Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

09. A hatóság döntései

Ha a hatóság érdemben foglalkozik az üggyel (akár kérelemre, akár hivatalból), és a sikeresen tisztázza a tényállást, a közigazgatási eljárás következő lépése a hatósági döntés. Érdemes tudni, hogy mikor lesz jogerős a döntés, és mit jelent a kézbesítési vélelem.

9.1. A hatósági döntés típusai

Ha a technikai lehetőségek adottak, a hatóság papír alapú kapcsolattartás esetén is elektronikusan hozza meg döntését [2004. évi CXL. tv. 71. § (1) bek.].

A hatósági döntés típusai:
a) Határozat
b) Végzés
c) Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat
d) Ideiglenes intézkedés
e) Egyezség jóváhagyása
f) Hatósági szerződés
g) Határozat jellegű okirat
h) Döntés kijavítása és kiegészítése

9.2. Az egyes döntési típusok

9.2.1. A határozat

9.2.1.1. A határozat fogalma

Ha a hatóság az ügy érdemében dönt, akkor ezt határozati formában teheti meg. A döntés az esetek döntő többségében a határozat [2004. évi CXL. tv. 71. § (1) bek.].

A határozat négy részből áll – kivéve az ún. egyszerűsített határozat, amikor nem szükséges a határozat indokolása –:
a) a bevezető (az ún. fejléc): ez tartalmazza például az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, az ügy tárgyának megjelölését;
b) a rendelkező rész: itt találhatjuk meg egyebek mellett a hatóság döntését, továbbá a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, valamint az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél részére történő megfizetésre vonatkozó döntést;
c) az indokolás: ebből derül ki például a megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta;
d) az ún. záró rész: a döntéshozatal helyét és idejét, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét és a hatóság bélyegzőlenyomatát is tartalmazza [2004. évi CXL. tv. 72. § (1) bek.].

Az indokolás kivitelesen mellőzhető a határozatból, ha az késleltetné a döntés meghozatalát és a késedelem életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet. Ebben az esetben a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül meg kell küldeni az indokolást az ügyfél részére. A jogorvoslat igénybevételének határidejét az indokolás kézbesítésének napjától kell számítani [2004. évi CXL. tv. 72. § (6) bek.].

9.2.1.2. Egyszerűsített határozat fogalma

Az ún. egyszerűsített határozat lényege, hogy az nem tartalmaz indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást. Egyszerűsített határozat akkor hozható, ha

a) a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti, vagy

b) az kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját határozza meg [2004. évi CXL. tv. 72. § (4) bek.].

9.2.1.3. Mikor nem kell határozatot hozni?

A hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha
a) az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul [2004. évi CXL. tv. 71. § (5) bek.];
b) jogszabályban biztosított jogosultság gyakorlásának kizárólag az ügyfél erre irányuló kérelmének benyújtása a feltétele. A hatóság az ügyfél kérelmére igazolja, hogy az ügyfél a kérelem benyújtásától a jogszabályban biztosított jogát jogszerűen gyakorolja [2004. évi CXL. tv. 71. § (6) bek.].

9.2.2. Végzés

A hatóság eljárási kérdésekben végzéssel dönt, és szintén négy részből áll. A tartalma azonban nem egyezik meg mindenben a határozatra vonatkozó szabályokkal.

A hatóság főként az eljárási kérdéseket döntheti el végzés formájában. A végzésnek tartalmaznia kell:
a) az ún. fejlécet,
b) a rendelkező részben
ba) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást,

bb) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét,

bc) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást,
bd) – amennyiben a döntés érinti – a közérdekű munkával való megváltás szabályaival kapcsolatos tájékoztatást,

be) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,

c) a döntés részletes indokolását, ezen belül
ca) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,

cb) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,

cc) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást
d) az ún. záró részt [2004. évi CXL. tv. 72. § (1)-(2) bek.].

Az eljárást megszüntető és ideiglenes intézkedésről szóló végzés tartalmára eltérő szabályok vonatkoznak [2004. évi CXL. tv. 72. § (2)-(3) bek.].

9.2.3. Jogszerű hallgatással „létrehozott” döntés

Főszabály szerint a hatósági döntés hiánya nem eredményezi azt, hogy a kérelemben foglaltakat a hatóság elfogadja. A Ket. lehetővé teszi, hogy a hatósági határozat nélkül – vagyis a hatóság hallgatásával – is gyakorolhassa az ügyfél a kért jogot, de a konkrét eljárásban erre csak akkor van lehetőség, ha a külön jogszabály ezt kifejezetten előírja.

A jogszerű hallgatással „létrehozott” döntés feltételei:
a)külön jogszabály az adott eljárási típusra ezt lehetővé teszi,
b) az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul,
c) ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt.

A jogszabály által kijelölt eljárásokban az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést. Ugyanilyen szabályok vonatkoznak a szakhatósági állásfoglalásokra is.

A jogszerű hallgatással létrehozott döntés esetében a megszerzett jogot rá kell vezetni a kérelemre, továbbá - kérelemre - annak az ügyfél birtokában levő másolati példányára, vagy a hatóságnál levő példányról az ügyfél részére másolatot kell kiadni. A hatóság az ügyfél kérelmére igazolja, hogy az ügyfél a kérelem benyújtásától a jogszabályban biztosított jogát jogszerűen gyakorolja [2004. évi CXL. tv. 71. § (4) bek.].

