05.1. A tervező feladata, felelőssége

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2021.01.03. 22:19

Közzétéve: 2008.09.09. 18:37

A tervezőnek az engedélyezési eljárást megelőzően, a hatósági eljárásban, majd a kivitelezés során is fontos szerep jut. A tervezői feladatokat több jogszabály határozza meg, ami nehezíti a tervezői felelősség pontos meghatározását.

1.
Építészeti-műszaki tervezési tevékenység jogszabályi fogalma


Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység fogalma ide kattintva olvasható el.

2.
Tervezés és tervezői művezetés csak megfelelő jogosultsággal végezhető


Érdemes tudni, hogy a tervellenőr már nem minősül az építkezés külön szereplőjének. Az építkezés 2013. április 19-étől hatályos új szereplője a beruházási tanácsadó, akinek egyik feladata szintén a tervezés, és a tanácsadó mérnök elnevezésű szereplőt váltotta fel. A tervezői feladatokat és felelősséget meghatározó jogszabály az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet), amelyet a tervezőknek 2013. augusztus 1. napjától kell alkalmazniuk.

Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység a képesítéstől, a gyakorlati időtől és a szerzett jogtól függően - kamarai szabályzatban rögzítettek szerint - korlátozott vagy teljes körű tervezési jogosultsággal folytatható [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (5) bek.].

A Szakmagyakorlási rendelet rögzíti, hogy az Étv. szerinti építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött.

Az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése mellett szintén csak jogosultsággal végezhető:
a) a tervtanácsi terv, a településképi véleményezéshez szükséges terv, a megvalósulási terv készítése [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (3) bek.];
b) a tervezői művezetés (az adott tervezési szakterületi jogosultsággal) [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (1) bek.].

Érdemes tudni, hogy az egyszerű bejelentés alapján létesülő lakóépületek esetében kötelező a tervezői művezetés.

3.
A tervező feladatai és felelőssége


A Szakmagyakorlási rendelet 15. § (2) bekezdése határozza meg az építészeti-műszaki tervező feladatát. Az új rendelkezés alapján az építészeti-műszaki tervező feladata:
a) a jogerős építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készítése [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (4) bek.];

b) a kivitelezési dokumentáció részeként a Kivitelezési kódexben meghatározott tartalmú műszaki leírást készítése [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (5) bek.];

c) a szakmagyakorlási jogosultság igazolása a kivitelezési dokumentáció aláíró lapján a névjegyzéki száma feltüntetésével [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (6) bek.];

d) az általa készített építészeti-műszaki dokumentáció (ideértve a kivitelezési dokumentációkat is) műszaki tartalmának szakszerűsége, valós állapotnak megfelelő tartalom, valamint építészeti minősége, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvása,
e) a építészeti-műszaki dokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztása,
f) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálása, terveik összehangolása [1997. évi LXXVIII. tv. 33. § (1) bek.][1];
g) az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (7) bek.][2];
h) a szerződésben meghatározottak szerint felhasználás céljából a kivitelezési dokumentáció a megrendelő részére történő birtokába adása [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (8) bek.];
i) az építtető igényei, megbízása, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (2) bek.].

A Szakmagyakorlási rendelet és egyéb jogszabályok szerint a tervező felelősége, feladata kiterjed az alábbiakra is[3][4]:
a) A tervező felelős az által a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a felelős műszaki vezető által kiválasztott, a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztásának jóváhagyásááért (részletes tájékoztatás itt olvasható) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. o) pont].
b) Az Eljárási kódex rögzíti, hogy a tervező az építészeti-műszaki dokumentáció összeállítása során köteles gondoskodni arról, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan hitelt érdemlő dokumentum (terv, képfelvétel, hivatalos feljegyzés, egyéb okirat, nyilatkozat stb.), amely a tervezés alapját képezte, és amely lehetővé teszi a döntés meghozatalát, az építésügyi hatósági engedély megadása és a tudomásulvétel feltételeinek vizsgálatát, igazolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (3) bek.].
c) Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki dokumentációkat, iratokat és számításokat hitelesítenie kell az alábbiak valamelyikével:
ca) aláírólap csatolásával,
cb) saját elektronikus azonosítás útján történő benyújtással, az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint,
cc) elektronikus aláírással [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (6) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. melléklet II. fejezet 7. pont].
d) Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki dokumentációkat a megbízónak történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (8) bek.].

