Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Kerítés a határon. Az ideiglenes biztonsági határzár létesítésének előírásai

A Kormány a 1401/2015. (VI. 17.) Korm. határozattal rendelte el a magyar-szerb határon ideiglenes kerítés létesítésének előkészítését. A következő jogalkotási lépésként az Országgyűlés elfogadta az államhatárról szóló törvény kiegészítését, majd pedig a Kormány rendeletében szabályozta a közérdekű használati joggal összefüggő kártalanítás előírásait. Érdekesség, hogy ez a kormányrendelet már 2015. augusztusában is kétszer módosult, és a "kerítés" meghatározást is pontosították: ideiglenes biztonsági határzár. Jelen tájékoztatóban a határzár építéséhez kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseket mutatjuk be.

Magyar Közlöny: 2015. évi 102. szám, 2015. évi 108. szám, 2015. évi 112. szám, 2015. évi 118. szám
Új és Érintett jogszabály: 2007. évi LXXXIX. törvény, 211/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 2015. évi CXXVII. törvény, 213/2015. (VII. 31.) Korm. rendelet, 233/2015. (VIII. 20.) Korm. rendelet
Hatály: 2015. július 31. 21 óra, 2015. augusztus 1.; 2015. augusztus 15., 2015. augusztus 21.

1.
A kerítés megépítésének jogszabályi alapjai

Miután a Kormány a 1401/2015. (VI. 17.) Korm. határozattal elrendelte a magyar-szerb határszakaszon a zöldhatár átjárhatóságának megszüntetése érdekében körülbelül 175 km hosszúságban 4 m magasságú, határőrizeti célú határszakaszon az ideiglenes kerítés létesítését, az anyagi feltételek megteremtése mellett szükségessé vált, hogy jogszabályi szinten is lehetővé váljon a határzár kivitelezése.

Az Országgyűlés az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXVII. törvényben az alábbi jogszabályokat módosították:
- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt,
- a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényt,
- a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényt,
- az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása.

Építési jogi szempontból kizárólag az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény kiegészítésével kell foglalkoznunk. Az államhatárról szóló törvény új 5-5/C. §-ai teszik lehetővé, hogy a magyar állam a schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jogot szerezzen. A közérdekű használati jog alapján a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervek sajátos építményfajták létesítését és üzemeltetését végezhetik. Az államhatárról szóló törvény 2015. augusztus 1. napjától hatályos előírásai biztosítják azt is, hogy a határmenti ingatlantulajdonosok kártalanítását kapjanak, azonban a közérdekű használati joggal összefüggő kártalanításról részletes szabályait már a 211/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kártalanítási rendelet) tartalmazza.

A kerítésépítés akadályainak elhárítását célozza a határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár építésén dolgozók védelmének előírásait rögzítő 213/2015. (VII. 31.) Korm. rendelet. Ez egyben a Kártalanítási rendeletet is pontosította.

A Kormány – a kerítésépítés módjával, költségeivel kapcsolatos döntések mellett – a Kártalanítási rendeletet is rövid időn belül módosította: 2015. augusztus 21-i hatállyal a 233/2015. (VIII. 20.) Korm. rendelet is pontosította az előírásokat.

A kormany.hu oldalon olvasható tájékoztató szerint a következő lépés a határzár megrongálásának bűncselekménnyé történő minősítése lesz, de az Építésijog.hu kizárólag az építési jogi vonatkozó változásokról fog tájékoztatókat közzétenni.

Az ideiglenes befogadó állomások létesítéséhez kapcsolódó tájékoztatónk itt olvasható.

2.
Mire terjed ki a közérdekű használati jog?

A közérdekű használati jog általános előírásait az Építésijog.hu Előfizetője a Fogalomtárban ide kattintva megismerheti.

Az államhatárról szóló törvényben rögzített közérdekű használati jog alapján Magyarország területének a Közösségi Kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól (vagyis a schengeni határtól), illetve a határjeltől számított 10 méteres sávja az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények építése, telepítése és üzemeltetése, valamint a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása céljából vehető igénybe (ez a közérdekű használati jog célja) [2007. évi LXXXIX. tv. 5. § (1) bek.]. Az igénybevétel alapja a törvény által alapított közérdekű használati jog [2007. évi LXXXIX. tv. 5. § (2) bek.].

