Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás és egyéb Ngtv. fogalmak

Jogszabályi alap: 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.)

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) 2006. április 17-én lépett hatályba. A törvényt az Országgyűlés azzal a céllal fogadta el, hogy az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználásával.

A Ngtv. álta rögzített speciális szabályokat attól függően kell alkalmazni, hogy milyen típusú beruházásról, ügyről van szó.
 

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősülnek az alábbi beruházások:
a) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó,
b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó,
c) a koncessziós, illetve az egyes kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen legalább öt milliárd forint teljes költségigényű,
d) részben vagy egészben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó,
e) legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosító,
f) környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő
g) kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó, vagy
h) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó [2006. évi LIII. tv. 1. § (1) bek.].

 

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy (kiemelt jelentőségű ügy)

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások és a kiemelt jelentőségű ügy fogalma nem szinonimák. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások közül a Kormány külön rendeletben határozza meg, hogy mely közigazgatási hatósági engedélyezési ügyek lesznek az Ngtv. hatálya alá tartozó ügyek. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, kormányrendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket nevezik nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek, vagy rövidebben kiemelt jelentőségű ügynek [2006. évi LIII. tv. 1. § (1) bek.].

Az Ngtv. 2015. április 1. napját megelőző szabályai alapján csak közigazgatási hatósági engedélyezési ügyeket lehetett nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítani. A módosítást követően a beruházásokhoz kapcsolódó, nem engedélyezési jellegű hatósági ügyek esetén is a kiemelt jelentőségű ügyek szabályai alkalmazhatók (lásd: 2015. évi VIII. törvény 14. § (5) bek.).

A jelenleg hatályos előírás már egyértelművé teszi azt is, hogy a kisajátításról szóló törvény hatálya alá tartozó kisajátítási eljárás nem nyilvánítható kiemelt jelentőségű üggyé [2006. évi LIII. tv. 1. § (1a) bek.].

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó sajátos előírásokat IDE kattintva ismerheti meg.

 

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás

A kiemelt jelentőségű ügyek közül a Kormány rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyeket jelölhet ki a közlekedési infrastruktúra-beruházás kiemelten gyors megvalósításához fűződő közérdekre tekintettel, ezeket nevezi az Ngtv. közlekedési infrastruktúra-beruházásnak. A közlekedési infrastruktúra-beruházásokra az Ngtv-n belül is, speciális rendelkezéseket kell alkalmazni [2006. évi LIII. tv. 6/D. §].

Speciális előírás, hogy a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása során az építtető kérelmére a hatóság köteles lefolytatni azt az Étv. szerinti, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti előzetes vizsgálati eljárást és környezeti hatásvizsgálati engedélyezési, valamint a már kiadott engedély módosítására irányuló eljárást is, ha az adott tevékenységre vonatkozóan jogszabály már nem ír elő engedélyt. Ilyen esetben az engedélyezésre vonatkozó korábbi – a hatályvesztésüket megelőző napon hatályos – jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni [2006. évi LIII. tv. 2. § (5) bek.].

További részleteket lásd: A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyekre vonatkozó eltérő rendelkezések

 

Kiemelten közérdekű beruházás

Az Ngtv-be „A kiemelten közérdekű beruházásra megvalósítására vonatkozó szabályok” alcímet (11–11/G. §) a 2018. évi XLIX. törvény iktatta be, és ezzel megteremtett egy új fogalmat is. A 2018 augusztusától hatályos törvény – az indokolása szerint – a kiemelten közérdekű beruházások kategóriájának a bevezetésével lehetővé tette, hogy Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programhoz vagy a Budai Palotanegyed megújításához hasonlóan további fontos, kifejezetten közérdekű beruházások egységes szabályozási elvek mentén, de egyben a beruházások jellegéhez és a helyszínek sajátosságaihoz igazodóan, hatékonyabban kerülhessenek előkészítésre és valósulhassanak meg.

Kiemelten közérdekű beruházás csak az lehet, amely beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Kormány rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított [2006. évi LIII. tv. 11. § (2) bek.]. Tehát nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás lehet kiemelt jelentőségű ügy, és a kiemelt jelentőségű ügyből lehet kiemelten közérdekű beruházás.

Kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításhoz közfeladat ellátásával összefüggő, kiemelten fontos közérdekű cél szükséges, így különösen
a) energetikai, közlekedésfejlesztési, környezetvédelmi, vízügyi és vízvédelmi, katasztrófavédelmi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, közigazgatási, illetve
b) oktatási, egészségügyi, kutatás-fejlesztési, kulturális, szociális, örökségvédelmi, sport, városfejlesztési
cél megvalósítására irányuló beruházást [2006. évi LIII. tv. 11. § (1) bek.].

Látható, hogy a felsorolás nem tételes, tehát elméletileg más kiemelten fontos cél esetében is van lehetőség a kiemelten közérdekű beruházás minősítésre.

Kiemelten közérdekű beruházás törvény vagy kormányrendelet alapján jelölhető ki. A kijelölő személyének azért is van jelentősége, mert ha a kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításról
a) törvény rendelkezik, a kiemelt közérdekű beruházássá nyilvánításról rendelkező törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet,
b) kormányrendelet rendelkezik, e kormányrendelet
állapítja meg a kiemelten közérdekű beruházás helyszínét és közvetlen környezetét, valamint a kiemelten közérdekű beruházás során építési tevékenységgel érintett telek közvetlen környezetébe tartozó, az építési tevékenység költséghatékony elvégzéséhez szükséges közterület használatának feltétlenül szükséges időtartamát [2006. évi LIII. tv. 11. § (3) bek.]. A közterület használatának kijelölésének a díjmentesség miatt van jelentősége (lásd: Kiemelten közérdekű beruházások ingyen használhatják a közterületet)

További részleteket lásd: Kiemelten közérdekű beruházásokra vonatkozó speciális szabályok