Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Légkondicionáló

1.
Légkondicionáló berendezés fogalma

Jogszabályi fogalma nincs.

Légkondicionáló berendezés, klímaberendezés, klíma fogalma (szakmai meghatározásra egy lehetőség): Olyan légtechnikai rendszer, berendezés, mely az épületek, építmények belső levegőjének fizikai jellemzőit (általában hőmérséklet és páratartalom) szabályozza.

2.
Kell-e engedélyt kérni a homlokzati klímaberendezések elhelyezésére?

Ma már szinte mindenki tisztában van vele, hogy a homlokzati klímaberendezés, más néven légkondicionáló elhelyezésére, alapesetben nem kell építési engedélyt kérni. Azonban jó, ha tudjuk azt is, ez nem azt jelenti, hogy a homlokzaton bárhová, bármilyen módon elhelyezhetjük a forró napokon enyhülést adó készülékünket. Vannak ugyanis egyéb betartandó szabályai, feltételei a légkondicionáló berendezés épületeken való felszerelésének.


2.1.
Korábban építési engedélyköteles tevékenység volt a légkondicionáló felszerelése

2008-ig az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (továbbiakban: KTM rendelet) 9. §-a azokat az építési tevékenységeket sorolta fel, melyekre vonatkozóan engedélyt kellett kérni az illetékes építésügyi hatóságtól. Minden olyan építési tevékenység, melyet nem olvastunk a felsorolásban, előzetes építéshatósági engedély nélkül végezhető volt.

A KTM rendelet 9. § (1) bek. b.) pontja szerint építési engedély köteles volt az építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) - annak szerkezetével együtt - megváltoztatja, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár.

Tekintettel arra, hogy egy klímaberendezés elhelyezése az épület homlokzati megjelenését megváltoztatja, így a berendezés elhelyezésére, 2008-ig, építési engedélyt kellett kérni, különösen, ha a KTM rendelet felhatalmazása alapján egyes önkormányzati helyi építési szabályzatok azt külön nevesítve is építési engedély köteles munkává minősítették [46/1997. (XII. 29.) KTM rend. 9. § (1) bek. b) pont, k) pont].
 
Ezen a szabályozáson, előíráson változtatott a 2008. január 1. napjával hatályba lépett, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, mely már tételesen felsorolta, mihez kell, illetve milyen tevékenységek végzéséhez nem kell előzetes építésügyi hatósági eljárást lefolytatni, illetve engedélyt kérni. Az engedély, illetve bejelentés nélkül végezhető tevékenységek felsorolásában kapott helyet a klímaberendezés is, vagyis 2008. január 1-től már nem kellett építési engedélyt kérni a berendezés elhelyezéséhez, telepítéséhez az általános épületeknél – kivéve, ha ahhoz az épület tartószerkezeti rendszerét, vagy tartószerkezeti elemeit meg kellett változtatni, el kellett bontani, vagy meg kellett erősíteni [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. számú melléklet III/13.) pont].

Nincs ez másképp a jelenleg hatályban lévő, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Eljárási kódex) szerint sem, melynek 1 számú mellékletében az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek vannak felsorolva, mivel itt szintén szerepel a klímaberendezés elhelyezésére vonatkozó előírás. Tehát 2008. január 1. napjától mindmáig nem kell az építésügyi hatóságtól előzetes építési engedélyt kérni a meglévő épületen, utólagosan légkondicionáló berendezés felszerelése esetén, amennyiben a munka nem érinti az épület tartószerkezeti elemeit, vagy rendszerét [312/2012. (XI.8.) Korm. rend.1. számú melléklet 23. pont].

2.2.
Klíma elhelyezésére vonatkozó szabályok

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) rendelkezik az építmények, épületek elhelyezésének, kialakításának legfontosabb szabályairól. A jogszabály 2008. szeptember 12. napjától hatályos előírása értelmében, a hatálybalépése előtt használatba vett, meglévő épületen utólagosan klimatizáló berendezést elhelyezni csak építészeti eszközökkel takartan lehet úgy, hogy a berendezés összhangban legyen az épület külső megjelenésével. Továbbá az utólagos felszerelésnél szem előtt kell tartani, hogy a berendezés működésének zaj-, rezgés- vagy más káros hatása ne legyen a környezetére, ártalmas mértékű páralecsapódást ne okozzon. A légkondicionáló továbbá az épület homlokzatát nem károsíthatja, rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

Az OTÉK előírásai közül talán a leglényegesebb a fentieken túl, az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó rendelkezés. A tervezett berendezést ugyanis úgy kell elhelyezni, hogy az településképi, építészeti, illetve táj és természetvédelmi érdekeket nem sérthet. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy klímaberendezést, a 2008. szeptember 12. előtt használatba vett épületek homlokzatán úgy kell felszerelni, hogy az – lehetőleg építészeti eszközökkel megoldva – takartan helyezkedjen el (Pl. direktben nem látszó, vagy beforduló homlokzati részre szerelve stb.), nem szembetűnő helyen úgy, hogy a településképben jelentős zavaró hatást ne okozzon, és a működésével az épület, vagy a szomszédos ingatlanok használóit ne zavarja [253/1997. (XII.20.) Korm. rend. 92.§ (2) bek.].

