Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

06. Munkáltató kötelezően elvégzendő munkavédelmi feladatai

1.
Veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszközök, technológia üzembe helyezésének, használatba vételének írásban való elrendelése

Veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden újonnan kialakított munkahelynél, újonnan bevezetendő technológiánál, újonnan használatba veendő, vagy újraindított munkaeszköznél vizsgálni kell a munkavédelmi és munkaegészségügyi feltételek milyenségét. Veszélyes munkaeszköznek minősül továbbá a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, és a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz.
A vizsgálatot munkavédelmi végzettségű és munkaegészségügyi (célszerűen a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást végző orvos) szakvégzettségű személyeknek kell elvégezniük [1993. évi XCIII. tv. 21. §, 87. § 11.; 5/1993. (XII. 26.) MüM rend. 1/b melléklet].

2.
Veszélyes munkaeszköz, technológia időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálata

Veszélyes munkaeszköz és veszélyes technológia esetén az időszakos biztonsági felülvizsgálatot szakirányú végzettséggel és munkavédelmi szakvégzettséggel rendelkező személy, illetve akkreditált intézmény végezheti.
Veszélyes technológia időszakos felülvizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti [1993. évi XCIII. tv. 23. § (1) bek.].

3.
Létesítmény, munkahely, munkaeszközök, technológia, egyéni védőeszköz soron kívüli ellenőrzése

Ezt akkor kell végrehajtani, ha ezek bármelyikének rendeltetésszerű használata esetén, az közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, továbbá rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén.
Az ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani.
A vizsgálatot munkavédelmi végzettségű és munkaegészségügyi (célszerűen a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást végző orvos) szakvégzettségű személyeknek kell elvégezniük [1993. évi XCIII. tv. 23. § (2) bek.].

4.
Ellenőrző felülvizsgálat, időszakos ellenőrző felülvizsgálat

A veszélyesnek nem minősülő munkaeszközt a szerelését követő, illetve az üzemeltetés megkezdését, valamint az új munkahelyen történő felállítást megelőzően vizsgálatnak kell alávetni, amely azt hivatott megállapítani, hogy az eszköz kielégíti-e a munkavédelmi követelményeket.
Ezeket a felülvizsgálatokat meghatározott időközönként, de legalább ötévente ismétlődően el kell végezni.
Az elvégzett vizsgálatok tényét, tartalmát jegyzőkönyvezni kell. Telephelyen kívüli eszközhasználat esetén a vizsgálat elvégzését igazoló jelzést kell az eszközön elhelyezni.
A vizsgálatot bármely, ezzel megbízott személy elvégezheti, megfelelő szakmai és munkavédelmi ismeretek esetén [14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 2.§ (a-b), 4.§, 5.§]..

5.
Villamos érintésvédelmi vizsgálatok

Az elektromos energiával működtetett munkaeszközöknél az ellenőrző felülvizsgálat során az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni villamos szabványossági felülvizsgálatot.
Ezt követően a villamos felülvizsgálatot időszakosan legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni: 
- áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel; 
- kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel; 
- egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal [14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 2.§ (j), 5/A §].

5.
Emelő-berendezésekkel kapcsolatos kötelezettségek


A munkavédelmi oktatásokhoz az üzemeltetőnek munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személlyel tematikát kell készíttetni, amelynek ki kell terjednie a munkahelyek, munkaeszközök, a technológia kockázataira, annak elhárítására, a vonatkozó jogszabályok betartására [47/1999.(VIII. 04.) GM rendelet I. fejezet (6.3.)].
Az időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatokat legalább ötévente, a fővizsgálatokat és a szerkezeti vizsgálatokat az adott gépre vonatkozó nemzeti szabvány vagy gyártói útmutatás szerinti időszakonként kell elvégezni.
Az emelőgépek időszakos vizsgálatára emelőgép szakértőt kell alkalmazni [47/1999. (VIII. 04.) GM rendelet I. fejezet (7.2.)].
Több daruval végzett együttes emelés esetén az üzemeltetőnek technológiai utasítást kell készítenie meghatározott tartalommal [47/1999.( VIII. 04.) GM rendelet I. fejezet (5.1.2., 5.1.4.)]. Ennek összeállítása célszerűen emelőgép szakértő és munkavédelmi szakember közreműködésével készítendő.

