Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Mi történik akkor, ha a hatóság nem a jogi képviselő, hanem az ügyfél számára küldi meg a döntését?

Az EBH2009. 2109. számon közzétett elvi bírósági határozat kimondta, hogy szabályszerű kézbesítés hiányában nincs olyan másodfokú határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatára törvényes lehetőség lenne. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának tanácsa el kívánt térni ettől a határozattól, ezért jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte a jogi képviselővel eljáró ügyfél részére történő kézbesítés joghatályosságának értelmezéséről.

Magyar Közlöny: 2019. évi 12. szám
Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Jogegységi Tanácsa: 1/2019. Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozat
 

Ha csak az ügyfél értesül a döntésről, akkor indíthat-e pert?

A probléma úgy merült fel, hogy amennyiben az ügyfél igazoltan értesül a határozatról és a jogorvoslati határidő betartásával terjeszt elő jogorvoslat kérelmet, akkor azt a bíróságoknak hogyan kell értékelnie. A bírósági döntések egy része ilyen esetben a jogi képviselő részére történő kézbesítésének hiányát nem tekintette az ügy érdemére kiható súlyos eljárási jogszabálysértésnek, amely a határozat hatályon kívül helyezését megalapozná. A Legfelsőbb Bíróság EBH.2009. 2109. számú elvi döntésében foglalt jogi álláspont viszont az, hogy amennyiben az ügyfél a közigazgatási eljárás során jogi képviselővel jár el, úgy az eljárásba a jogi képviselő bevonása kötelező. Ebből következően a jogi képviselőnek történő kézbesítés elmaradása esetén a határozat csak akkor joghatályos, ha annak kézbesítése/közlése a jogi képviselő részére történik meg. Az elmaradt szabályszerű kézbesítés folytán nem jogerős határozat ellen nem lehet pert indítani, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani (a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény szóhasználatában vissza kell utasítani), megindult per esetén, pedig a pert meg kell szüntetni.

Az indítványozó szerint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) a jogi képviselő részére történő közlésre vonatkozó szabályozást egyáltalán nem tartalmaz, így a hasonló tárgyú ügyben indult közigazgatási per során kizárólag az ügyfél részére történő közlés szabályszerűsége, időpontja vizsgálandó. Kérdésként merült fel, hogy az ügyfél értesítését követően, a jogorvoslati határidőn belül benyújtott jogorvoslati kérelem (kereset, felülvizsgálati kérelem) elbírálása során a jogi képviselő részére történő közlés hiánya miként értékelhető.
 

Elindul a jogorvoslati határidő számítása, ha az ügyfél átadja az ügyvédnek a döntést

Az Ákr. 13. § (6) bekezdése szerint, ha az ügyfélnek képviselője van és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az iratokat a hatóság – a személyes megjelenésre szóló idézés kivételével – a képviselő részére küldi meg. Ez a szabály tartalmilag megegyezik a Ket. 40. §. (7) bekezdése rendelkezésével.

A képviselet jogintézményének lényege, hogy a képviselő az ügyfél helyett és annak nevében való eljárásra kapott felhatalmazást. Ezt a felhatalmazást – éppen az ügyfél érdekében – csak maga az ügyfél „korlátozhatja”, azzal, hogy a fentiek szerint kéri a határozat saját részére történő kézbesítését. A Legfelsőbb Bíróság számos esetben kimondta, hogy nem jogerős az a határozat, amely szabályszerűen nem lett minden ügyfél számára kézbesítve, amennyiben a félnek meghatalmazott jogi képviselője van, a jogorvoslatra nyitva álló határidőt a jogi képviselővel való szabályos határozati közlés időpontjától kell számítani.

