A hibás teljesítés jogkövetkezményei: a kellékszavatosság, a termékszavatosság, a jogszavatosság és a jótállás. A kivitelezési (építési), a tervezési, valamint a szerelési, karbantartási szerződések esetében a kellékszavatosságnak és a jótállásnak van gyakorlati jelentősége. Érdemes tudni, hogy ezek nem szinonimák, viszont számos előírásban egyezik és különbözik a két fogalom. Jelen anyagban táblázatba foglaltan hasonlítottam össze a jótállást és a szavatosságot, egyebek mellett feltüntetve a jogszabályi alapot, azt, hogy mire vonatkozik, és az igényérvényesítési időket. Kizárólag az építőipari tevékenységgel kapcsolatos rendelkezéseket tekintem át, a termékek megvásárlásához kapcsolódó jótállásra, szavatosságra nem térek ki.

A garanciával általában az építőiparban találkozhatunk, amikor a beruházó ezzel igazolja, hogy a vállakozói díj a rendelkezésére áll, vagy a kivitelező igazolja, hogy anyagilag elég stabil ahhoz, hogy az építkezést megfelelő ütemben meg tudja valósítani. Mivel főként a közelmúltban több esetben visszaéltek a bankgarancia által kínált biztosítéki jelleggel a felek, és cégek mentek csődbe a jogszabálysértő pénzlehívások miatt, érdemes nagyon alaposan megfontolni, hogy kinek, milyen biztosítékként és főként milyen feltételek mellett adunk garanciát.

A jótállás jogszabály vagy a felek szerződése alapján létezik, tehát nem minden esetben van ilyen felelőssége a kötelezettnek. Fontos tudnunk, hogy a jótállás szinonimája a garancia, és a jótállás nem azonos a szavatossággal.