Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

2020 év végégig maradnak egyes veszélyhelyzeti rendelkezések az építésügyi és településkép-védelmi eljárásokban

A Covid-19 okozta járványhelyzet miatt 2020 tavaszán elrendelt veszélyhelyzeti jogrendben a Kormány számos jogalkotási eredménye a veszélyhelyzet megszűntével hatályát vesztette volna. A jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményével összhangban szükséges volt szabályozási átmenetekről is gondoskodnia a jogalkotónak, amely az építésügyi, építésfelügyeleti, településfejlesztési, településrendezési, településkép-védelmi és örökségvédelmi eljárásokat is érintette.

Magyar Közlöny: 2020. évi 144. szám, 2020. évi 145. szám
Hatályát vesztette: 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet
Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, 1997. évi LXXVIII. törvény, 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet
Új és módosító jogszabály: 2020. évi LVIII. törvény
Hatályos: 2020. június 18.
 

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályok: 2020. évi LVIII. törvény

A 2020 tavaszi veszélyhelyzet 2020. június 18. napjával történő megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (Átv.) a koronavírus okozta veszélyhelyzeti jogalkotási tevékenység eredményeit igyekezett részben megőrizni, részben a különleges jogrendet követő, normál ügymenethez igazítani, figyelembe véve, hogy a veszélyhelyzet alatt sajátos körülmények álltak elő és akadályozták a mindennapi életvitelt. Az Átv. mintegy 85 alcím alatt a különböző ágazatok átmeneti szabályait tartalmazza, ezen felül pedig külön rendelkezik néhány stratégiai jelentőségű ágazati – így az egészségügyről szóló – törvény módosításáról, valamint a hatósági eljárások sajátos szabályairól, így egyebek mellett az ellenőrzött bejelentések jogintézményéről.

 

A megmaradó veszélyhelyzeti építésügyi szabályok

Az Átv. 69. alcíme foglalkozik az építésügyi, építésfelügyeleti, településfejlesztési, településrendezési, vízjogi és örökségvédelmi eljárások eltérő szabályaival. Ebben a körben az Átv. elsőként is az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet alapján végezhető különböző építési, illetve régészeti feltárási vagy örökségvédelmi tevékenységek engedélyeinek az automatikus meghosszabbításáról szól. Így azok a végeleges építési, elvi építési, telepítési vagy bontási engedélyek, valamint régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedélyek, amelyek hatálya a veszélyhelyzet alatt vagy az azt követő 180 napban lejárt, automatikusan meghosszabbodnak a veszélyhelyzet megszűnésétől számított további egy évre, illetve a lejárt hatályhoz képesti további egy évre. A sajátos építményfajták körében a villamosenergia-ipari és a vasúti  építésügyi hatósági engedélyköteles építmény-fajták és építési tevékenységek engedélyei hosszabbodnak meg azonos módon és időre [2020. évi LVIII. tv. 163. §].
 

Lásd még: A 2020. június 18-át követően megindult engedélyezési eljárások speciális szabályai

Településrendezési eljárások a járványügyi készültség időtartama alatt

A járvány miatt a veszélyhelyzet alatt bevezetett elektronikus ügyintézési formák a településfejlesztési dokumentumok, a településrendezési eszközök és a településkép-védelmi eszközök megalkotására irányuló eljárásokban, illetve az utóbbiak érvényesítésére szolgáló jogintézmények alkalmazása során 2020. december 31-ig megmaradnak. Ennek megfelelően a helyi önkormányzat a partnerségi egyeztetés személyes jelenlétet igénylő szakaszait, az előzetes és a munkaközi tájékoztatások lakossági fórumait a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Településrendezési kódex) általános szabályozásától eltérően elektronikus úton is megtarthatja. A véleményezésre, az észrevételek benyújtására ezen esetekben is 15 nap áll rendelkezésekre, azzal, hogy azokat kizárólag elektronikus úton lehet megküldeni az eljáró önkormányzat számára [2020. évi LVIII. tv. 165. §].

Fontos hangsúlyozni, hogy a társadalmi részvétel biztosítása nem csupán az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LVIII. törvény és Településrendezési kódex alapján kötelezettsége a helyi önkormányzatoknak, de nemzetközi egyezmény alapján is. Az ugyanis a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXXI. törvény végrehajtásának eszköze. Éppen ezért az önkormányzatoknak kiemelten ügyelniük kell arra, hogy a megváltozott körülmények közt is igazolható módon eleget tegyenek ezen kötelezettségüknek, figyelembe véve, hogy év végéig elektronikus útnak az önkormányzat honlapján vagy a helyi műsorszolgáltató felületén közzétett részletes szakmai tájékoztató, illetve az érintettek részére video-konferencia keretében történő tájékoztatás és kérdések megválaszolása minősül [2020. évi LVIII. tv. 165. § (2) bek. b)-c) pont; 2020. évi LVIII. tv. 165. § (3) bek.].

A településkép-védelmi jogintézményeket is érinti az elektronikus ügyintézés; a településkép-védelmi szakmai konzultációt a fentebbi módokon is meg lehet tartani. A településképi véleményezési és bejelentési eljárásokhoz azonban kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő a kérelem, illetve nyújthatóak be az iratok [2020. évi LVIII. tv. 165. § (2) bek. a), d)-e) pont].

A 2020 tavaszi veszélyhelyzet időtartama alatt tartott közmeghallgatások előírásairól itt olvashat.