Az OTÉK 2008. szeptember 12-i módosítása után létesülő épületek esetében pedig már a tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a helyiségek rendeltetésének megfelelő légállapot biztosítható legyen, szüksége esetén kalkulálni kell a klimatizáló berendezés felszerelésének lehetőségével, és már tervezési fázisban gondoskodni kell azok megfelelő, esztétikus elhelyezéséről [253/1997. (XII.20.) Korm. rend. 56.§ (2) bek.; 92.§ (2) bek.].

2.3.
A helyi élőírások eltérhetnek az általános követelményektől

A települési önkormányzatok a helyi építési szabályzatukban, a települési környezet sajátosságai alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az OTÉK-tól eltérő, annál szigorúbb feltételeket is megállapíthatnak. A településképi szempontok érdekében a helyi előírások akár korlátozhatják is az utcáról látható homlokzatokon a légkondicionáló elhelyezését.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) a településrendezéssel kapcsolatos sajátos jogintézmények között lehetőséget ad a polgármestereknek a településképi bejelentési eljárás alkalmazására is az építéshatósági engedélyez – vagy bejelentéshez – nem kötött tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. Érdemes tehát az építési munka helye szerint illetékes építésügyi hatóságnál érdeklődnünk a vonatkozó előírások, korlátozások tekintetében klímaberendezés felszerelése előtt [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 111. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 13. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 30/D. §].

2.4.
Szabálytalan elhelyezés következményei

Attól függetlenül, hogy építési engedélyt nem kell kérni a légkondicionáló berendezések elhelyezésére, a vonatkozó országos és helyi előírásokat be kell tartani, mivel az engedély nélkül végezhető tevékenységek is csak a hatályos előírásoknak megfelelően végezhetőek. A különbség az, hogy itt nincs előzetes hatósági kontroll, az építtető és/vagy tulajdonos kötelezettsége, hogy utána nézzen a tervezett munkára vonatkozó szabályoknak, és be is tartsa azokat. Az előírások megszegése esetén ugyanis a szabálytalan építkezésre vonatkozó jogkövetkezményekkel kell számolni. Abban az esetben, ha az engedély nélkül végezhető építési tevékenységet a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat vagy az országos építési követelmények megsértésével végezték, az építésfelügyeleti hatóság – hivatalból, vagy az építésügyi hatóság megkeresésére, - építésrendészeti eljárást folytathat le, melynek a végén akár a szabálytalanul kihelyezett szerkezet eltávolítására is kötelezheti az építtetőt [1997. évi LXXVIII. törvény 18. §; 48/A. §; 312/2012. (XI.8.) Korm. rend. 67.§ (2) bek. d) pont].

2.5.
Klímaberendezés műemléki épületek homlokzatán

Az Eljárási kódex engedély nélkül végezhető tevékenységeket felsoroló 1. számú melléklete nem tesz különbséget abban, hogy a tervezett építési tevékenység műemléket érint-e vagy sem. Ez azt jelenti, hogy építési engedélyt műemlékek esetében sem kell kérni klímaberendezés felszerelése esetén, de azért ilyen esetben feltétlen figyelni kell a műemlékekre vonatkozó különös szabályokra, mivel azokat építési engedély hiányában is be kell tartani.

A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet értelmében az örökségvédelmi hatóság számára történő bejelentés alapján végezhető tevékenységek a műemlék homlokzatán vagy külső felületén szellőző-, illetve klíma-berendezés, napkollektor, napelem elhelyezése. Abban az esetben, ha a berendezés telepítése védett műemléki érték értékleltárba felvett elemét érinti vagy roncsolja (Pl. védett homlokzaton elhelyezett, vagy a védelem alapjául szolgáló építészeti elemet érintő berendezés), illetve megjelenésének megváltoztatását eredményezi vagy érvényesülését befolyásolja, akkor örökségvédelmi engedélyt kell kérni az illetékes és hatáskörrel rendelkező örökségvédelmi hatáskört gyakorló hatóságtól.
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet rögzíti, hogy a nyilvántartott műemléki értékkel, műemléki építménnyel kapcsolatos építésügyi hatósági feladatokat a járási (fővárosi kerületi) hivatal látja el.

Ennek alapján tehát, bár az elsőfokú építésügyi hatáskört gyakorló járási hivataltól építési engedélyt nem kell kérni, de örökségvédelmi bejelentést szükséges tenni, adott esetben örökségvédelmi engedélyt kell kérni, ha a műemléki épületen szeretnénk légkondicionálót elhelyezni [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1.§ (3) bek.; 39/2015. (III.11.) Korm. rend. 38. § és 39.§].