6.
Nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos kötelezettsége

A hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó létesítmény (nyomástartó tartályok, edények) létesítéséről, használatbavételéről, javításáról, átalakításáról és megszüntetéséről az üzemben tartó előzetesen tájékoztatni köteles a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt, mint illetékes hatóságot [63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet 4. § (1) bek.].
A létesítményt létesítési, és használatbavételi engedélyezési eljárásnak kell alávetni, melyet az üzemeltetőnek kell kezdeményeznie a területileg illetékes hatóságnál [63/2004. (IV. 27). GKM rendelet 6. § (1) bek., 7. § (1) bek.].
Az üzemben tartónak a létesítési engedélyhez a kérelem mellett két példányban kell mellékelni:
a) a létesítményt ismertető engedélyezési dokumentációt, amely tartalmazza
aa) a rajzdokumentációt és a műszaki leírást,
ab) a berendezések jogszabályban előírt megfelelőségi tanúsítványait,
ac) a berendezések gyártói által átadott használati útmutatókat,
ad) a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot,
ae) a közmű egyeztetések dokumentumait;
b) a létesítmény bejelentő adatlapját;
c) átalakítás esetében általában azokat a rajzokat és leírásokat, amelyeket az átalakítás érint [63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet 6. § (3) bek.].
A létesítési eljáráshoz szükséges közmű nyilatkozatokat az üzemben tartó köteles beszerezni [63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet 6. § (2) bek.].
Az üzemben tartónak a használatbavételi engedélyhez kérelem mellett mellékelni kell:
a) az üzemeltető által készített biztonsági elemzést,
b) az üzemeltető által készített üzemeltetési utasítást [63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet 7. § (4),(5) bek.].
A tárgyi létesítményeken időszakos hatósági ellenőrzéseket kell végeztetni a területileg illetékes hatósággal. Ezen vizsgálatok ciklusidők szerint a típustól függően: külső ellenőrzés 3, vagy 1 évenként, belső ellenőrzés 5, vagy 3 évenként, szilárdsági ellenőrzés 10, vagy 9 évenként [63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet 12. § (2) bek.].

7.
Hegesztő-berendezések időszakos felülvizsgálata

A hegesztő-berendezés és a biztonsági szerelvények biztonságos működését időszakonként ellenőrizni kell, és az ellenőrzés tényét írásban rögzíteni kell. Ennek gyakorisága - ha a gyártó ettől eltérően nem rendelkezik - a következő:
Gázhegesztés 
Gázhegesztő készülék: 
- Pisztoly, égő 1/4 év
- Gumitömlő 1/4 év
- Biztonsági szerelvény 1/4 év
- Palack- és vezetéki nyomáscsökkentő 1/4 év
Gázellátó rendszer: 
- Palacktelep, palackköteg és készülékei 1 év
- Acetilénfejlesztő 1 év 
Ellátó vezetékek: 
- Ellátó vezetékek tömörségi vizsgálata 1 év
- Ellátó vezetékek szerkezeti vizsgálata 3 év
Ívhegesztés 
Hegesztő- és vágópisztoly: 
- TIG-égő 1 év
- Plazma égő (gépi) 1 év
- Plazma égő (kézi) 1/2 év
- Palack- és vezetéki nyomáscsökkentő 1 év
Áramforrások: 
- Forgógépes átalakító 2 év
- Transzformátor 1 év
- Egyenirányító 1 év
Áramelosztó rendszerek: 
- Kiépített (telepített) hegesztőáram-vezető (test) rendszer 1 év
- Többmunkahelyes hegesztőgép hegesztőáram elosztó rendszere 1 év
A vizsgálatok elvégzésére legalább középfokú szakirányú szakképesítéssel és 5 éves szakmai gyakorlattal e feladattal megbízott személy vagy akkreditált intézmény jogosult [143/2004 (XII. 22.) GKM rend. melléklet 8. pont].