A közérdekű használati joggal érintett (vagyis határvonaltól, illetve a határjeltől számított 10 méteres sávban található) ingatlan tulajdonosa az alábbi tevékenységeket köteles tűrni az ingatlanán:
a) azon az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt építsenek, telepítsenek és üzemeltessenek,
b) a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátásában jogszabály alapján részt vevők az ingatlanát a törvényben felsorolt célokból igénybe vegyék [2007. évi LXXXIX. tv. 5. § (3) bek.].

3.
Milyen szervezetek használhatják az ingatlant?

A törvény szerint a közérdekű használati jogot a Kormány által rendeletben meghatározott szervek és személyek – kizárólag a törvényben meghatározott célból, a feladat ellátásához feltétlenül szükséges mértékben – gyakorolhatják [2007. évi LXXXIX. tv. 5. § (3) bek.].

4.
Honnan lehet tudni, hogy fennáll a közérdekű használati jog?

A közérdekű használati jog bekerül az ingatlan-nyilvántartásba, vagyis a tulajdoni lapon látható lesz. Arra azért ne számítsanak a tulajdonosok, hogy a kerítés építését megelőzi majd a földhivatali bejegyzés.

A közérdekű használati jog, mint teher ingatlan-nyilvántartási bejegyzését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (az Országos Rendőr-főkapitányság) kezdeményezi. A közérdekű használati jog bejegyzését elrendelő határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs [2007. évi LXXXIX. tv. 5. § (5) bek.].

Speciális eljárás, hogy a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez – ingatlanonként készített változási vázrajz helyett – elegendő településenként készült ún. átnézeti térképet kell mellékelni [211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 1. § (1) bek.].

Az átnézeti térkép az érintett ingatlanokat és azok közvetlen környezetét ábrázoló, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján készített rajzi munkarész. Az átnézeti térkép mellékletét képezi a közérdekű használati joggal érintett területrészekre vonatkozó földrészletenként készített terület-kimutatás. A járási hivatal (a földhivatal) az így elkészített átnézeti térképet és terület-kimutatást a kezdeményezésétől számított öt napon belül adja át a rendőrség részére [211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 1. § (2) bek.].

5.
Meddig marad a kerítés?

A közérdekű használati jog határozatlan időre szól, vagyis az Országgyűlés fog dönteni arról is, ha ezt a jogot meg kívánja szüntetni [2007. évi LXXXIX. tv. 5. § (2) bek.].

Közvetetten maga a törvény is tartalmaz egy automatikus megszüntetési okot. A közérdekű használati jog bejegyzésének törlését kell kérni, ha az államhatár a Közösségi Kódex 2. cikk 1. pontja szerinti belső határnak minősül (vagyis ha például Szerbia a schengeni övezet része lesz) [2007. évi LXXXIX. tv. 5. § (6) bek.]. Ha viszont a belső határra tekintettel a közérdekű használati jogot törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból, ebből az is következik, hogy a határzárat is meg fogják szüntetni.

Ha a kerítés és az egyéb létesítmények üzemeltetésére, illetve az ingatlan igénybevételére a törvényi célból már nincs szükség, az ingatlan eredeti állapotát helyre kell állítani [2007. évi LXXXIX. tv. 5/C. §].

6.
Milyen összegű kártalanítást kapnak a tulajdonosok?

6.1. Egyszeri és éves kártalanítás

Az államhatárról szóló törvény szerint az ingatlan tulajdonosát a közérdekű használati jogból fakadó korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Az ingatlan tulajdonosa kétféle kártalanítást kaphat:
a) a közérdekű használati jog keletkezésére tekintettel egyszeri jellegű kártalanítást (egyszeri kártalanítás), valamint
b) az ingatlan tényleges igénybevételével összefüggésben - figyelemmel az igénybevétel időtartamára, jellegére – évenként kártalanítást (éves kártalanítás) [2007. évi LXXXIX. tv. 5/A. § (1) bek.].

Vagyis önmagában a közérdekű használati jog is jelent egy egyszeri kártalanítási összeget, azonban azon ingatlantulajdonosok, akiknek a telkén ténylegesen fel is épül a kerítés vagy más építmény, azok minden évben kapnak majd kártalanítást, egészen a határzár lebontásáig.

Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben akadályozza vagy megszünteti, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti [2007. évi LXXXIX. tv. 5/A. § (6) bek.]. A törvény tehát megteremti annak is a lehetőségét, hogy ne egyszeri és/vagy évenkénti kártalanítást kérjen a tulajdonos, hanem az állam köteles legyen megvásárolni az ingatlanát. Azt a törvény nem rögzíti, hogy a kisajátítási lehetőség az egész ingatlanra, vagy csak a közérdekű használati joggal érintett ingatlanrészre terjed ki, ebben a kérdésben a kisajátítási törvény vonatkozó rendelkezései fognak dönteni.

A kártalanítás összegét az Országos Rendőr-főkapitányság téríti meg az ingatlan tulajdonosának [2007. évi LXXXIX. tv. 5/A. § (3) bek.].

6.2. Egyszeri kártalanítás: 173 forint/négyzetméter

Az egyszeri kártalanítás megállapítása egyszerű, mivel maga a Kártalanítási rendelet rögzíti az összegét: egyszeri kártalanításként négyzetméterenként 173 forint összegű kártalanítás jár [211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 6. § (1) bek.]. Az kérdéses, hogy a jogszabályban rögzített összeg ténylegesen arányos-e valamennyi ingatlan tekintetében, hiszen az nem képzelhető el, hogy a teljes államhatár hosszában lévő ingatlanok azonos értéket képviseljenek. Valószínűleg a kártalanítási összeg szakértői úton, ingatlanonkénti meghatározása nagyobb költséggel járna, mint a kártalanítási összeg maga, és az eljárás időtartamát is jelentősen növelné a szakértők bevonása.

A jogszabály úgy próbálja megteremteni a tényleges kár és a kártalanítási összeg között a különbséget, hogy ha az egyszeri kártalanítás alapjául szolgáló – egységnyi térmértékre vetített - átalányösszeg és az adott ingatlan tényleges forgalmi értéke alapján számított – annak egységnyi térmértékére vetített – összeg között különbözet áll fenn, úgy ennek összegét – annak elszámolásáig – a tulajdonosnak járó éves kártalanítás összegének megállapítása során a kártalanítás mértékét csökkentő, illetve növelő tényezőként veszik figyelembe [211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 9. § (3) bek.].


6.3. Éves kártalanítás

Az éves kártalanítást egy összegben, a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell megfizetni [211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 8. § (2) bek.].

Mezőgazdasági művelés alatt álló területen a növénytermelésben és a gyepgazdálkodásban keletkezett károk esetén a következőket kell figyelembe venni:
a) a károsodott növényfajnak, gyepnek, valamint az ingatlan művelési ágának egy hektárra jutó termelői, ennek hiányában értékesítési vagy nyilvántartási áron számított átlagos üzemi hozamértékét;
b) a talajjavítás és talajvédelem körében kizárólag az üzemi meliorációs művek és műtárgyak helyreállítási költségét [211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 9. § (2) bek.].

Erdőgazdasági művelés alatt álló területeken az erdőállományban keletkezett károk esetén a következőket kell figyelembe venni:
a) fiatal állományok esetén a részleges vagy teljes állománypusztulás során az erdőfelújítás költségét, beleértve a sérült állományrészek eltávolításának költségét is, valamint az állomány korától függő elmaradt hasznot és a növedékkiesés ellenértékét;
b) befejezett korú állományok esetén a kipusztult vagy sérült faanyag piaci áron számolt ellenértékét és annak az a) pont szerint részletezett költségeit;
c) az erdőgazdálkodást szolgáló létesítményben - feltáró utak, azok műtárgyai, vízelvezető árkok - keletkezett kárt és a létesítmény helyreállításának költségét [211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 9. § (3) bek.].

7.
Ki dönt a kártalanítás összegéről?

Az érintett ingatlan fekvése szerinti kormányhivatal folytatja le a kártalanítási eljárást. Az eljárást a rendőrségnek kell kezdeményeznie a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének kezdeményezésével egyidejűleg. A kezdeményezés abból áll, hogy a rendőrség megküldi a kormányhivatal részére az érintett ingatlanok helyrajzi számát.

Az egyszeri kártalanítást a tulajdonos részére, a tulajdoni hányada arányában kell megállapítani. A kormányhivatalnak soron kívül kell eljárnia, és határozatban rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításáról. A határozat ellen közigazgatási úton nem lehet fellebbezni [2007. évi LXXXIX. tv. 5/A. § (2) bek.; 211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 2. § (1)-(2) bek.; 211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 3. §; 211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 4. § (1) bek.; 211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 6. § (2) bek.].

Fontos tudni, hogy az éves kártalanításról való döntés meghozatalát az Országos Rendőr-főkapitányság az adott ingatlan vonatkozásában hozott egyszeri kártalanításról szóló döntés jogerőre emelkedését követően minden naptári év szeptember 15-e és október 15-e között kezdeményezi. Az éves kártalanítás nem a Kártalanítási rendelet speciális (gyorsított) menetében történik, ezt már a kormányhivatal a Ket. általános szabályai szerint folytatja le [211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 7. §; 211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 8. § (1) bek.]. A Kártalanítási rendelet alapján azonban a 2015. évben esedékes éves kártalanítási összeget csak a 2016. évben járó éves kártalanítással egyidejűleg kell megállapítani, így az idei éves kártalanítást is csak jövő év végén kaphatják meg az érintett tulajdonosok [211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 7. §; 211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 11. §].

Ha az ingatlantulajdonosoknak a 10 méteres sávon túli terület tekintetében, vagy másnak kára keletkezik a határzár létesítése, fenntartása miatt, akkor ezen károkra a Kártalanítási rendelet nem terjed ki. Az ilyen kártérítési igények a rendőrséggel szemben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint érvényesíthetők (lásd: A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai című tájékoztatót) [211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 2. § (3) bek.][1].

8.
Hogyan értesülnek az érintett tulajdonosok az eljárásról?

Speciális eljárás, hogy – jogszabály szerint az eljárás eredményes lefolytatása érdekében – a kormányhivatal nem értesíti a kártalanítási eljárás megindításáról az érintetteket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) szerinti értesítési kötelezettségről – az eljárás megindításához kapcsolódó hatósági kötelezettségek között – itt olvashat) [211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 4. § (2) bek.].

Az érintett tulajdonosok tájékoztatása a Kártalanítási rendelet alapján úgy történik, hogy a Kormányhivatal az eljárás megindítását követően haladéktalanul, a honlapján tájékoztatást tesz közzé az alábbi adatokkal:
a) az eljáró hatóság megjelölése,
b) az ügy tárgya,
c) az érintett ingatlan helyrajzi száma,
d) az eljárás megindításának napja.

A közérdekű használati joggal kapcsolatos egyszeri kártalanítás iránti eljárás megindításáról szóló értesítésre példát ide kattintva tekinthet meg.

Érdemes tudni, hogy az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat is köteles a hirdetőtábláján 30 napra kifüggeszteni a fenti adatokat [211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 4. § (2) bek.].

Érdekesség, hogy az egyszeri kártalanításról szóló határozatot sem kell megküldeni az ügyfél részére, azt elegendő hirdetményi úton közölni [211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 4. § (3) bek.].

Az éves kártalanítási eljárásra már szintén nem vonatkoznak a speciális közlési szabályok.

8.
Mikor kezdődhetnek meg a munkálatok?

A kártalanítás összegét és jogalapját is lehet vitatni, a kártalanítás tárgyában hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálati eljárást lehet kezdeményezni, de a jogorvoslati eljárás nem képezi akadályát az ingatlan igénybevételének, vagyis a peres eljárástól függetlenül indulhat a kivitelezés [2007. évi LXXXIX. tv. 5/A. § (4) bek.].

A törvény alapján az ingatlan igénybevétele (vagyis azon bármilyen építési tevékenység) csak azt követően kezdhető meg, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság a határozatban megállapított egyszeri kártalanítást a tulajdonos részére megfizette (a fizetés történhet a tulajdonos részére történő átutalással és bírósági letétbe helyezéssel is). A megfizetés tényét a kormányhivatal részére igazolni kell [2007. évi LXXXIX. tv. 5/A. § (4) bek.; 211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 5. § (1)-(2) bek.].

