Építési telek

1.
Építési telek az építésügyi jogszabályok alkalmazásában

Építési telek: az a telek,
a) amely beépítésre szánt területen fekszik,
b) az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
c) a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és
d) amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. sz. melléklet 30. §].

A fenti fogalom 2012. augusztus 7. napjától hatályos, ezt megelőzően az Étv. tartalmazta az építési telek fogalmát (az Étv. fogalom 2012. december 31-ig még hatályos volt). A közös határvonal minimális méretét a korábbi szöveg még nem tartalmazta.

2009. október 1. – 2012. december 31. napja között hatályos szöveg:
Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek (1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 6. pont).

A 2009. október 1-jétől hatályos fogalom építési teleknek minősíti a közforgalom elől elzárt magánútról megközelíthető telket is.

2008. szeptember 1. – 2009. szeptember 30. napja között hatályos szöveg:
Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, közforgalom elől el nem zárt magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek (1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 6. pont).

Az építési telek fogalmát 2008. szeptember 1-jei hatállyal pontosították, annak érdekében, hogy az építési telek megközelítése ne csak közútról történhessen, hanem közterületként nyilvántartott területről is.

2008. augusztus 31-ig hatályos szöveg:
Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek (1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 6. pont).

Lásd még: Rendezett telek

2.
Építési telek az ÁFA törvény alkalmazásában

Építési telek: az olyan
a) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,
b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület) és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak [2007. évi CXXVII. tv. 259. § 7. pont].