Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A közbeszerzési törvény 2024 februárjától hatályos módosításai

A 2023. évi CXVII. törvény számos olyan módosítást vezetett át a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényen (Kbt.), amelyek áttekintése és ismerete javasolt a területen tevékenykedőknek, valamit az érdeklődőknek is. Jelen cikkünkben a 2024. február 1. napjával hatályba lépő legfontosabb változásokat emeljük ki.

Magyar Közlöny: 2023. évi 189. szám
Érintett jogszabály: 2015. évi CXLIII. törvény
Módosító jogszabály: 2023. évi CXVII. törvény
Hatály: 2024. február 1.
 

Új ajánlatkérői minőség

Közel 3 év után a Kbt. 5. § (3) bekezdése ismételt megtelt tartalommal. Az új előírás leginkább az eredeti, 2019. decemberében hatályon kívül helyezett rendelkezéshez hasonlít. A módosítással a Kbt. hatálya alá főszabályként nem tartozó szervezetek is közbeszerzési eljárás lefolytatására lesznek kötelesek, amennyiben ezen szervezetek valamely, a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű szolgáltatásmegrendelés tárgyú beszerzését „közvetlenül – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kivételével – az Európai Unióból származó forrásból finanszírozzák”.

A jogalkotó a módosítást az Európai Unióból származó források felhasználásának átláthatóságával indokolta. Fontos kiemelni, hogy a módosítás a Kbt. szerinti beszerzési tárgyak közül csak a szolgáltatásmegrendelésre vonatkozik, azaz pl. az építési beruházásokra nem. Továbbá a Kbt. alanyi hatálya alá való tartozást a szabályozás nem köti a támogatás intenzitásához/arányához, kizárólag a beszerzés (becsült) értékéhez [2023. évi CXVII. tv. 2. §; 2015. évi CXLIII. tv. 5. § (3) bek.].

 

A közbeszerzési dokumentumok módosításának korlátai

A módosítással gyakorlatilag új szabályozást kap a közbeszerzési jogalkalmazás egyik legvitatottabb jogszabályi rendelkezése, a Kbt. 55. § (6) bekezdése, amely a közbeszerzési eljárások ajánlattételi/részvételi jelentkezési időszakában a közbeszerzési dokumentumok ajánlatkérő általi módosításának hivatott korlátot szabni.

A gyakorlati alkalmazás nehézségét az eredményezte, hogy az ajánlatkérőnek alapvetően a gazdasági szereplők szemszögéből kellett megítélnie, hogy valamely, a közbeszerzési dokumentumokban teendő módosítása befolyásolja-e, befolyásolhatja-e a gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy az eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni, vagy részvételi jelentkezést benyújtani. A konkrétumok, egyértelmű rendelkezések hiánya sok esetben eredményezte azt, hogy a gazdasági szereplők által feltett kérdés/sérelmezett rendelkezés sok esetben a felhívás visszavonásához és új közbeszerzési eljárás kiírásához vezetett.
 

A módosítás szövegszerűségét tekintve nem konkrétabb a korábbinál: minden olyan módosítás tiltott, amely az adott közbeszerzési eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők körét befolyásolhatta volna.

Érdemes áttekinteni ugyanakkor a módosító törvény előterjesztői indokolását, amely alapján körvonalazódik a korábbi szabályozást enyhíteni hivatott jogalkotói cél. Az indokolás szerint közbeszerzési „dokumentumok módosítása akkor nem megengedett, ha a módosítás alapvetően befolyásolhatja az adott közbeszerzés iránt érdeklődő gazdasági szereplők körét. Ezt nem egyetlen gazdasági szereplő szemszögéből, hanem a piac jellemzői alapján kell megítélni. Nem célja ugyanis a jogi szabályozásnak az, hogy megakadályozzon olyan kisebb módosításokat, amelyek - akár a gazdasági szereplők tájékoztatás kérését vagy előzetes vitarendezését követően - az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését segítik.”
[2023. évi CXVII. tv. 6. §; 2015. évi CXLIII. tv. 55. § (6) bek.]
 

Ajánlati kötöttséggel kapcsolatos szabályok pontosítása

A jogszabálymódosítás egyértelművé tette a Kbt. 70. § (2a) bekezdése tekintetében azt, amit eddig csak a hatályos rendelkezést a Kbt-be illesztő korábbi módosítás előterjesztői indokolásából lehetett kiolvasni. Amennyiben az eljárások bírálati szakaszában lejárna a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján már meghosszabbított ajánlati kötöttség – azaz az ajánlatkérő részére a bírálat lefolytatására nyitva álló időtartam –, akkor az ajánlatkérő még felkérheti az ajánlattevőket az ajánlatuk további fenntartására. A törvényből azonban hiányzott az a szövegszerű rendelkezés, hogy ezen felkérésre vonatkozik-e az ún. „hallgatási szabály”. Ezt a lehetőséget a Kbt. 70. § (2) bekezdése tartalmazta korábban is, amelynek értelmében az ajánlatkérő által az ajánlatok további fenntartására vonatkozó felkérés szerinti határidőig nyilatkozatot nem tevő ajánlattevők ajánlatát fenntartottnak kellett tekinteni. A módosítást megelőzően, ahogy fentebb is írtuk, ez a hallgatási szabály csak a Kbt. 70. § (2a) bekezdésének előterjesztői indokolásában szerepelt, így annak alkalmazása sem volt egységes az ajánlatkérők részéről. Ezt tette egyértelművé a friss módosítás.
 

A módosítás egyúttal csökkentette is az ajánlati kötöttség maximális időtartamát 180 napról 150 napra, és ezzel összhangban került pontosításra az ajánlati kötöttséggel kapcsolatos eredménytelenségi ok is.

A 75. § (1) bekezdés c) pontjának értelmezésével kapcsolatosan érdemes áttekinteni a Közbeszerzési Hatóság által havonta publikált Közbeszerzési Értesítő Plusz 2024. évi 1. számának „A Közbeszerzési Hatóság legfrissebb állásfoglalásai” rovatát [2023. évi CXVII. tv. 7. §, 22. § 4. pont; 2015. évi CXLIII. tv. 70. § (2a) bek; 75. § (1) bek. c) pont]
 

Fontos pontosítások az ajánlatok értékelése kapcsán

A közbeszerzési eljárásokat érintő új hirdetményminták megjelentésével szükséges volt az értékelési alszempontok fogalmának kivezetése, így egységesen értékelési szempontok szerint történik az ajánlatok értékelése.

Ennél fontosabb módosítás, hogy immár lehetősége van arra az ajánlatkérőnek, hogy az értékelés alá eső, jellemzően összesített ajánlati ár részét képező egyes egységárakkal kapcsolatosan is meghatározhasson olyan értéket, amelynél az adott egységár nem lehet kedvezőtlenebb. A joggyakorlat alapján eddig ilyen értéket kizárólag az értékelés alá eső ajánlati elemmel kapcsolatosan lehetett meghatározni, azaz jellemzően az összesített ajánlati árral, miközben az ajánlatkérő bizonyos árelemek tekintetében csak akkor tudott korlátozást előírni, ha azt önálló értékelési szemponttá tette. A módosítással a már önállóan nem értékelt egységárak tekintetében is megnyílik ez a lehetőség. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ez kizárólag a nem átalánydíjas szerződések esetén lehetséges, így arra nem kell számítani, hogy az építési beruházás tárgyú, az esetek túlnyomó többségében általánydíjas szerződések esetén az ajánlatkérő a költségvetés valamely tetszőleges, önállóan nem értékelt díjtételeit maximalizálná.

A módosítás az ajánlatkérő számára biztosított lehetőség kiterjesztésével összhangban pontosította a kapcsolódó érvénytelenségi okot is a Kbt. 73. § (6) bekezdés c) pontjában, itt is egyértelműsítve az egységárakat érintő megkötésekre alapított érvénytelenséget [2023. évi CXVII. tv. 8. §; 22. § (3) bek., 23. § (1)-(2) bek., 22. § 4. pont; 2015. évi CXLIII. tv. 73. § (6) bek. c) pont; 2015. évi CXLIII. tv. 76. § (9) bek. b) pont; 2015. évi CXLIII. tv. 76. § (10) bek.; 2015. évi CXLIII. tv. 77. § (1) bek.].

A téma iránt érdeklődő olvasóink jelen cikk szerzőivel élőben is találkozhatnak 2024. FEBRUÁR 15-én, az alábbi konferencián, ahol akár a fenti cikkel kapcsolatos konkrét kérdéseiket is feltehetik!

Fontos, hogy az előadásokat február 23-ig online, korlátlan számban megtekinthetik, így nem szükséges személyesen részt venni a rendezvényen. Kérdéseket előzetesen, online is küldhetnek az előadóknak!