A Magyar Közlöny 2018. november 27-i számában megjelent kormányrendelet több településrendezési tárgyú jogszabályt módosított, egyebek mellett az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) néhány előírását is. Az egyik új rendelkezés egy sajátos, a meglévő épületeknek kedvező jogalkalmazást tesz lehetővé az akadálymentesítéssel kapcsolatban.

Ma már szinte minden telket, telekrészt kerítésekkel választanak el a tulajdonosok. Több funkciója van ennek a lekerítésnek, egyrészt egyértelműen elkülöníti a telkeket egymástól, másrészt védelmi, esztétikai és egyéb funkciói is lehetnek. Általánosságban egy egyszerű műszaki építményről beszélünk, mégis olykor ez az építmény lehet az okozója a rossz szomszédi viszony kialakulásának, avagy egy hatósági eljárásnak. Alábbi tájékoztatóban a kerítésekkel kapcsolatban szükséges tudnivalókat járjuk körül elsősorban építésjogi szempontból.

A Kormány a 1401/2015. (VI. 17.) Korm. határozattal rendelte el a magyar-szerb határon ideiglenes kerítés létesítésének előkészítését. A következő jogalkotási lépésként az Országgyűlés elfogadta az államhatárról szóló törvény kiegészítését, majd pedig a Kormány rendeletében szabályozta a közérdekű használati joggal összefüggő kártalanítás előírásait. Érdekesség, hogy ez a kormányrendelet már 2015. augusztusában is kétszer módosult, és a "kerítés" meghatározást is pontosították: ideiglenes biztonsági határzár. Jelen tájékoztatóban a határzár építéséhez kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseket mutatjuk be.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság 2013. január 1-jétől részletesen szabályozott, és a korábbitól eltérő esetekben is elrendelhet kerítéssel és támfallal kapcsolatos építési tevékenységet az építtetővel, az érintett telek vagy épület tulajdonosával szemben. Az új rendeletben már szerepelnek azok a szempontok is, amelyeket a hatóságoknak a kötelezési eljárásban figyelembe kell venniük, ezáltal az eljárások kiszámíthatóbbá válnak az érintettek részére. Ezt az eljárást nem szabad összekeverni a polgármester által elrendelhető településképi kötelezéssel.

A tulajdonos elméletileg mindent megtehet a tulajdonával, azonban a tulajdonosi jogok sem korlátlanuk. A tulajdonos ugyanis köteles figyelemmel lenni a környezetében lakók érdekeire. Az ingatlan használata során alkalmazandó tulajdonosi korlátok egyik fajtáját a szomszédjogi szabályok jelentik. 2014. március 15. napjától a Ptk. (2013. évi V. tv.) mellett a 2013. évi CLXXIV. törvény is tartalmaz szomszédjogi szabályokat.