01.2. Mi határozza meg egy jogszabály rövidítését?
Utolsó frissítés: 2024.08.26. 14:07
Közzétéve: 2024.01.21. 13:14
Egyes törvényekben megtalálhatjuk az alábbi rendelkezést: „E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: „. Nagyon hasznos, ha a jogalkotó maga határozza meg, hogy az adott jogszabályt hogyan kell rövidíteni, mert így az egyes jogalkalmazók, vagy éppen a kommentárok egy adott rövidítés esetében ugyanarra a jogszabályra utalhatnak (lásd például: Ákr., Kp., Ptk.). Véleményünk szerint káros az a gyakorlat, amely időről-időre a változatlan számú és című, gyakran hivatkozott jogszabályoknak (közte törvényeknek) más-más rövid megjelölését (rövidítését) vezeti be. Nem ritka, hogy az egyszerre hatályban lévő különböző jogszabályokban is ugyanarra a törvényre (vagy rendeletre) más-más rövid megnevezés vagy rövidítés utal, sajnos az építési jogban is.
A rövidítések korábbi jogszabályi háttere a Jszr. volt
Utána néztünk, hogy mi az oka annak, hogy „kikopott” a hazai törvényalkotásból és jogszabály-szerkesztésből az a gyakorlat, amely szerint egyes jogszabályok maguk meghatározták, hogy milyen rövidítés (vagy rövid megjelölés) formájában kell rájuk hivatkozni más jogszabályokban. Ennek oka minden bizonnyal a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet vonatkozó előírásának a megváltoztatása.
A 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (Jszr.) 50. § (2) bekezdés 2010. október 25-i szövege:
(2) A jogszabály tervezete az e rendeletben meghatározott esetekben, az alábbi sorrendben a következő logikai egységeket tartalmazhatja:
a) preambulum vagy bevezető rész,
b) általános rendelkezések,
c) részletes rendelkezések,
d) záró rendelkezések, ezen belül
da) törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet tervezete esetében felhatalmazó rendelkezések,
eb) hatályba léptető rendelkezések,
dc) a jogszabály rövidítését megállapító rendelkezés,
dd) átmeneti rendelkezések,
de) a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezések,
df) módosító rendelkezések,
dg) hatályon kívül helyező rendelkezések,
eh) a hatályba nem lépésről szóló rendelkezések.
A 11/2010. (X. 25.) KIM rendelet 1. § 8. pontja 2010. október 26-i hatállyal törölte az ec) pontot. A törlés indokát sajnos nem tudjuk, a KIM rendeletnek nem találtunk hivatalos indokolását.
A 2010. október 26. napjától, ma is hatályosan, e bekezdés már sem a jogszabályok záró rendelkezései között, sem más logikai egységeként nem utal a jogszabály rövidítését (vagy tágabban, a rövid megnevezését) megállapító rendelkezés elhelyezhetőségére.
Vannak jogalkotói rövidítések, de több kellene
A Jszr. konkrét rendelkezésének hiányát azonban nem mindenki értelmezte mindeddig tiltásként; erre példának éppen az igazságügyi tárca által előkészített nagyobb terjedelmű kódexek hozhatóak fel, amelyek a Jszr. előírásának törlését követően is éltek azzal, hogy a törvényszövegükben meghatározzák önmaguk rövidítését: ilyen pl. az Ákr. és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) is [2017. évi I. tv. 158. §; 2016. évi CL. tv. 144. §].
Sajátos ezirányú rendelkezést találunk a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényben, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt más jogszabályokban „Polgári Törvénykönyv” elnevezéssel, illetve „Ptk.” rövidítéssel kell megjelölni, illetve a saját magára más jogszabályokban a „Ptké.” rövidítést írja elő [2013. évi CLXXVII. tv. 69-70. §].
A jogbiztonság érdekében, illetve az elektronikus jogtárak felhasználóit támogatandó is, érdemes lenne visszahozni az Ákr., a Kp. vagy a Ptké. gyakorlatát. Ha ez jogértelmezéssel nem lehetséges, úgy a Jszr. 50. § (2) bekezdésének (vissza-)módosítása lenne indokolt.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben megjelenő, ellentmondásos rövidítésekről itt írunk.