A települési önkormányzatok feladata a meglévő épületek és önálló rendeltetési egységek rendeltetésmód-változtatására, továbbá egy épületen belül az ott található önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatására vonatkozó településképi bejelentések elbírálása (és e körben a jogsértések feltárása, megszüntetése és meghatározott esetekben a szankcionálása). Az Étv. és a Településképi törvény hatálya alatt eltérően értelmezték mind a helyhatóságok, mind a közigazgatási bíróságok azokat az eseteket, amikor a rendeltetésmód-váltás építési tevékenység nélkül valósulna (vagy valósult) meg. A Kúria most közzétett 14/2024. jogegységi határozata szerint kiterjed az önkormányzatok hatásköre ezekre az esetekre is. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa egy olyan eljárást vizsgált, amikor egy lakásnak szálláshely-szolgáltatási tevékenység céljára történő hasznosítására építési tevékenység nélkül került sor. Az ügyben az volt a kérdés, hogy az önkormányzat kiszabhat-e településkép-védelmi bírságot a lakás szálláshellyé történő rendeltetésmódosítása esetében.

Az Eljárási kódexben (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 2022. januárjától hatályba lépő változások az építésfelügyeleti hatóság eljárásait is érintik. 2022. január 11-étől kizárt, hogy az építésrendészeti eljárás kérelemre induljon, vagyis például a szomszédok panaszait az építésfelügyeleti hatóság nem köteles megvizsgálni.

Az épületek, önálló rendeltetési egységek rendeltetésmódosítása már évek óta nem volt engedélyköteles tevékenyég, és emiatt sok esetben hatósági kontroll nélkül változott az épületek rendeltetése. A jogszabályalkotó először a kereskedelmi egységek tekintetében hozta vissza a régi-új engedélyezési eljárást a rendeltetésmódosítások kapcsán, és a 2020. decemberi jogszabályváltozásokkal ismét előtérbe került a kérdés. 2021. március 1. napjával gyakorlatilag „hatósági engedély” nélkül nem lehet majd az ingatlanok rendeltetését módosítani, az új rendelkezésekhez pedig kötelezően hozzá kell majd igazítani a településképi rendeleteket is. Az új előírások érintik a polgármester által kiadható hatósági bizonyítványokra vonatkozó előírásokat is.

A 2020. év végi építésügyi jogszabálymódosító-csomag a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet (Településrendezési kódex) sem hagyta érintetlenül. A Településrendezési kódex 2021. január 1-jétől hatályos módosítása a polgármester által kiadható hatósági bizonyítványokra vonatkozó szabályok tekintetében tartalmaz újabb módosító rendelkezést. Az alábbi tájékoztatóban kitérünk az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány kibővített adattartalmára is.  

A Kormány 2020. március 18-tól az építésügyi tényeket igazoló hatósági bizonyítványokra vonatkozó szabályokat módosította azzal, hogy mind a polgármesternek, mind az építésügyi hatóságnak adott hatáskört. Az új szabályokkal elsősorban az építésügyi hatóságok és a polgármesterek között gyakori vitát generáló, a rendeltetési mód igazolására vonatkozó hatósági bizonyítvány kiállításának kérdése került volna rendezésre, azonban a társasházi ügyek ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez szükséges anyagi jogi jogszabály olyan hatósági bizonyítvány benyújtását is megkövetelte, amelynek kiadása igazából a módosított jogszabályok után sem tartozott egyik hatóság hatáskörébe sem. A jogalkotó egy 2020. június 18-án hatályba lépő jogszabállyal több vitás kérdést rendezett.  

Az utóbbi időszakban az építésügyi hatóságok és a polgármesterek között gyakori vitát generált, hogy kinek a hatáskörébe tartozik a rendeltetésmódosítás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez szükséges hatósági bizonyítvány kiállítása. Mivel a kérdés nem volt egyértelműen eldönthető, ezért a hatóságok már régóta várták azt a jogszabályt, ami rendezi ezt a kérdést. Ez a jogszabály a 38/2020. (III. 10.) Korm. rendelet.