EZT OLVASTA MÁR?
×

09.3. A tulajdonos kötelezettségei. Kárveszélyviselés, szükséghelyzetben okozott kár tűrése, egyéb kötelezettségek

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.03.31. 13:54

Közzétéve: 2014.03.31. 13:54

A tulajdonosnak a jogszabályokban rögzített kötelezettségeket is teljesítenie kell. A tulajdonosnak kell viselnie az olyan kárt, amit más nem köteles neki megtéríteni. Az ingatlan fenntartásával járó munkálatokat is neki kell elvégeztetnie, és bizonyos esetekben ezek elmulasztása súlyos büntetéssel jár.


1.
Kárveszélyviselés

A kárveszélyviselés kötelezettsége azt jelenti, hogy a tulajdonos viseli a tulajdonában beállott minden olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. Ha például beázik a tető, és emiatt kár keletkezik a házban, a kárt akkor viseli a tulajdonos, ha például nincs biztosítása, nem a bérlő hanyagságának köszönhető a szükséges javítás elmaradása vagy a kárt nem más magatartása okozta (1959. évi IV. tv. 99. §) [2013. évi V. tv. 5:22. §].

2.
Szükséghelyzetben okozott kár tűrése

Akkor beszélhetünk szükséghelyzetről, ha
- valakinek az életét, testi épségét vagy vagyonát veszély fenyegeti, és
- az adott pillanatban és helyen más módon nem lehet elhárítani a veszélyhelyzetet (közvetlen veszélyhelyzet).

Fontos kiemelni, hogy a szükséghelyzet fennállását vita esetén nem a károkozó érzései alapján fogja a bíróság megállapítani, hanem az objektív körülmények figyelembevételével (azért, hogy ne lehessen minden károkozásnál a szükséghelyzetre hivatkozni).

Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják vagy abban kárt okozzanak. Más vagyonát fenyegető veszély esetén ez a kötelezettség a tulajdonost akkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti.

A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól, aki a veszély megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint kártérítést követelhet.

Ha több személy életét, testi épségét vagy vagyonát fenyegető veszélyt egyes veszélyeztetett tárgyak feláldozásával hárítanak el, az ebből eredő kárt, ha e tárgyak feláldozása szükséges volt, veszélyeztetett érdekeik arányában valamennyien viselik; ezt a szabályt kell alkalmazni a veszély elhárítására fordított szükséges költség megosztására is (1959. évi IV. tv. 107. §) [2013. évi V. tv. 5:26. §].

Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek - a feladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek vagy az azon fennálló tulajdonjogot egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti. (lásd: Közérdekű használati jogok) [2013. évi V. tv. 5:27. §].

3.
Egyéb kötelezettségek

A Polgári Törvénykönyv is említést tesz arról, hogy a tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos termelési, építésügyi, egészségügyi, vízügyi és egyéb előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák. Érdemes ezért tudni, hogy a tulajdonosnak milyen egyéb kötelezettsége van (1959. évi IV. tv. 108. §) [2013. évi V. tv. 5:27. §].

Például:
Az ingatlanhasználó az érintett ingatlan területén képződő települési hulladékot gyűjti, és azt a közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja [2012. évi CLXXXV. tv. 39. § (1) bek.].

Az ellátásért felelős önkormányzat által szervezett, e törvényben meghatározott közszolgáltatást az ingatlan használója köteles igénybe venni, ha
- olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely a hozzá tartozó vagy a hozzá csatlakoztatott égéstermék-elvezetővel van felszerelve, vagy ahhoz csatlakozik, vagy
- tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezetőt tart fenn [2012. évi XC. tv. 9. § (1) bek.].

Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni:
a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);
b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá
c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület
tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról [1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM egy. rend. 6. §].

A régészeti emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli [2001. évi LXIV. tv. 24. §].

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt