Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Lakásfelújítási támogatás

Az elmúlt időszak egyik legnépszerűbb, a magánszemélyek otthonteremtését célzó állami támogatása kétségtelenül a 2021. január 1-től igényelhető Otthonfelújítási támogatás, vagy hétköznapi nevén Lakásfelújítási támogatás. Ehhez 2021. február 1-től támogatott Otthonfelújítási kölcsön is igényelhető, ami még vonzóbbá teszi a konstrukciót. A támogatás az otthonok felújításához kíván segítséget nyújtani a háztartásoknak, azonban a sikeres igényléshez nem árt a munkálatok elvégzése során betartani a formai előírásokat. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu hitelszakértője segített áttekinteni a részleteket. 

A támogatás célja

A jogalkotó célja, hogy vissza nem térítendő állami támogatással segítse azokat a gyermeket nevelő, vagy váró családokat, amelyek szeretnék otthonukat felújítani, hogy elősegítse a hazai lakásállomány megújulását, illetve, hogy fehérítse az építőipari ágazatot.

A lakásfelújítási támogatás szabályairól az 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet rendelkezik (a jogszabály az otthonfelújítási támogatás elnevezést használja). Ez egy utólagos támogatás, azaz a felújítási munkák kifizetett ellenértékének egy, a jogszabályban meghatározott részét lehet visszaigényelni a Magyar Államkincstárhoz benyújtott számlák alapján. A támogatás 2021. január 1-től 2022. december 31-ig igényelhető. A számlákat a felújítás végeztével, illetve az utolsó számla kifizetésének dátumától számított 60 napon belül kell benyújtani az Államkincstárhoz.

A veszélyhelyzet alatt eltérő rendelkezéseket alkalmaznak a határidőkre. Ha a határidő a veszélyhelyzet alatt jár le, akkor a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik [567/2020. (XII. 9.) Korm. rend. 12/A. § (1) bek.].
 

A támogatás mértéke

A Lakásfelújítási támogatás keretében a felújítási munkálatok számlával igazolt ellenértékének 50%-a adható, de legfeljebb 3 millió forint.
További elvárás, hogy a támogatáson belül az anyagköltség és a vállalkozói díj (azaz a munkadíj) 50-50%-os arányban szerepeljenek.
Az egész felújítási költségen belül természetesen nem kell teljesülnie ennek az aránynak, de a kétfajta költség közül az alacsonyabb értékű fogja meghatározni az igényelhető támogatás maximális mértékét.

 

Ki igényelheti a támogatást?

A támogatást olyan szülők igényelhetik, akik legalább egy gyermeket várnak vagy nevelnek, és akivel közös háztartásban élnek. Ha a két szülő együtt él (azonos a lakcímük), akkor együttes igénylőknek kell lenniük, de a támogatást egyedülálló szülők is kérhetik.

Abban az esetben, ha a szülők külön élnek, akkor az a fél veheti igénybe a támogatást, amelyikkel legalább egy közös gyermek él, ha a másik szülővel nem él gyermekük. Ha mindkét féllel él gyermek, akkor a támogatást 50-50%-ban megosztva kérhetik.
Ilyen helyzetben arra is van lehetőség, hogy az egyik szülő a másik javára lemondjon a támogatás rá eső részéről.

Nem kaphat támogatást az a szülő, akivel olyan gyermek is él, aki nem közös gyermekük, és velük él ennek a gyermeknek a másik szülője is. Kizáró ok tehát az, ha az egyik szülő új családot alapított és ezzel a családdal él jelenleg is. Ha nem él velük, de az új kapcsolatból származó gyermekek mind az ő háztartásában élnek, az sem megfelelő. A támogatásra ebben az esetben ez a szülő nem jogosult.

 

Ki számít gyermeknek?

Gyermeknek számít a 12. hetet betöltött magzat, illetve az a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, aki az igénylővel (vagy igénylőkkel) közös háztartásban él, és az igénylés pillanatában nem töltötte be a 25. életévét.

Amennyiben a gyermek megváltozott munkaképességű, akkor az életkori korlát nem vonatkozik rá [518/2020. (XI. 25.) Korm. rend. 2. § (1) bek.].

Gyermek továbbá az igénylőnek az a kiskorú rokona, akinek a szülei halála miatt ő a kirendelt gyámja.
Ha nem megváltozott munkaképességű az igénylő gyermeke, akkor érdemes figyelni a 25 éves életkori megkötésre, a felújítás megkezdése és az igénylés benyújtása között ugyanis akár egy év is eltelhet. Ha a gyermek közben betölti a 25. évét, az igénylő elesik a támogatástól.
 

Milyen feltételeknek kell megfelelniük az igénylőknek?

A támogatást magyar állampolgár, vagy három hónapon túli tartózkodási engedéllyel rendelkező itt élő személy igényelheti. Az igénylőnek nem lehet (együttes igénylők esetén egyik félnek sem) 5000 forintot meghaladó köztartozása [465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § (1) bek. a) pont].

A támogatás csak egy alkalommal vehető igénybe. Az igénylésnél az összes egy háztartásban élő gyermeket figyelembe veszik, és a támogatás egy gyermek után csak egyszer kérhető.
Az igénylőnek – együttes igénylés esetén az egyik félnek – igazolnia kell legalább egy éves TB-jogviszonyt [2019. évi CXXII. tv. 6. §-a szerint biztosított], amelyben 30 napnál hosszabb megszakítás nem lehet.

A támogatást igénylő az igénylés beadása előtti 180 napban nem lehet közfoglalkoztatott, azonban a korábbi külföldi TB-jogviszonyt elfogadják, és arra vonatkozóan sincs megkötés, hogy a benyújtás előtt mennyi idővel szükséges a magyar TB hatálya alá tartozni.

Elfogadhatók a magyarországi középiskolai, valamit a nappali felsőoktatási tanulmányok is, sőt az olyan külföldi felsőfokú hallgatói jogviszony is, amelynek oklevelét Magyarországon egyenértékűnek elfogadják.
Ezenkívül a diplomás GYED is megfelelő, valamint az öregségi nyugdíj, ha a nyugdíjas kiegészítő kereső tevékenységet folytat. Nem kell kiegészítő tevékenységet igazolni, ha a nyugdíjas kiskorú rokonának gyámja, vagy ha gyermeke megváltozott munkaképességű.

Ha az igénylő saját jogán vagy gyermeke után otthongondozási vagy ápolási díjban részesül, akkor szintén nem szükséges a TB-jogviszony.

A jogszabályban viszonylag friss változás, hogy amennyiben az egyik szülő meghal, akkor az özvegye az elhunyt házastársa TB-jogviszonyára hivatkozással is nyújthat be érvényes igénylést, ha a házastárs halála az elmúlt egy évben következett be, és halálakor vagy az azt megelőző 3 hónapban teljesítette a jogszabály által előírt követelményeket.

 

Milyen szabályoknak kell megfelelnie a felújítandó ingatlannak?

Ez a támogatás abban kívánja segíteni a családokat, hogy a saját, meglévő lakásukat újítsák fel, amelyben életvitelszerűen élnek. Arra érdemes figyelni, hogy csak lakóingatlanra, illetve tanyára vagy birtokközpont lakóépületként nyilvántartott részére lehet kérni a támogatást, nyaralóra, hétvégi házra nem, akkor sem, ha az a család hivatalos lakhelye.

Az igénylés során lakcímkártyával kell igazolni, hogy az igénylő – együttes igénylés esetén az igénylők – és a gyermekeik legalább egy éve a felújítandó ingatlanban élnek.

Ez alól van néhány kivétel:
- ha a lakást egy éven belül vásárolták,
- ha a lakásra egy évben belül adták ki a használatbavételi engedélyt,
- ha az igénylő pár valamelyikének munkája miatt szolgálati lakásban kellett lakniuk az igénylést megelőző évben,
- ha a gyermek egy éven belül született, akkor rá nem vonatkozik az egy éves megkötés.

Nem szükséges, hogy a lakás teljes egészében az igénylők tulajdonában legyen. Elég az, ha az ingatlanban az igénylőknek és gyermekeiknek együttesen van legalább 50% tulajdonrészük.

A támogatást osztatlan közös tulajdonú ingatlanra is lehet kérni, de igazolni kell, hogy a felújítással érintett rész az igénylők kizárólagos használatában van.

 

Mi a helyzet frissen vásárolt ingatlan esetében?

A fentiek értelmében felújítható a frissen vásárolt ingatlan, mert ilyenkor nem elvárás, hogy legalább egy éve ott lakjon a család. De mi a helyzet akkor, ha a korábbi tulajdonos kért már támogatást a lakásra?
Az a megkötés, hogy egy igénylő egyszer kérheti a támogatást, a tulajdonosra érvényes, de az ingatlanra nem. Az épület ebben az esetben is felújítható a támogatás terhére, feltéve, hogy az előző tulajdonosnak az igénylés pillanatában nincs már tulajdonrésze a lakásban, illetve a korábban támogatással érintett ingatlant az igénylők nem hozzátartozótól vásárolták.