9.3. Kivel kell közölni a hatóság döntését?

A határozatot közölni kell
- az ügyféllel,
- azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg,
- az ügyben eljárt szakhatósággal,
- a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel.

A végzést közölni kell azzal:
- akire nézve az rendelkezést tartalmaz,
- akinek az jogát vagy jogos érdekét érinti,
- jogszabályban meghatározott személlyel vagy szervvel [2004. évi CXL. tv. 78. § (2) bek.].

Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a döntést csak az ügyiratra kell feljegyezni, azt nem kell külön közölni. Ilyen esetben a hatóság kérelemre külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a döntésről [2004. évi CXL. tv. 78. § (3) bek.].

9.4. Hogyan lehet közölni a döntést?

9.4.1. A döntés közlésének módja

A Ket. részletesen szabályozza a döntés közlésének módjait és feltételeit. A hatóság döntését közölni lehet:
a) írásban
aa) postai úton,
ab) írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot,
ac) személyesen átadott irat útján,
ad) kézbesítési meghatalmazott útján,
ae) a hatóság kézbesítője útján,
af) kézbesítési ügygondnok útján,
ag) hirdetményi úton, vagy
b) szóban
ba) személyesen
bb) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy
c) írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton.

A hatóság a döntést hivatalos iratként köteles kézbesíteni. Telefax útján nem közölhető a határozat és az önállóan fellebbezhető végzés, kivéve, ha a döntés közlésére jogosult személy vagy szerv ezt előzetesen kérte vagy ehhez hozzájárult [2004. évi CXL. tv. 78. § (5) bek.].

Ha jogszabály nem zárja ki, a döntést szóban is lehet közölni, de a közlés tényét és időpontját az iratra fel kell jegyezni, és azt alá kell íratni. Ha az érintett kéri a szóban közölt döntést nyolc napon belül írásban meg kell küldeni a számára [2004. évi CXL. tv. 78. § (6) bek.].

Ha a hatóság a döntést elektronikus úton közölte, és a címzett a döntés átvételét öt napon belül nem igazolja vissza, a hatóság másik írásbeli formában közli vele a döntést. Ilyen esetben a döntés közlésének napja a második közlés napja. Törvény vagy kormányrendelet ettől eltérően állapíthatja meg a döntés elektronikus úton való közlésének szabályait [2004. évi CXL. tv. 78. § (7) bek.].

Ha az, akivel a döntés közölni kell rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét (sms számát), telefonszámát vagy elektronikus levélcímét megadta, a hatóság rövid szöveges üzenetben (sms-ben), telefonon vagy elektronikus levélben (e-mailben) tájékoztathatja a döntéshozatal tényéről, és arról, hogy a döntés öt napon belül átvehető a hatóság hivatali helyiségében, ügyfélfogadási időben. Személyes átvétel esetén a közlés tényét és időpontját az iratra fel kell jegyezni, és azt az átvevő személlyel aláíratni. Ha az értesített személy a döntést határidőn belül nem veszi át, a hatóság haladéktalanul írásban megküldi részére a döntést [2004. évi CXL. tv. 78. § (8) bek.].

9.4.2. A döntés közlésének napja

A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt írásban vagy szóban közölték, vagy átadták. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni [2004. évi CXL. tv. 78. § (10) bek.].

Ha a hatóság életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, valamint törvény rendelkezése alapján a döntést nem az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő módon közli, a döntést nyolc napon belül írásban is meg kell küldeni. A döntés közlésének napja ilyen esetben a második közlés napja [2004. évi CXL. tv. 78. § (9) bek.].

9.4.3. Kézbesítési vélelem

Az iratot kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem):
a) a kézbesítés megkísérlésének napján, ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át;
b) a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha az irat a hatósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza.

A "nem kereste" jelzéssel visszaérkező döntés esetében a hatóság köteles a kézbesítési vélelem beálltát megalapozó hivatalos irat megküldésével nyolc napon belül értesíti az ügyfelet [2004. évi CXL. tv. 79. § (1)-(2) bek.].

A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha a kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált döntés alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is elő lehet terjeszteni, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt [2004. évi CXL. tv. 79. § (3)-(4) bek.].

Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt. Természetes személy a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmét akkor is előterjesztheti, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot.

A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. A kérelmet az a hatóság bírálja el, amelyik a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozta [2004. évi CXL. tv. 79. § (5)-(7) bek.].

Ha a hatóság a kérelemnek helyt ad, a kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ennek érdekében a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel (ilyen döntést nem csak egy alkalommal lehet hozni, és a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok esetében is visszavonható az alapdöntés [2004. évi CXL. tv. 79. § (6) bek., 67. §, 114. §].

9.5. Mikor lesz jogerős a döntés?

9.5.1. Az elsőfokú döntés jogerőssé válásának szabályai [2004. évi CXL. tv. 73/A. § (1)-(5) bek.]

9.5.2. A részjogerő

Főszabály szerint a fellebbezés – a döntés bármely része ellen is irányuljon – a teljes döntés jogerőre emelkedést megakadályozza.

A főszabálytól eltérően az első fokú döntés fellebbezéssel nem érintett rendelkezései jogerőssé válnak, ha
a) csak az eljárás egyéb résztvevője fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen,
b) jogszabály így rendelkezik arra tekintettel, hogy kizárólag a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre [2004. évi CXL. tv. 73/A. § (6) bek.].

9.5.3. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé [2004. évi CXL. tv. 73/A. § (3) bek.].