Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

13. Újrafelvételi eljárás

Újrafelvételi kérelmet akkor nyújthat be az ügyfél, ha a határozat jogerőre emelkedését követően jutott a tudomására, olyan lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, ami a határozat meghozatala előtt már létezett, de azt még nem bírálta el a hatóság, viszont ha elbírálta volna, akkor az ügyfélre nézve kedvezőbb döntés születhetett volna.

1.
Ki nyújthat be újrafelvételi kérelmet?

Újrafelvételi kérelmet az ügyfél nyújthat be [2004. évi CXL. tv. 112. § (1) bek.].

2.
Milyen hatósági döntéssel szemben nyújtható be?

Újrafelvételi kérelem benyújtására jogerős határozat esetén van lehetőség. Végzéssel szemben ezzel a jogorvoslattal nem lehet élni.

Az ügyfél akkor nyújthat be újrafelvételi kérelmet, ha
- a jogerős határozattal lezárt ügyben,
- a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására,
- a határozat meghozatala előtt már meglévő,
- az eljárásban még el nem bírált és
- az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték,
- ha az az elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna [2004. évi CXL. tv. 112. § (1) bek.].

3.
Milyen határidővel nyújtható be?

Újrafelvételi kérelem az alapjául szolgáló tényről, adatról vagy más bizonyítékról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül nyújtható be (szubjektív határidő) [2004. évi CXL. tv. 112. § (1) bek.]. A tizenöt napos határidő elmulasztása esetén az ügyfél igazolási kérelemmel élhet.

A Ket. azonban meghatároz egy másik (objektív) határidőt is, amikor kimondja, hogy a hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt [2004. évi CXL. tv. 112. § (2) bek. c) pont]. A határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével tehát újrafelvételi kérelem akkor sem nyújthat be, ha az ügyfél csak akkor szerzett tudomást a még el nem bírált tényről, adatról vagy más bizonyítékról. Ez a hat hónapos határidő jogvesztő, tehát igazolási kérelmet sem lehet benyújtani.

Törvény, az ügyfél különös méltánylást érdemlő érdekére tekintettel ennél a hat hónapos határidőnél hosszabb, de három évet meg nem haladó jogvesztő határidőt is meghatározhat az újrafelvételi kérelem benyújtására, feltéve hogy az újrafelvételi eljárásban hozott döntés mások jogát vagy jogos érdekét nem érinti [2004. évi CXL. tv. 112. § (3) bek.].

4.
Hová kell benyújtani?

Az újrafelvételi kérelmet az elsőfokú hatósághoz kell benyújtani.

5.
Mit kell tartalmaznia a jogorvoslati kérelemnek?

Az ügyfélnek az újrafelvételi kérelmében elő kell adnia az újrafelvétel alapjául szolgáló olyan tényt, adatot vagy más bizonyítékot, amely
- a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására,
- a határozat meghozatala előtt már létezett,
- az eljárásban még nem bírálták el és
- az ügy elbírálása szempontjából lényeges.
Elő kell adnia azt is, hogy erről a tényről, adatról vagy más bizonyítékról mikor szerzett tudomást, és valószínűsítenie kell, hogy az az elbírálása esetén rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna [2004. évi CXL. tv. 112. § (1) bek.].

A hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változáson alapul [2004. évi CXL. tv. 112. § (2) bek.].

6.
Milyen költségei vannak?

Az újrafelvételi eljárásért 3000 forint illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban már megfizetett illetékre [1990. évi XCIII. tv. 29. § (1) és (6) bek.].

7.
Elbírálásra jogosult szerv

Az újrafelvételi kérelmet az elsőfokú hatóság bírálja el [2004. évi CXL. tv. 112. § (4) bek.].

8.
Végrehajtásra gyakorolt hatása

Ha az újrafelvételi eljárásban a kötelezettséget megállapító jogerős határozat megváltoztatása vagy visszavonása várható, a hatóság hivatalból intézkedik a folyamatban lévő végrehajtás felfüggesztéséről [2004. évi CXL. tv. 112. § (8) bek.].

Ha az újonnan ismertté vált tények alapján a jogerős határozatban megállapított kötelezettség elrendelésének – részben vagy egészben – nem lett volna helye, az újrafelvételi eljárásban intézkedni kell a kérelem benyújtásáig, illetve a végrehajtás felfüggesztéséig történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről, a kötelezettnek alaptalanul okozott joghátrány megszüntetéséről, az okozott kár és eljárási költség megtérítéséről, valamint a személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetéséről [2004. évi CXL. tv. 112. § (9) bek.].

9.
Az újrafelvételi eljárás során hozható döntések

a) Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás

A hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
- az a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változáson alapul,
- az ügyben bírósági felülvizsgálat van folyamatban, vagy a bírósági felülvizsgálat során a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatot hozott,
- a határozat jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt,
- azt törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet kizárja [2004. évi CXL. tv. 112. § (2) bek.].

b) Határozatot módosítása, visszavonása vagy új döntés meghozatala

Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatot
- módosíthatja,
- visszavonhatja, vagy
- az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat.
E döntést közölni kell azzal, akivel a jogerős döntést közölték, ellene jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye [2004. évi CXL. tv. 112. § (6) bek.].

Ha a hatóság az újrafelvételi kérelemnek helyt ad, az ügyfelet olyan eljárásjogi helyzetbe kell hozni, mint amilyenben akkor lenne, ha már a korábbi határozat meghozatalakor ismerte volna az újrafelvételi eljárás alapjául szolgáló tényt, adatot vagy bizonyítékot. Az újrafelvételi kérelem alapján hozott döntésnek nem akadálya a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelme [2004. évi CXL. tv. 112. § (7) bek.].