 

Milyen munkák végezhetők el a felújítás keretében?

Itt valóban inkább felújításról van szó, tehát nincs olyan kötelezettség, hogy bővíteni vagy korszerűsíteni is kellene egyidejűleg az ingatlant. Nincs meghatározva az sem, hogy milyennek kell lennie a kész állapotnak, de csak azok a munkák végezhetők el, amelyeket a jogszabály felsorol.

A munkálatokat nem szükséges egy generálkivitelezővel végeztetni, de minden vállalkozóval szerződést kell kötni (érdemes tudni, hogy az építési jogszabályok a fővállalkozó kivitelező fogalmat használják minden olyan kivitelezőre, akivel az építtető, megrendelő közvetlenül köt szerződést). A szerződések és a számlák hosszabb időn keresztül is gyűjthetők, és azokat egyszerre, egy összesítő dokumentummal együtt kell benyújtani a támogatás igénylésekor.

A vállalkozó kiválasztásánál pár szabályt be kell tartani. A munkálatokat végző vállalkozó nem lehet az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha a munkát gazdálkodó szervezet végzi, akkor abban az igénylő, közeli hozzátartozója vagy élettársa nem tagja, vezető tisztségviselője vagy munkavállalója.

Csak olyan munkálatokról szóló számlát fogadnak el, amelyet a szerződött vállalkozó 0 vagy 27%-os áfakulccsal állított ki, az 5%-os áfa nem elfogadható. Ezen túl nem fogad el a MÁK olyan számlát, amely olyan munkáról szól, ami nincs feltüntetve a vállalkozói szerződésben.

A szerződések fontos részei az igénylésnek. A MÁK segítségképpen közzétett a honlapján egy egyszerűsített mintát hozzá, ami az állami támogatás igényléséhez szükséges nyilatkozatokat tartalmazza, ezért javasolt ennek kitöltése, de ez - a terjedelmi korlátok miattt - nem tartalmaz minden lényeges körülményt. Maga a minta is utal arra, hogy a mintában nem szabályozott kérdésekben a felek külön megállapodása az irányadó, vagyis ennél azért bővebb szerződést érdemes kötni.

Az Építésijog.hu részletes kivitelezési szerződésmintája hatékony segítség lehet a teljeskörű megállapodás tartalmának meghatározásához. A szerződésminta célja, hogy a Kivitelezőnek és Megrendelőnek is érdemi segítséget nyújtson a kivitelezés során felmerülő viták elkerüléséhez.

A 2021. szeptember 29-étől hatályos rendelkezések szerint az alábbi munkálatok támogathatók (látható, hogy nem csak felújítási munkákról van szó):
a) víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső, illetve külső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
b) fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
c) fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
d) az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
e) a külső nyílászáró beépítése, cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkány, küszöb létesítése, cseréje vagy felújítása,
f) tető cseréje, felújítása, szigetelése,
g) égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
h) klímaberendezés beépítése, cseréje,
i) napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
j) belső tér felújítása, ideértve
ja) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat készítését, cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,
jb) a galériaépítést,
jc) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
jd) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
je) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
jf) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
jg) a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét,
k) a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
l) kerítés építése,
m) gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
n) terasz, loggia, erkély, előtető építése,
o)  térburkolat, illetve külső lépcső készítése, cseréje,
p) télikert kialakítása,
q) akadálymentesítési munka;
r) alapozási szerkezet megerősítése,
s) beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje,
t) használati melegvíz rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
u) szabályozott szellőzési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, valamint
v) szennyvíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítése vagy cseréje [518/2020. (XI. 25.) Korm. rend. 6. §].


A biztosdontes.hu oldalon a lakásfelújítási támogatással (vagyis az otthonfelújítási támogatással) kapcsolatosan még az alábbi kérdésekre is választ kaphatnak:

- Hogyan kell benyújtani az igénylést?

- Ellenőrzik-e a támogatás jogszerű felhasználását?

- Ha nem tudjuk kifizetni előre a felújítások vállalkozói díját: otthonfelújítási kölcsön

- Falusi CSOK-kal együtt is kérhető a támogatás?