Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

05. A munkavédelem területének szabályozásáról általánosságban

Az alábbi tájékoztatóban megismerhető, hogy milyen hatóság és milyen szankciókat alkalmazhat, ha a munkavédelemért felelős személy megsérti a jogszabályi kötelezettségét. Bemutatjuk a munkáltató által kötelezően biztosítani szükséges alapfeltételeket, továbbá a munkavédelmi dokumentumok listáját is.

1.
Munkavédelemért felelős: a munkáltatói jogkör gyakorlója

A munkavédelmet érintő jogokat és kötelezettségeket az állam határozza meg törvényhozói tevékenysége során törvények, kormány- és miniszteri rendeletek alkotásával, illetve iránymutatásként nemzeti szabványok kiadásával [1993. évi XCIII. tv. 2. § (1), (3) bek., 11. §].

A megállapított kötelezettségek betartásáért, illetve a jogok gyakorolhatóságának biztosításáért minden esetben a munkáltatói jogkört gyakorló felel, és ez nem csak a bármilyen szervezeti formában, szervezetten munkát végzők (alapesetben munkavállalók) tekintetében igaz, hanem a munkavégzés hatókörében tartózkodó bármely személyre. A munkáltatói jogkört gyakorlónak kell biztosítani a szükséges személyi-, tárgyi- és szervezeti feltételeket, azaz a különböző, megfelelő munkaeszközöket, segédeszközöket, egyéni- és kollektív védőeszközöket, biztonságos és ergonomikus munkakörülményeket, képzéseket-oktatásokat, munkavállalói érdekvédelem lehetőségét, egészségügyi vizsgálatokat és mindezek anyagi és időbeli szükségleteit [1993. évi XCIII. tv. 2. § (2), (3), (4) bek., 4.- 5. §, 9. §].

2.
Munkavédelmi hatóságok

Mindezen kötelezettségek betartásának ellenőrzésére az állam felügyeleti szerveket működted. Ezek a felügyeleti szervek a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, és a bányakapitányságok, mint területi szervek [1993. évi XCIII. tv. 3. §].

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (kazánok, nyomástartó edények, felvonók üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzés) és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (járművek üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzés) munkavédelmet érintő hatósági feladatokat lát el, de nem minősülnek munkavédelmi hatóságnak [1993. évi XCIII. tv. 17. §]. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) hatásköréből kikerültek a munkaegészségügyi feladatok.

3.
Munkáltató által kötelezően biztosítani szükséges alapfeltételek

Tárgyi feltételek a megfelelő mennyiségben, minőségben, munka jellegének megfelelően a munkavállalók számára biztosított:
ivóvíz; öltözködési tisztálkodási, egészségügyi, pihenési, melegedési, étkezési lehetőség; munkahelyi rend és tisztaság; hulladék, szennyező anyagok, szennyvíz kezelési lehetőség; veszély esetén jelző és riasztórendszerek; biztonsági és egészségvédelmi jelzések; megfelelő mozgástér; leesés elleni védelem, ráesés elleni védelem; stabil - ergonómikus munkaállás; biztonságos munkahely megközelíthetőség; anyagok számára biztonságos tárolóhely; villamos érintésvédelem; megvilágítás; zaj, por, rezgés, sugárzás, vegyi behatás, biológiai behatás, nyomásviszonyok elleni védelem; klíma; szabadtéri munkahelyen időjárás elleni védelem; vészkijárat; dohányzóhely [1993. évi XCIII. tv. 24.-38. §].

Szervezési feltételek a megfelelő biztonsági szint fenntartása érdekében:
munkavégzési helyek, munkafolyamatok, technológiák, munkaeszközök, anyagok, egyéni és kollektív védőeszközök megfelelő megválasztása; különböző munkáltatók által foglalkoztatottak egy helyen és időben való munkavégzése esetén annak összehangolása; veszélyforrások és ellenük való védekezés módjának ismertetése; munkahigiénés vizsgálatok; munkavégzési időtartamok meghatározása; engedélyköteles munkafolyamatok meghatározása; rendellenességek, balesetek kivizsgálása, javító intézkedések megtétele [1993. évi XCIII. tv. 40-44. §, 54. § (7) bek. e)-f) pont].

