Egy 2022 szeptemberi kormányrendelet úgy tette lehetővé legfeljebb négy lakásig a többlakásos épületek kedvezményes gázfogyasztását, hogy társasházzá alakulás nélkül is lehessen igazolni a lakások számát. A rezsicsökkentett gázdíj érvényesítéséhez a jegyzőtől kell hatósági bizonyítványt beszerezni. 2025. január 1-jétől az OTÉK-ot felváltotta a TÉKA, ezért a hatósági bizonyítványok kapcsán vizsgálandó paraméterek kérdésessé váltak, azonban egy 2025. augusztus 1-jétől módosított NFM rendelet egyértelművé tette, hogy mit kell vizsgálni. Az új előírások 2022. évi bevezetésekor az önkormányzatoknak a kérelmek óriási száma komoly gondot okozott, mivel a hatósági bizonyítvány kiállításának feltételei tisztázására nem volt elegendő szakemberük. A kérelmek a mai napig is érkeznek a jegyzőkhöz, de már koránt sem olyan mennyiségben, mint három évvel ezelőtt. Az változatlanul több kérdést vet fel az, hogy az önkormányzatnak milyen kötelezettségei vannak akkor, amikor értesül a többlakásos épület létezéséről ott, ahol ennyi rendeltetési egység nem lehetne. A fogyasztóknak nem érdemes a kérelemben „trükközniük”, mert utólag nagyon sokba kerülhet, ha több lakást tüntetnek fel, mint ami ténylegesen megtalálható az épületben. A cikksorozat 2. részében az eljárási szabályokat ismertetjük.

Egy 2022 szeptemberi kormányrendelet úgy tette lehetővé legfeljebb négy lakásig a többlakásos épületek kedvezményes gázfogyasztását, hogy társasházzá alakulás nélkül is lehessen igazolni a lakások számát. A rezsicsökkentett gázdíj érvényesítéséhez a jegyzőtől kell hatósági bizonyítványt beszerezni. 2025. január 1-jétől az OTÉK-ot felváltotta a TÉKA, ezért a hatósági bizonyítványok kapcsán vizsgálandó paraméterek kérdésessé váltak, azonban egy 2025. augusztus 1-jétől módosított NFM rendelet egyértelművé tette, hogy mit kell vizsgálni. A cikksorozat 1. részében azt járjuk körül, hogy milyen ingatlanok, épületek tekintetében lehet kiadni ezt a hatósági bizonyítványt, és mit kell kötelezően tartalmaznia a kérelemnek.

A Kormány 2020. március 18-tól az építésügyi tényeket igazoló hatósági bizonyítványokra vonatkozó szabályokat módosította azzal, hogy mind a polgármesternek, mind az építésügyi hatóságnak adott hatáskört. Az új szabályokkal elsősorban az építésügyi hatóságok és a polgármesterek között gyakori vitát generáló, a rendeltetési mód igazolására vonatkozó hatósági bizonyítvány kiállításának kérdése került volna rendezésre, azonban a társasházi ügyek ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez szükséges anyagi jogi jogszabály olyan hatósági bizonyítvány benyújtását is megkövetelte, amelynek kiadása igazából a módosított jogszabályok után sem tartozott egyik hatóság hatáskörébe sem. A jogalkotó egy 2020. június 18-án hatályba lépő jogszabállyal több vitás kérdést rendezett.  

A társasházközösségnek az Szja tv. és az Áfa tv. egyes rendelkezéseiből következően, a foglalkoztatásból eredő biztosítási kötelezettséghez kapcsolódóan a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezetében szabályozott szociális hozzájárulási adó, továbbá magánszemélynek juttatott, járulékkötelezettség alá nem eső jövedelem után az Eho. tv. alapján keletkezhetnek adó- és járulék-kötelezettségei. A NAV vonatkozó információs füzete az alábbiakban letölthető.

A közös tulajdonban lévő házra és a társasházi lakásra vonatkozó szabályozás között nagyon sok hasonlóságot és számos eltérést találunk. Az alábbi tájékoztatóból megismerhető, hogy milyen előírásokat kell alkalmazni például a birtoklásra, a használatra vagy a költségviselésre. A jobb szemléltetés érdekében táblázatba foglalva mutatjuk be a lényegesebb előírásokat. Ezt követően összefoglaljuk a lakásszövetkezetekre vonatkozó jogszabályi előírásokat.