8.
Gázpalackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzése

Ennek elvégeztetése nem az üzemeltető hatásköre, hanem a töltő, vagy karbantartó gazdálkodó szervezeté, de célszerű ezek meglétéről a munkáltatónak folyamatosan meggyőződnie, ezáltal is garantálva a biztonságos munkakörülményeket. A vizsgálati periódusidők a gáztöltet függvényében jelentős eltéréseket mutatnak. Ezen periódusidők a vonatkozó rendeletben található táblázatból megállapíthatóak [14/1998 (XI. 27.) GM rendelet, melléklet 2.2. pont, III. fejezet 1-3. táblázat].

9.
Felvonókkal kapcsolatos kötelezettségek

Az üzemeltetőnek rendszeresen ellenőriztetnie kell a felvonónak, illetőleg a mozgólépcsőnek a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságát. 
A kötelező műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatokat az üzemeltető megbízása alapján, naptári évenként
a) 10 évesnél nem régebbi, illetve felújított berendezés esetén egy (fővizsgálat), egyébként két alkalommal (félévenként fővizsgálat vagy ellenőrző vizsgálat), a felvonók és mozgólépcsők tekintetében akreditált, kijelölt szervezet ellenőreivel,
b) további két alkalommal félévenként - a karbantartás megfelelőségének műszaki biztonsági felülvizsgálatát -, önálló vagy egy gazdasági társaság keretében működő felvonó- és mozgólépcső-ellenőrrel (a továbbiakban: ellenőr) kell elvégeztetni. Az ellenőrzést a gyártónak a gépkönyvben rögzített útmutatása, ennek hiányában az érvényes szabványok iránymutatása alapján kell elvégezni. 
[113/1998. (VI. 10.) Korm. Rendelet 5. § (1-2), 6. §].

10.
Műszeres mérések

A munkáltatónak különböző jogszabályok által előírt, kötelező jellegű műszeres méréseket kell elvégeztetnie az alábbiak szerint:
- –Kéz/kar rezgés esetén a napi megengedett expozíciós határérték napi 8 órás referencia-időszakra vonatkoztatva 5 m²/s, hideg/nedves munkakörnyezetben 5 m²/s. Egész testre ható rezgés esetén 1,15 m²/s [22/2005. VI. 24. EüM rendelet 3. §].
- Zajmérési jegyzőkönyv felvétele szükséges, ha a napi zajexpozíció szintje 8 órás időszakra vonatkoztatva meghaladja a 80 db(A) értéket, illetve a legnagyobb hangnyomásszint a 112Pa-t (alsó beavatkozási határérték). A zajexpozíciós határérték 87 db(A), illetve 200 Pa.[66/2005 (XII.22.) EüM rendelet 3. §].
- Azokon a munkahelyeken, illetve munkatevékenységeknél, ahol fennáll az azbesztexpozió, ott műszeres méréssel kell ennek mértékét megállapítani. A mérést rendszeresen, de legalább háromhavonta el kell végezni [12/2006. (III. 23.) EüM rendelet 3. § (1),(2) bek., 6. §].
- Egészségügyi határértékkel szabályozott veszélyes vegyi anyagoknál a koncentráció értékét meg kell határozni, és azt folyamatosan ellenőrizni kell [25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM rendelet 7. § (8) bek.].,

11.
Intézkedési, mentési terv készítése

A munkáltatónak a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet - a mentési tervet is beleértve - kell készítenie. A terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is tartalmaznia kell [25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM rendelet 8. § (1) bek.].
Ennek elkészítéséhez célszerű munkavédelmi szakember segítségét igénybe venni.

