához kapcsolódóan díjat állapítson meg.