Amennyiben szabályszerű kézbesítés hiányában a keresetlevél benyújtása mégis megtörtént, az eljáró bíróságnak meg kell nyilatkoztatnia a felperes jogi képviselőjét arról, hogy mikor értesült az alperes határozatának kézbesítéséről, azt részére mikor adta át ügyfele. Mindez azt jelenti a Kúria szerint, hogy a határozatról való tudomásszerzéstől ilyen esetekben már nem lehet eltekinteni, még akkor sem, ha a közlés nem volt szabályszerű, azzal ugyanis elkezdődik a jogorvoslati határidő. Vagyis a döntésnek - az ügyfél által - a jogi képviselő részére történő megküldése megindítja a jogorvoslati határidőt.

A Ket. 6. § (1) bekezdéséből fakadó jóhiszemű eljárási kötelezettség miatt a nem értesített ügyfeleket - amennyiben az értesítés elmaradása ellenére tudomást szereznek a határozatról - kötelesek a törvényben meghatározott határidőn belül igazolási kérelemmel élni, a határozat ellen fellebbezést előterjeszteni, vagy kérni a határozat kézbesítését, és azt követően élni a fellebbezési jogukkal. A korlátlan ideig lebegtetett jogorvoslati kérelem több ügyfeles eljárásban különös jogsérelemmel járna azon ügyfelekre nézve, akik a jogerős (Ákr. szóhasználatában végleges) határozatban bízva szereztek jogosultságokat. A Kúria kiemelte az építkezések ügyét, mivel az évekig jogerősnek (véglegesnek) hitt építési engedély másodfokú vagy bírósági megsemmisítése esetén az építkező bontásra vagy fennmaradási engedély kérelmezésre lenne kötelezhető, amely a jóhiszemű eljárási kötelezettség megsértése (vagyis ha a határozatról való tudomásszerzést követően eltelt hosszú idő után benyújtott fellebbezés vagy kereset előterjesztése) miatt egyáltalán nem lenne méltányos az építtetővel szemben.
 

Az ügyfél adhat-e be keresetet, ha az ügyvéd még nem kapta meg a döntést?

A Kúria véleménye szerint nem sérül a tisztességes eljárás követelménye, és az e követelményt magába foglaló bírósághoz fordulás joga, ha az ügyfél az érdemi döntésről értesült, ez ellen bírósághoz fordulhatott, amely érdemben elbírálta keresetét. Éppen akkor sérülhetne ez utóbbi két elv, és így a tisztességes eljáráshoz való jog, ha a bíróság az ügyfél keresetét – a kézbesítés joghatályosságának hiányára tekintettel – érdemben nem vizsgálná.

Fontos, hogy akkor is biztosítani kell a keresetet benyújtó ügyfél garanciális jogainak védelmét, ha a jogi képviselő részére történő közlés nem volt szabályszerű, ezért a bíróság mindig a konkrét tényállás függvényében vizsgálhatja, hogy a joghatályos közlés elmaradása és a jogi képviselő mellőzése a közigazgatási eljárásban, mint megvalósult eljárási jogsértés milyen módon hatott ki az ügy érdemére, érintette-e az ügyfél jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a jogbiztonság követelményét.
 

A 1/2019. KMJE jogegységi határozat

A fentiek alapján a Kúria öttagú Közigazgatási-Munkaügyi Jogegységi Tanácsa az alábbi 1/2019. KMJE jogegységi határozatot hozta:

I. Ha az ügyfél a közigazgatási eljárásban jogi képviseletet vesz igénybe, a jogi képviselő részére történő kézbesítés minősül joghatályos közlésnek. Joghatályos közlés hiányában a jogorvoslati határidők nem kezdődnek meg.

II. Amennyiben az ügyfél tudomást szerez a határozat tartalmáról és a keresetlevelét előterjeszti, a bíróság vizsgálhatja, hogy a joghatályos közlés elmaradása milyen módon érintette az ügyfél jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a jogbiztonság követelményét.

III. A jogegységi tanács az EBH.2009. 2109. számon közzétett határozat elvi bírósági határozatként való fenntartását megszünteti.