Az építészeti-műszaki szakági tervező feladata az építmény tervezéséhez szükséges szakági terv elkészítése a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok alapján. Tevékenysége kiterjedhet az általános és a sajátos építmények tervezéséhez szükséges szakági tervi munkarészek teljes körű elkészítésére [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (4) bek.].

4.
A tervező egyeztetési kötelezettsége


A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet a tervező számára 2009. októberéig egyeztetési kötelezettséget írt elő az elvi építési, az építési és a fennmaradási engedély megkérése (bejelentés) előtt. A hatályos jogszabályok ilyen részletes egyeztetési kötelezettséget már nem írnak elő, azonban a tervező szerződésszerű teljesítéséhez véleményem szerint elengedhetetlen, hogy a terv megvalósíthatósága is egyértelmű legyen, ehhez pedig ismerni kell az ingatlan közművesítettségének, közművesíthetőségének mértékét.

A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 19. §-a alapján a tervező köteles volt
a) az általa tervezett építészeti-műszaki dokumentációt és annak az állásfoglaláshoz szükséges tartalmát, példányszámát az érdekelt szakhatóságokkal és - a jogszabályban előírt esetekben - az érintett útkezelővel egyeztetni,
b) az építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése során az érdekelt közműszolgáltatóval és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval különösen az alábbi esetekben egyeztetni:
- közművel érintett új építmény építésének építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén,
- meglévő közművesített építmény bővítésének, átalakításának, korszerűsítésének, felújításának építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén, ha a tervezett építési tevékenység a meglévő közműhálózat jelentős bővítésével jár,
- ha a tervezett építési tevékenység a közmű védőtávolságán belül van,
- ha jogszabály előközművesítési kötelezettséget ír elő,
- ha az építésügyi hatósági eljárás tárgyát képező meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység építési tevékenységgel érintett részében a meglévő épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki állapotának, kialakításának, alkalmasságának, megfelelőségének megállapítása szükséges.

A kötelező tervezői egyeztetés arra terjedt ki, hogy
a) a szükséges közműellátottság az építési tevékenységgel érintett telekhez vagy a telken, építményben biztosított-e, illetve milyen feltételekkel biztosítható, és melyek a szakszerű megoldás követelményei, valamint
b) az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek.

Az egyeztetés megtörténtéről – számos más fontos körülmény mellett – a tervező az építésügyi hatóságnak az engedélyezési eljárás során nyilatkozott. A hatályos jogszabály egyeztetési kötelezettséget már nem tartalmaz, jelenleg a tervezőnek a kivitelezési tervdokumentáció építészeti műszaki leírásban arról kell nyilatkoznia, hogy az érintett közműszolgáltatókkal történő egyeztetésnek mi volt a tartalma [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. melléklet 1.1.10. pont]. Mivel építési engedély csak akkor adható, ha a közműellátás a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható, illetve a tervdokumentációban a tervezett építési tevékenységhez előírt és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közművesítettséget, a közművesítés megoldását fel kell tüntetni,ezért a tervezőnek szintén érdekében áll a közműszolgáltatókkal lefolytatni a korábbi jogszabály szerinti részletezettségű egyeztetés lefolytatása [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 18. § (1) bek. ec) pont, 8. melléklet 1.1.8. pont].

5.
A tervezői nyilatkozat a műszaki leírásban


A kivitelezési dokumentáció részeként tett külön tervezői nyilatkozat 2013. január 1.jétől a műszaki leírás részét képezi[5]. A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként műszaki leírást készít, amely tartalmazza:
a) a tervezett építési tevékenység
aa) helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást,
ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit,
b) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését,
c) az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését,
d) annak kinyilvánítását, hogy
da) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint az eseti hatósági előírásoknak,
db) a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
dc) az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van,
dd) műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendelkezésre áll,
e) a betervezett építési termékek megfelelőség igazolására vonatkozó nyilatkozatot[6], továbbá
f) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (5) bek.].