12.
Kockázatelemzés-kockázatértékelés

A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető mindennemű kockázatokat fel kell mérni, és értékelni kell. A kockázatértékelést,- és kezelést a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente el kell végezni. A felmérés alapján, ha szükséges, akkor a munkakörülményeket javító megelőző intézkedéseket kell meghozni.
A kockázatelemzést-értékelést a munkakörülményekre vonatkozóan, különös tekintettel 
- a pszichoszociális [1993. évi XCIII. tv. 54. §].,
- a zajterhelés [66/2005. XII.22. EüM rendelet 4. §].,
- a rezgésexpozíció [22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet 4. §]., 
- azbesztexpozíció [12/2006 (III.23.) EüM rendelet 3. § (1),(2) bek.].,
- veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásának (kémiai kockázatelemzés) [25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM rendelet 5. §, 2000. évi XXV. tv. 19. §]., 
- alpintechnika munkamódszerére [11/2003 (IX. 12.) FMM rendelet 4. § (2)]. jellegére és mértékére vonatkozóan kell elkészíteni.
Az elemzést munkavédelmi végzettségű és munkaegészségügyi (célszerűen a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást végző orvos) szakvégzettségű személyeknek kell elvégezniük [1993. évi XCIII. tv. 54. §].

13.
Nyilvántartás vezetése a veszélyes anyagokról

A munkahelyeken alkalmazott, biztonsági adatlappal rendelkező vegyi anyagokról nyilvántartást kell vezetni [25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM rendelet 7. § (4 (c)].
A nyilvántartást, bármely, ezzel megbízott személy végezheti.

14.
Veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenység bejelentése

Bármely, veszélyes anyaggal végzett tevékenységet be kell jelentenie a munkáltatónak a területileg illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek (ÁNTSZ) [2000 évi XXV. tv. 29. § (1), 44/2000 (XII. 27.) EüM rendelet 9. § (1),(2) bek.].
A bejelentést, bármely, ezzel megbízott személy elvégezheti.

15.
Egységes és átfogó megelőzési stratégia elkészítése

A munkavállalók egészségének megőrzésének, és a munkakörülmények optimális kialakításának hosszú távú biztosítására stratégiát kell kialakítani, amely kiterjed minden munkafolyamatra, technológiára, munkafeltételre, szociális kapcsolatra, munkakörnyezeti tényezőre.
Az elemzés munkavédelmi részét munkavédelmi végzettségű és munkaegészségügyi (célszerűen a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást végző orvos) szakvégzettségű személyeknek kell kidolgozniuk [1993. évi XCIII. tv. 54. § (1) (6) bek.].

16.
Dokumentált munkavédelmi oktatás

Minden munkavállalót oktatás keretében tájékoztatni kell a munkakörével kapcsolatos biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati tudnivalóiról. Az oktatást szükséges megtartani új munkavállaló munkába állása előtt, a munkakörülmények megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek változásakor, a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor, illetve időszakonként (legalább évente) ismétlő jelleggel.
A szükséges ismeretek megszerzése előtt a munkavállalók önállóan nem foglalkoztathatóak. Az oktatás tematikájáról, tartalmáról írásos anyagot kell készíteni, melynek összeállítása célszerűen munkavédelmi szakember feladata [1993. évi XCIII. tv. 55. §].
Az oktatást, bármely, megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező személy megtarthatja.

17.
Egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének kidolgozása, az átadások dokumentálása

A kockázatelemzés alapján megállapított veszélyforrások elleni védekezés módjaként írásban meg kell határozni a munkavállalóknak juttatandó egyéni védőeszközök fajtáit, típusait.
Ennek kidolgozását munkavédelmi végzettségű és munkaegészségügyi (célszerűen a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást végző orvos) szakvégzettségű személyeknek kell elvégezniük [1993. évi XCIII. tv. 56. §].
A munkavállalók számára átadott egyéni védőeszköz használatáról őket ki kell oktatni, az írásos használati-kezelési leírást részükre át kell adni, melyek megtörténtét írásban dokumentálni kell [65/1999. XII. 22.) EüM rendelet 4. § (6) bek.].

