Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

02.6. Építésügyi igazgatási szakértő

Az építtető 2008. szeptember 1-jétől építésügyi igazgatási szakértő közreműködését is igénybe vehette. Az építésügyi igazgatási szakértő feladata volt, hogy az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és dokumentációt előkészítse az építésügyi hatósághoz történő benyújtásra. A szakértő igénybevétele egészen a jogszabályok 2013. január 1-jével történő módosításáig kötelezően rövidítette a hatósági ügyintézési határidőket, de jelenleg is ajánlott a szakember igénybevétele. Az nem jelenthet hátrányt, ha az építtető igénybe veszi szakember segítségét annak érdekében, hogy minél tökéletesebb kérelmet adjon be a hatósághoz, hiszen az esetleges hiánypótlások elkerülése, a beruházás részére költségmegtakarítást is eredményez. Az építésügyi igazgatási szakértő megnevezésével már csak egy-két jogszabályban találkozhatunk, legutóbb 2014. decemberétől az Építési törvényből törölték a tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket.

1.
Építésügyi igazgatási szakértő fogalma

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény, Étv.) már kikerültek az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység meghatározást tartalmazó részek. Az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység nincs jogosultsághoz kötve, engedély nélkül folytatható[1].

Építésügyi igazgatási szakértő: az építtető által megbízott, az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékletek és dokumentáció előkészítésében résztvevő szakember (1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (1) bek.)[2].

Ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Építési törvény) vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály építésügyi igazgatási szakértő közreműködését írta elő vagy építésügyi igazgatási szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapított meg, szakértőként kizárólag a névjegyzéket vezető szerv engedélyével rendelkező személy vehető igénybe. A jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az igazgatási szakértői jogosultsággal rendelkező személy igénybevételéhez fűződtek (1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (2) bek.).

2.
Ki lehet építésügyi igazgatási szakértő?

A 2014. január 1-jét megelőzően építésügyi igazgatási szakértői területen kiadott engedélyek 2014. július 1-ig hatályosak, ezt követően a tevékenység engedély nélkül folytatható (vagyis ilyen tevékenységet már bárki végezhet) [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 47. § (7) bek.]. A Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) ennek megfelelően már nem is tartalmaz rendelkezést az építésügyi igazgatási szakértőre.

Az Étv. szerint 2014. december 26-ig az lehetett építésügyi igazgatási szakértő, aki
a) nem áll szakértői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b) büntetlen előéletű,
c) rendelkezik az Építési törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek,
d) birtokában van az építési beruházás megvalósításához szükséges építésügyi és egyéb hatósági eljárások rendje, követelményei, összefüggései magas szakmai színvonalú ismeretének (1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (3) bek.)[3].

3.
Mikor kötelező a szakértő közreműködése?

Ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági engedélyezési eljárás is lefolytatásra kerül, akkor mellékelni kell az építésügyi igazgatási szakértő nyilatkozatát, amely nem lehet a kérelem benyújtását megelőző tizenötödik napnál korábbi [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. § (5) bek.].

Érdekesség, hogy az Építési törvény hivatkozásainak hiányában, illetve a Szakmagyakorlási rendelet előírására tekintettel jelenleg "bárki" jogosult ezt a kötelező nyilatkozatot elkészíteni. Éppen ezért célszerű lenne ezt az előírást is törölni, hiszen a jelen formájában - az építésügyi igazgatási szakértőre vonatkozó előírások nélkül - semmilyen indoka nincs ezt a kötelezettséget az építtető részére fenntartani.

4.
Milyen eljárásban van jelentősége a szakértő megbízásának?

Az építésügyi igazgatási szakértő igénybevételéhez fűződő általános, minden eljárásban alkalmazható jogkövetkezmények már nem találhatók meg a hatályos jogszabályokban[4][5].

Jelenleg a Szociális Családiház-építési Program keretében az Ócsa területén megvalósuló építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben kerül említés az építésügyi igazgatási szakértő igénybevételének lehetősége, mint az ügyintézési határidő csökkentésének lehetősége [156/2011. (VIII. 10.) Korm. rend. 3/A. §][6].

5.
Mit kell tartalmaznia a szakértői nyilatkozatnak?

Az építésügyi hatósági eljárásokban előterjeszthető szakértői nyilatkozat pontos tartalmára már nincs előírás[7].

Az integrált eljárásban keretében lefolytatott építésügyi hatósági eljárás esetében benyújtott szakértői nyilatkozat kötelező tartalmát azonban meghatározza a jogszabály. Ha a kérelmet és a mellékletét építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, akkor az építményfajta tekintetében jogosultsággal rendelkező építésügyi igazgatási szakértő a következőkről nyilatkozik:
a) az egyes eljárásokra vonatkozó eljárási kérelem és annak mellékletei megfelelnek-e a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben és az építményfajta engedélyezésére vonatkozó jogszabályban előírtaknak,
b) az Építési törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározottak és a tervezett építményre, építési tevékenységre külön jogszabályban előírt építésügyi követelmények teljesülnek-e,
c) rendelkezésre áll-e hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás,
d) a melléklet tartalmaz-e a helyszínről, annak környezetéről készített olyan jogszabályban meghatározott dokumentumot, amely a valós állapot és a tervezett építmény, építési tevékenység szomszédos telkek beépíthetőségére vonatkozó hatásainak megítélését, az illeszkedés követelményeinek megállapítását segíti elő [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 11. §].

A szakértő igénybevételéről további információkat találhatnak az alábbi honlapon: http://kiss-terv.hu/