6.
Tervezővel szembeni hatósági szankciók


Az építésügyi hatóság 100.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja azt, aki
a) tervezői jogosultság nélkül végez építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet[7] [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 18. § (6) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 33. § (2) bek.]
b) tervezői jogosultság nélkül végez bontási engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 46. § (5) bek.].

A közigazgatási bírság kiszabása az építésügyi hatóság részére kötelező, kizárólag annak mértékét kapcsán mérlegelhet.

Ha az építészeti-műszaki tervező által készített kivitelezési dokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan, akkor az építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 66. § (3) bek.].

Az Építésijog.hu által összeállított szerződésminta ide kattintva érhető el: 05.3.1. TERVEZÉSI ÉS TERVEZŐI MŰVEZETÉSI SZERZŐDÉS - MINTA


 

 

[1] 2016. május 13. napjától az Étv-ben a tervdokumentáció helyett a pontosabb dokumentáció megnevezés szerepel (lásd: 2016. XXXVI. tv. 13. § e) és f) pont].

[2] 2013. január 1-jétől a tervezői felelősségi köréből kikerült a tervellenőr számára a tervek szakaszos rendelkezésre bocsátásáért való felelősség, mivel a tervellenőr mint önálló szereplő megszűnt (lásd: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 65. §).

[3] Az Építési törvény 33. § (1) bekezdés b) pontját - amiben a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért való felelősséget rögzítették - a 2012: CLVII. törvény 66. § 21. pontja 2013. január 1-jétől hatályon kívül helyezte. Lehet, hogy ezt a megfogalmazást a jogalkotó túl általánosnak és egyébként is kézenfekvőnek tekintette. Arra biztosan nem irányulhat ez a változás, hogy a tervezőnek már nem kell betartania a jogszabályokat és az építésügyi előírásokat.

[4] A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (2) bekezdésének – amely 2013. augusztus 1-jétől hatályos –felsorolása tételes tervezői feladatkört rögzít, ezért kérdéses, hogy ez hogyan illeszkedik az egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokhoz, illetve a szerződő felek szerződésében meghatározott feladatokat a tervező elláthatja-e.

[5] A tervező nyilatkozat beépülését a műszaki leírásba a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 92. § c) pont cb) alpontja határozta meg. A műszaki leírás ténylegesen majdnem minden olyan adatot tartalmaz, amelyet korábban a tervezői nyilatkozatban kellett szerepeltetni. A műszaki leírásban – eltérően a korábbi tervezői nyilatkozattól – már nem lesz nyilatkozat arról, hogy a kivitelezési dokumentáció a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor közreműködésével készült.

[6] A jogszabály ezen része pontatlan, hiszen 2013. július 1-jétől megfelelőség igazolás helyett teljesítménynyilatkozat igazolja az építési termék betervezhetőségét és beépíthetőségét. Álláspontom szerint a tervezőnek a hatályos jogszabály szerint az építési termék elvárt műszaki teljesítményét határozza meg.

[7] A 2012. évi XXXI. törvény 11. § (1) bekezdése eredetileg az Építési törvény 33. §-ába iktatta be ezt a tényállást, azonban a 2012: CLVII. törvény 64. § 20. pontja törölte, és átkerült a bírság lehetősége az Eljárási kódexbe. Ezt megelőzően, a 2012. április 15-ével hatályon kívül helyezett építészeti-műszaki tervezési jogosultság szabályainak megszegése szabálysértését – a jelenlegi tényállás megvalósítása mellett – az is elkövethette, aki nem engedélyköteles építkezéshez készített terveket, illetve aki a más által készített tervet sajátjaként igazolta. A korábbi jogszabály szerint a pénzbírság összege legfeljebb ötvenezer forint lehetett (lásd: 218/1999. (XII. 28.) Korm. rend. 138. §, a 2012: II. törvény 254. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte).

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt