Az ügyfél mellett az építési jogosultság volt a másik olyan fogalom, amely sok vitára ad okot a 2013. évi változások közül. Az építési jogosultság igazolása nélkül 2012-ben még építési és fennmaradási engedélyt sem lehetett kapni, így ennek tisztázása elengedhetetlen volt. Az építési jogosultságra vonatkozó szabályokat a jogalkotó 2013. január 1-jétől teljes egészében eltörölte, amely számos vitát és peres eljárást generálhat. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján lehet-e más telkére, a tulajdonos beleegyezése nélkül építkezni, a rövid válasz az, hogy: nem. A kérdés megválaszolása azonban nem ennyire egyértelmű, és főleg nem teljesen megnyugtató a helyzet az ingatlantulajdonosok részére.

A jogerős és végrehajtható építési engedély megszerzését követően az építkezést bizonyos esetekben meg kellett előznie még egy hatósági ügyintézésnek. A jogszabály 2013. április 19-étől az előzetes bejelentést – ami ezt a hatósági ügyintézést jelentette – az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti kérelemként határozza meg. A kivitelezés megkezdésének utólagos bejelentése már 2013. január 1-jétől nem létezik, és 2013. október 1-jétől az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele is megszűnt, mivel az e-építési napló megnyitása során értesül az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdéséről. A papír alapon vezetendő építési naplók esetében azonban így egy érdekes átmeneti állapot alakult ki.

Azt, hogy egy építkezés, felújítás során a feleknek milyen jogaik és kötelezettségeik vannak, elsődlegesen a kötelező jogszabályi rendelkezésekből, másodlagosan az általuk megkötött szerződésből derül ki, és harmadlagosan a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv. vagy 2013. évi V. tv.) rendelkezéseiből derül ki. Az építési szerződés jogszabályi elnevezése – az új Ptk. hatályba lépése miatt – 2014. március 15. napjától kivitelezési szerződésre változott.