Személyi feltételek a biztonságos munkavégzéshez:
megfelelő élettani (fizikális) adottságok; egészségügyi alkalmasság; szükség esetén pályaalkalmassági vizsgálat; szakmai ismeretek, készség, jártasság; szükség esetén megfelelő szakképzettség; munkavédelmi oktatáson való részvétel; munkáltatói megbízás az adott munka végzésére; két vagy több munkavállaló általi munkavégzés esetén az egyik munkavállaló megbízása a munka irányításával [1993. évi XCIII. tv. 49.- 52. §].

4.
Munkavédelmi jellegű dokumentációk

1. gépek, berendezések 
- minőség tanúsítása, vagy munkavédelmi megfelelőségi tanúsítványa,
- kezelő számára érthető nyelvű gépkönyv, vagy kezelési-használati útmutató,
- gépek üzembe helyezési jegyzőkönyve, ezek időszakos felülvizsgálata,
- mérési jegyzőkönyvek (ÉV, zaj, rezgés, egyéb)
2. egyéni védőeszközök 
- EK-megfelelőségi nyilatkozata, vagy EK-típustanúsítványa
- használati útmutatója
- átadási dokumentációja
- juttatási rendje
3. mérési jegyzőkönyvek
- érintésvédelmi
- villámvédelmi
- egyéb ( pl. zaj, rezgés, megvilágítás, légállapot)
4. emelőgép, teherfüggesztő eszköz okmányai
- az időszakos vizsgálatok eredményei, dokumentálása,
- a karbantartási munkák, a fődarab-, a kötél-, a horog- és a lánccserék előírás szerinti bizonylatai, tanúsítványai, 
- emelőgép napló,
- az egyműbizonylatú teherfüggesztő eszközök bizonylatai,
- szerelői nyilatkozatok,
- az emelőgép használati utasítása
5. kazánok, nyomástartó berendezések, felvonók
- hatósági engedélye
- tanúsítványai
- használati útmutatói
- vizsgálati jegyzőkönyvei
6. szakirányú szabványok, technológiai utasítások
7. mentési terv különleges veszélyforrások fellépése esetére
8. tervezői, kivitelezői nyilatkozatok
9. munkavédelmi oktatási napló
10. munkabaleseti jegyzőkönyvek, balesetekkel kapcsolatos iratok
11. munkabaleseti napló
12. alkoholszondázási napló
13. a munkakör ellátásához jogosítást adó igazolvány, bizonyítvány (pl.: kis-, könnyű- és nehézgépkezelői kategóriába eső gépek kezeléséhez szükséges jogosítványok)
14. munkavállalók orvosi alkalmassági igazolása
15. kockázatelemzés-értékelés a munkakörülményekre vonatkozóan
16. gázpalackok nyilvántartási naplója
17. veszélyes anyagok biztonsági adatlapja
18. veszélyes anyag nyilvántartó napló

5.
Munkavédelmi előírások megszegésének hatósági szankcionálása

5.1. Munkavédelmi bírság

A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz a következő esetekben:
a) munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása;
b) időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása;
c) soron kívüli ellenőrzés elmulasztása;
d) kockázatértékelés elmulasztása:
da) az I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében, valamint
db) kockázatértékelés keretében szükséges expozícióbecslés / mérés hiányában;
e) a szükséges biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya;
f) több munkáltató által egy helyen, egy időben foglalkoztatott munkavállalói munkájára vonatkozó összehangolási kötelezettségének elmulasztása;
g) a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok, biológiai monitorozás elmulasztása;
h) a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése;
i) a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás;
j) a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt mérések elmulasztása. 
A munkavédelmi bírság összege 50 000 - 10 000 000 Ft-ig terjedhet, melyet telephelyenként szabhatnak ki (pl. 10 telephely esetén, szélsőséges esetben akár a 100 M Ft-ot is elérheti).
[1993. évi XCIII. tv. 82. §].

5.2. A munkatevékenység felfüggesztése

A munkavédelmi hatóság felügyelője a bírságon túl alkalmazhatja a munkatevékenység felfüggesztésével, munkaeszköz leállíttatásával, munkavállaló munkától való eltiltásával való szankcionálást is, ha úgy ítéli meg, hogy a fennálló veszélyes foglalkoztatási helyzet a munkavállaló testi épségét, egészségét közvetlenül fenyegeti [1993. évi XCIII. tv. 84. § (1) bek.].

5.3. Büntetőjogi szankció

Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz [2012. évi C. tv. 165. § (1)-(2) bek.].


Munkajoggal kapcsolatos további tájékoztatókat, információkat itt találhat: http://www.opussimplex.com