Egy 2022 szeptemberi kormányrendelet úgy tette lehetővé legfeljebb négy lakásig a többlakásos épületek kedvezményes gázfogyasztását, hogy társasházzá alakulás nélkül is lehessen igazolni a lakások számát. A rezsicsökkentett gázdíj érvényesítéséhez a jegyzőtől kell hatósági bizonyítványt beszerezni. 2025. január 1-jétől az OTÉK-ot felváltotta a TÉKA, ezért a hatósági bizonyítványok kapcsán vizsgálandó paraméterek kérdésessé váltak, azonban egy 2025. augusztus 1-jétől módosított NFM rendelet egyértelművé tette, hogy mit kell vizsgálni. Az új előírások 2022. évi bevezetésekor az önkormányzatoknak a kérelmek óriási száma komoly gondot okozott, mivel a hatósági bizonyítvány kiállításának feltételei tisztázására nem volt elegendő szakemberük. A kérelmek a mai napig is érkeznek a jegyzőkhöz, de már koránt sem olyan mennyiségben, mint három évvel ezelőtt. Az változatlanul több kérdést vet fel az, hogy az önkormányzatnak milyen kötelezettségei vannak akkor, amikor értesül a többlakásos épület létezéséről ott, ahol ennyi rendeltetési egység nem lehetne. A fogyasztóknak nem érdemes a kérelemben „trükközniük”, mert utólag nagyon sokba kerülhet, ha több lakást tüntetnek fel, mint ami ténylegesen megtalálható az épületben. A cikksorozat 2. részében az eljárási szabályokat ismertetjük.

Egy 2022 szeptemberi kormányrendelet úgy tette lehetővé legfeljebb négy lakásig a többlakásos épületek kedvezményes gázfogyasztását, hogy társasházzá alakulás nélkül is lehessen igazolni a lakások számát. A rezsicsökkentett gázdíj érvényesítéséhez a jegyzőtől kell hatósági bizonyítványt beszerezni. 2025. január 1-jétől az OTÉK-ot felváltotta a TÉKA, ezért a hatósági bizonyítványok kapcsán vizsgálandó paraméterek kérdésessé váltak, azonban egy 2025. augusztus 1-jétől módosított NFM rendelet egyértelművé tette, hogy mit kell vizsgálni. A cikksorozat 1. részében azt járjuk körül, hogy milyen ingatlanok, épületek tekintetében lehet kiadni ezt a hatósági bizonyítványt, és mit kell kötelezően tartalmaznia a kérelemnek.

Az utóbbi csaknem fél évben egyre gyakrabban jelennek meg a hírek és persze a tényadatok is, a drasztikusan felfele ívelő energiaárakról, illetve az emelkedő hitelkamatokról. Ebbe a folyamatba illeszkednek a rezsicsökkentés átalakításáról szóló kormányzati döntések is. Ezek mind-mind olyan tényezők, melyek a háztartások és a vállalkozások életét, hosszú távú stabilitását erősen befolyásolják.

Magyar Közlöny: 2013. évi 73. szám Érintett jogszabály: 2013. évi LIV. törvény Módosította: 2007. évi LXXXVI. törvény, 2008. évi XL. törvény, 2005. évi XVIII. törvény, 2011. évi CCIX. törvény, 2012. évi CLXXXV. törvény Hatályos: 2013. május 10. A Kormány által meghirdetett rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény preambuluma szerint „az Országgyűlés biztosítani kívánja az indokolatlanul magas lakossági terhek mérséklését, aminek egyik eszköze annak elérése, hogy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben korlátozza az egyes szolgáltatásoknak a kifizethetetlenül magas költsége. A rezsicsökkentés fontos célja a lakosság életszínvonalának javítása, illetve annak biztosítása, hogy az emberek a rendelkezésre álló jövedelmek minél nagyobb részével szabadon gazdálkodhassanak”. Az Országgyűlés a fenti cél érdekében kiegészítette a közműszolgáltatásokat is szabályozó törvényeket, de nem térünk ki részletes minden területre. A víziközmű-szolgáltatás tekintetében például a törvény előírja, hogy a számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) 2013. július 1-jétkövető időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90%-át [2013. évi LIV. tv. 4. § (1) bek.]. Az előírás kizárólag a lakossági felhasználókra vonatkozik, és lényegében 10 százalékos díjcsökkenést eredményezhet 2013. július 1-jét követően. A szemétszállítási díj szintén 2013. július 1-jétől fog csökkenni, míg a villamos energia, a távhőszolgáltatás és a földgáz díja már 2013. január 1-jétől módosult. A villamos energia szolgáltató (az ún. egyetemes szolgáltató), a távhőszolgáltató, a víziközmű-szolgáltató, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltató minden hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogy a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényben foglalt előírásokat teljesítette [2013. évi LIV. tv. 5. §]. Ha bármelyik szolgáltató megsérti a rezsicsökkentéssel kapcsolatos valamilyen kötelezettségét, a fogyasztóvédelmi hatóság kötelezheti a szolgáltatót arra, hogy minden érintett lakossági fogyasztó számlájára fizessen 10.000 forint kötbért [2013. évi LIV. tv. 7. § (2) bek.].