Csaknem 10 hónappal a legtöbb építésügyi, településrendezési, illetve telekalakítási jogszabálymódosítás és az új Eljárási kódex 2024. október 1-jei hatálybalépése után, és alig 2 hónappal a TÉKA 2025. július 1-től kezdődött alkalmazását követően, a szaktárca által előkészített „finomhangolások” jelentek meg a Magyar Közlönyben 2025. augusztus 25-én. Amint a módosító rendeletcsomag preambuluma is leszögezi, a rendelet célja egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek olyan tartalmú módosítása, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) alapvető szabályainak alkalmazását elősegíti, a településrendezési és építési követelményeknek az alkalmazását a különféle eljárásokban azonos szempontok szerint megköveteli, az építésügyi szakterületen használt fogalmakat egyértelművé, a településtervek készítésének és az építésügyi hatósági eljárásoknak a folyamatát átláthatóbbá teszi. Az „Összefoglaló tájékoztató egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek 2025. augusztus 25-én kihirdetett módosításáról” című cikksorozat 4. részében a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex) és a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) egyszerű bejelentés alapján végzett kivitelezésekre vonatkozó módosításait mutatjuk be.  

A veszélyhelyzeti rendelkezések számos ponton csökkentették az építtetői kötelezettségeket, de van olyan rendelkezése is, amely a korábbinál nagyobb terhet jelent. Az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérés bejelentésének szabálya az általános trenddel ellentétes irányba változott. A gyakorlatban sokan összekeverik az egyszerű bejelentési dokumentációtól és a kivitelezési dokumentációtól való eltérésre vonatkozó előírásokat, amely összességében akár több millió forintos bírságot is eredményezhet. A jelen összefoglalóban bemutatott előírásokat a 2020. december 30-i hatálybalépésüktől 2022. június 30. napjáig megtett egyszerű bejelentés alapján végzett beruházásoknál kell alkalmazni.  

A 687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzeti jogrendben, 2020. december 30-ától jelentősen bővítette az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületek körét. A jogszabály az egyszerű bejelentések tekintetében tartalmaz olyan előírásokat is, amelyeket a 2020. december 30-ától megtett valamennyi bejelentésre alkalmazni kell. A tervezői művezetés kötelező esetei a veszélyhelyzet időszakára nagyjából megszűntek, míg a jogszabály a kivitelezési dokumentáció szükségességét is a korábbi előírásoktól eltérően kezeli. A jelen összefoglalóban bemutatott előírásokat a hatálybalépésüktől 2022. június 30-ig kell alkalmazni.

A kivitelezéshez kapcsolódóan 2017. január óta a jogszabályokban átfogó változások nem voltak. Hosszú szünet után megjelent egy, az Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet”, amely a Kivitelezési kódexben és egyéb a kivitelezéshez kapcsolódó rendeletekben is kisebb változásokat hozott. Folytatódott a 2016. július 1. napján megkezdett koncepcióváltás, amely a kivitelezési dokumentációhoz nem kötött építési tevékenységek végzésével váltja ki az építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető tevékenységeket. 2019. februárjától a saját részre történő kivitelezés szabályai is módosultak.

A Szakmagyakorlási rendelet 2017. június 20. napjától hatályos változásai egyebek mellett megválaszolják az alábbi kérdéseket: mikor van szükség szakági felelős műszaki vezető és építési műszaki ellenőr foglalkoztatására, csak szakági tervező készítheti-e el az egyszerű bejelentés esetén a szakági terveket, mikor kell a tervezésbe tartószerkezeti tervezőt bevonni?

A MÉK elnöksége a 2017. február 3-i elnökségi ülésén a témában újabb állásfoglalást alakított ki, mivel a jogi környezet 2017. januári változása miatt a 2016. novemberi véleménye már nem volt helytálló. A kérdéskörben született a 21/2017. (07.07.) sz. MÉK Elnökségi határozat, illetve ennek 2017. november 7-i kiegészítése.

A kivitelezési dokumentáció elkészítésének kötelező esetei és a jogszabályi kötelező tartalmi előírások a mai napig a kevésbé ismert előírások közé tartoznak. A gyakorlatban csak kiviteli tervnek nevezett dokumentumot sokszor a költségigénye miatt „spórolja” meg az építtető, miközben nem tudja, hogy a hiánya jelentős bírságot eredményezhet, illetve a kivitelezővel szembeni igényérvényesítés akadályát is képezheti. 2017. január 1. napjától jelentős változások következtek be, ezért az alábbi tájékoztatóban a 2016. december 31. napján hatályos előírásokat ismerhetik meg.

A 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a kivitelezési dokumentáció kötelező elkészítésének szabályozása mellett a tartalmi előírások tekintetében is lényeges változtatásokat vezetett be. Lényeges, hogy a Kivitelezési kódex már nem határozza meg a kivitelezés dokumentáció részletes tartalmi követelményeit. Jelen cikkben kitérünk arra is, hogy milyen esetekben lehet eltérés az engedélyezési és a kivitelezési dokumentáció között.

Az Építési törvény 2017. január 1. napjától hatályos módosításához kapcsolódó – elsősorban az egyszerű bejelentés módosulásai miatti - „salátarendelet” a Kivitelezési kódexben is kisebb-nagyobb változásokat hozott. Az Étv. felhatalmazása alapján folytatódott a 2016. júliusában megkezdett koncepcióváltás a kivitelezési dokumentációra vonatkozóan, továbbá számos módosítás, pontosítás lépett életbe a szerződések, az építési napló és az építési folyamat résztvevőinek tekintetében. Ez a cikk a kivitelezési dokumentáció szabályozásában beállott változásokat foglalja össze.

A 2016. május 13. napjától hatályos Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet” a Kivitelezési kódexben is kisebb-nagyobb változásokat hozott. Az Étv. felhatalmazása alapján 2016. június 14-i hatállyal megfogalmazásra került, hogy mikor és milyen kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely esetekben kell építési naplót vezetni. A „kaláka” építés fogalma is szabályozott lett. Maradt viszont nyitott kérdés is: van-e még felelős műszaki vezetői nyilatkozat?  

Az Országgyűlés 2016. április 26-án elfogadta az Építési törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtott be 2016. február 26-án az Országgyűléshez T/9369. számú törvényjavaslat számon. Jelen cikkünkben a tervezői, kivitelezői feladatokat érintő, a Magyar Közlönyben már megjelent módosításokat tekintjük át.

Lásd: Építészeti-műszaki dokumentáció