18.
Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása

Minden munkabalesetet, foglalkozási megbetegedést, és fokozott expozíciós esetet be kell jelentenie, ki kell vizsgálnia a munkáltatónak, továbbá ezekről sorszámozottan nyilvántartást kell vezetnie. A munkaképtelenséggel járó munkabalesetekről munkabaleseti jegyzőkönyvet kell készíteni.
A súlyos munkabalesetek, továbbá azon esetek, mikor egyazon okból kettőnél több személy sérül meg, vagy károsodik az egészsége, kivizsgálási feladatainak ellátása munkavédelmi szakember feladatkörébe tartozik.
Más esetben csak célszerű, ha munkavédelmi szakember vizsgálja az esetet.
A súlyos munkabalesetet (súlyos csonkulásos munkabaleset; halálos munkabaleset (sérült, magzata, újszülöttje); önálló életvezetést gátló maradandó károsodás; valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztésével, illetve jelentős mértékű károsodásával járó munkabaleset; orvosi vélemény szerint életveszélyes sérüléssel, károsodással járó munkabaleset; a beszélőképesség elvesztésével, feltűnő torzulással, bénulással, elmezavarral járó munkabaleset) a kivizsgálástól függetlenül a munkáltatónak a tudomására jutáskor azonnal jelenteni kell a területileg illetékes munkavédelmi hatóság felé [1993. évi XCIII. tv. 64. § (1),(4),(5) bek., 65. § (2) bek.].
A foglalkozási megbetegedéseket és a fokozott expozíciós eseteket a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, vagy az esetet észlelő orvosnak kell bejelentenie a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervének munkavédelmi felügyelősége felé. A bejelentést a munkavédelmi felügyelőség 1 munkanapon belül továbbítja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatósága részére, aki a kivizsgálásról saját hatáskörében intézkedik [27/1996 (VIII.28.) NM rendelet 3-5. §].

19.
Rákkeltő anyaggal foglalkoztatott munkavállalók nyilvántartása

A munkáltatónak minden, rákkeltő anyaggal foglalkoztatott (pl. azbeszttartalmú épületelemek bontása) munkavállalóját nyilvántartásba kell vennie [26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 15. § (1) bek.].
A munkáltatónak minden év január 10-i hatállyal a rákkeltővel végzett tevékenységeket, a tevékenység végzése során használt anyagot, készítményt, illetve eljárást, légtér-szennyezettségi mérések eredményét jelentenie kell a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőség felé.
Soron kívül kell a munkavédelmi felügyelőséget tájékoztatni, ha
a) a tárgyévben végzett mérés a határértéket meghaladó szennyezettségre utal,
b) a rákkeltő expozíciónak kitett munkavállalói létszám megnő,
c) a munkahely méretében vagy elhelyezésében változás történt,
d) rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén [26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 18. § (1), (2) bek.].

20.
Munkavédelmi érdekképviselet működtetése, érdekegyeztetés folytatása

Minden munkáltatónak kötelezettsége a munkavállalók tájékoztatása a munkabiztonságukat érintő kérdésekről, illetve ezekről velük, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozást kell folytatniuk.
Ennek módozatai lehetnek:
- abban az esetben, ha a munkavállalók létszáma ötven fő feletti, akkor munkavédelmi képviselőválasztást kell tartani, és a megválasztott képviselőkkel és a munkáltató döntési jogkörrel rendelkező képviselőjével munkavédelmi paritásos testületet kell működtetni,
- abban az esetben, ha nincsenek választott munkavédelmi képviselők (a munkavállalók ezen jogukkal nem kívánnak élni) akkor közvetlenül a munkavállalók számára kell a tanácskozásra, egyeztetésre, tájékoztatásra fórumot biztosítani.
A képviselőválasztást 5 évente kell megrendezni. Ennek végrehajtási kötelezettsége a munkáltatót terheli [1993. évi XCIII. tv. 70. § (1), (2) bek., 70/A § (1) bek., 70/B (1) bek.].


Munkajoggal kapcsolatos további tájékoztatókat, információkat itt találhat: http://www.opussimplex.com