14. Elévülés
Az elévülés lényege, hogy a jogszabályban meghatározott időtartam eltelte után a követelések bírói úton történő érvényesítésére már nincs lehetőség, akkor sem, ha egyébként ténylegesen fennáll a tartozás. A kötelezett sem követelheti vissza azonban a már elévült követelés teljesítését. Azt is érdemes tudni, hogy az egyes követelések elévülési ideje eltérő lehet, ami azért fontos, mert az elévülési időn túl már nem lehet a peres eljárás alapján kikényszeríteni a teljesítést. A Ptk. (2013. évi V. tv.) 2014. március 15. napjától lényeges változást eredményezett az elévülési idő számításának szabályaiban is.
13. A szerződés megszűnése és megszüntetése
Miután a szerződés betöltötte szerepét megszűnik vagy megszüntetik. Mi lehet a kettő között a különbség?
12.1. Engedményezés, jogátruházás és szerződésátruházás
A szerződés tartalma és jogcíme mellett egy olyan elem is változhat, amelyre talán nem is gondolunk: a szerződő felek személye. Fontos, hogy a felek szándékából is bekövetkezhet azonban valamilyen személycsere, anélkül, hogy bármelyik fél meghalna vagy megszűnne. Ha a jogosult személye változik, azt engedményezésnek nevezzük. A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős mértékben újraszabályozta az engedményezést is. Az új Ptk. új jogintézményként szabályozza a szerződésátruházást és jogátruházásra nézve is új rendelkezéseket tartalmaz.
11. Hogyan lehet módosítani a szerződést?
A szerződést módosítani főszabály szerint csak mindkét fél beleegyezésével lehet, azonban vannak olyan esetek, amikor nem kell kérnünk a másik fél hozzájárulását. A régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) és a Ptk. (2013. évi V. tv.) részben eltérően szabályozza azokat a feltételeket, amelyek alapján a bíróság „belenyúlhat” a felek közötti jogviszonyba, vagyis amikor a bíróság módosíthatja a szerződést.
08. Semmisségi okok
A semmis szerződések súlyosabb érvénytelenségi okokra vezethetők vissza, mint a megtámadhatósági okok. Olyan esetek tartoznak ide, mint például a jogszabályba ütközés vagy a cselekvőképtelen személyek szerződése. Akik sajnálatos módon uzsorással kötöttek szerződés, szintén a semmisségre hivatkozva kaphatnak jogorvoslatot.
10.1. A szerződés teljesítése. A teljesítési hely és idő
Kézenfekvőnek tűnik, hogy a felek a szerződésben mindenképpen rögzítik, hogy a szerződést hol és mikor teljesíteni. Az új Ptk. jelentős egyszerűsítéseket vezetett be, és a gyakorlathoz jobban igazodó teljesítési hely és idő szabályokat rögzít arra az esetre, ha a felek nem határozták volna meg, hogy mikor és hol akarják a megállapodásokat teljesíteni.
07. Megtámadhatósági okok
06.1. A szerződés érvénytelensége (a 2014. március 14-éig létrejött szerződések vonatkozásában)
05. Képviselet a szerződéskötésnél
Főként cégek, szervezetek esetében az aláíró személye kétséges lehet, mert nem lehetünk biztosak abban, hogy aki megjelent előttünk, az jogosult a szerződés aláírására. Éppen ezért tudnunk kell, hogy adott esetben ki képviselheti a másik felet, illetve, hogy a képviseleti jogosultságot hogyan tudjuk ellenőrizni.
04. Hogyan jöhet létre a szerződés?
Számtalan vita alakul ki arról a felek között, hogy egyáltalán kötöttek-e egymással szerződést. Téves például az az elképzelés, hogy a szerződés csak együttes aláírás mellett jöhet létre, vagy hogy a megrendelés elküldése önmagában nem számíthat szerződéses ajánlatnak.
03. Előszerződés
Vannak olyan esetek, amikor a felek a körülmények miatt nem tudnak végleges szerződést kötni, de mégis szeretnének kötelezettséget vállalni arra, hogy ha a feltételek adottak lesznek, létre fogják hozni a szerződést. Az ilyen helyzetek megoldására szolgál az előszerződés, amelynek szabályai jelentősen változnak az új Ptk. hatályba lépésével.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