Egy bírósági letétbe történő helyezés igazolására példát ide kattintva tekinthet meg.

Az érintettek a bírói letéti számlára történő utalásról úgy értesülhetnek, hogy annak igazolását követően a kormányhivatal a honlapján, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján 30 napra haladéktalanul tájékoztatást tesz közzé az alábbi adatokkal:
a) az eljáró hatóság megjelölése,
b) az ügy tárgya,
c) az érintett ingatlan helyrajzi száma,
d) az egyszeri kártalanítás bírói letéti számlára történő átutalásának napja.

A kifizetésről már nem csak hirdetményi úton tájékoztatják az érintett tulajdonost, a kormányhivatal a Ket. határozat közlésére vonatkozó általános szabályai szerint értesíti az érintett ügyfeleket.

Azt is fontos tudni, hogy a határzárhoz kapcsolódó létesítménnyel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokat – a kártalanítási, valamint a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges eljárás kivételével – nem kell lefolytatni [211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. 2. § (4) bek.]. Ez azt jelenti, hogy például építési engedélyezési eljárásra sem kerül sor [2].

9.
A kerítés nemzetbiztonsági célú építmény

Az államhatár rendjének védelme érdekében épített létesítmények az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.) szerinti nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű sajátos építményfajtának minősülnek [2007. évi LXXXIX. tv. 5/B. § (2) bek.].

Az államhatár rendjének védelme érdekében épített, telepített létesítmények állami tulajdonba kerülnek, amelyek tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (vagyis az Országos Rendőr-főkapitányság) gyakorolja [2007. évi LXXXIX. tv. 5/B. § (1) bek.].

10.
A kivitelezés akadályozása 50.000 forinttól 150.000 forintig terjedő bírsággal jár

A Kormány döntése alapján 2015. augusztus 15. napjától közigazgatási bírsággal kell számolnia annak, aki a határzár létesítését akadályozza, vagy zavarja a munkálatokat.

A közigazgatási bírság tételei:
a) az ideiglenes biztonsági határzár területére, az ideiglenes biztonsági határzár építési, vagy karbantartási munkálatai során történő belépés: 50 000 forint;
b) az ideiglenes biztonsági határzár területén az ott folyó építési, telepítési munkálatok akadályozása céljából történő bármilyen tevékenység: 150 000 forint;
c) az ideiglenes biztonsági határzár területére, az ideiglenes biztonsági határzár építési, vagy karbantartási munkálatai során pilóta nélküli repülőeszköz, avagy más távirányítású eszköz bejuttatása: 150 000 forint [213/2015. (VII. 31.) Korm. rend. 2. §];
d) az ideiglenes biztonsági határzár építési, vagy karbantartási munkálatai során, az ideiglenes biztonsági határzár területén szolgálatot teljesítő hivatalos személyek, vagy az ott munkát végző személyek ideiglenes biztonsági határzár területére való bejutásának, valamint az onnan való kijutásának akadályozása: 300 000 forint;
e) az ideiglenes biztonsági határzár területére tartó hatósági, avagy szállító járműveknek az ideiglenes biztonsági határzár területére történő bejutásának, valamint az onnan való kijutásának akadályozása: 300 000 forint [213/2015. (VII. 31.) Korm. rend. 3. §].

Az eljárás lefolytatására az ideiglenes biztonsági határzár helye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányság jogosult. Az esetleges jogorvoslati kérelmeket másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányság bírálja el [213/2015. (VII. 31.) Korm. rend. 4. §].

A 213/2015. (VII. 31.) Korm. rendelet meghatározza az alkalmazandó fogalmakat is.
a) ideiglenes biztonsági határzár területe: a Magyarország területének a Közösségi Kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított - az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények építése, telepítése és üzemeltetése, valamint a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása céljából igénybe vett -10 méteres sávja;
b) ideiglenes biztonsági határzár: az ideiglenes biztonsági határzár területén az államhatár rendjének védelme érdekében épített, telepített, az állam tulajdonában álló létesítmény [213/2015. (VII. 31.) Korm. rend. 1. §].