Csaknem 10 hónappal a legtöbb építésügyi, településrendezési, illetve telekalakítási jogszabálymódosítás és az új Eljárási kódex 2024. október 1-jei hatálybalépése után, és alig 2 hónappal a TÉKA 2025. július 1-től kezdődött alkalmazását követően, a szaktárca által előkészített „finomhangolások” jelentek meg a Magyar Közlönyben 2025. augusztus 25-én. Amint a módosító rendeletcsomag preambuluma is leszögezi, a rendelet célja egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek olyan tartalmú módosítása, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) alapvető szabályainak alkalmazását elősegíti, a településrendezési és építési követelményeknek az alkalmazását a különféle eljárásokban azonos szempontok szerint megköveteli, az építésügyi szakterületen használt fogalmakat egyértelművé, a településtervek készítésének és az építésügyi hatósági eljárásoknak a folyamatát átláthatóbbá teszi. A cikksorozat 1. részében a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a Településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) módosításait mutatjuk be. A cikkből egyebek mellett kiderül, hogy mi a határideje a településképi véleménnyel kapcsolatos kifogás elbírálásának.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. tv. (Méptv.) már kifejezetten szervezetrendszerként nevesíti az országos, a balatoni, az állami, valamint a helyi önkormányzati főépítészeket; előírva 2025 januárjától az utóbbiak országos lefedettségét is. A területi építész kamarák által vezetett közhiteles főépítészi nyilvántartásból (feny.mek.hu) bárki követheti, hogyan áll e folyamat. A cikksorozatunk negyedik részében a Méptv. és az egyéb vonatkozó, hatályos jogszabályok alapján mutatjuk be a főépítészi rendszert és a főépítészi feladatokat.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) is – kezdetben – a megyei és települési főépítészek szintjét nevesítette, azonban a 2024. szeptember 30-i hatályvesztésekor már szerepelt benne az országos főépítész is (a „területi” főépítészi jelzőt 2007-től váltotta fel az „állami”). A cikksorozatunk második részében a főépítészi szervezetrendszer fejlődését az Étv. hatályba lépésétől a Méptv. hatályba lépéséig követjük nyomon.

A helyi önkormányzatok magyarországi létrejöttekor, 1990 őszén az akkor hatályos építésügyi jogszabályokban értelemszerűen még nem szerepelhettek az önkormányzati főépítészek. Első törvényi említésük az ún. „hatásköri törvény” (1991. évi XX. tv.) rendelkezéseivel kiegészített 1964. évi III. tv. (Ét.) szövegében fedezhető fel. Az építésügyért felelős miniszter által kinevezett területi főépítészek az 1960-as években, majd a megyei tanácsi és egyes városi (kerületi) tanácsi főépítészek egészen a rendszerváltoztatásig lényeges szerepet játszottak mind a területrendezési feladatokban, mind az építésügyi hatóságok munkájának támogatásában. Cikksorozatunk első részében a főépítészi munka sokszínűvé válásának folyamatát mutatjuk be térségi és települési szinten, 1997 végéig, vagyis az Étv. hatályba lépéséig.

A főépítészi tevékenységekről szóló kormányrendelet az elmúlt években - az építésügyben és településrendezésben szokásosnak mondható módon - többször módosításra került. A módosítások többsége a jogszabályi környezet változásaiból fakadó átvezetés, pontosítás, vagy a megváltozott környezethez való alkalmazkodás volt. A 2021 májusi jogszabály a főépítészek foglalkoztatási feltételeit változtatta meg annak érdekében, hogy a jelenleginél több főépítész tevékenykedhessen.

A Nemzeti Építészetpolitika, mint a magyar építészet és építésügy jövőjét, irányelveit összefoglaló kiadvány (2015. október) megadta a látható kereteit annak a szellemi és gazdasági fejlődésnek, amely mentén a Kormány az építésügy megújítását végrehajtani tervezi. E folyamat fontos lépése volt a Településképi törvény elfogadása és a végrehajtás eljárási szabályait tartalmazó kormányrendelet kihirdetése módosítása.

A 2015. április 1. napjától bekövetkezett kormányhivatali integrációt szabályozó 2015. évi VI. törvény rendelkezései nyomán módosultak a végrehajtást szabályozó kormányrendeletek. A változások érintették az állami főépítész és a területi tervtanács működését is.

A Kormány 2014. március 15-étől kiegészítette a főépítészi vizsga követelményeit, továbbá új feladatot is adott az országos főépítész részére. Az országos főépítész munkáját a jövőben a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság is segíti.

A 2013. évi CCXVI. törvény egyéb módosítások mellett rögzítette az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben (Tftv.), hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki területfejlesztési tervet készíthet. A Tftv. módosítása érintette az állami főépítész feladatkörét, valamint a területfelhasználási engedélyhez kötött tevékenységek körét.

A települési önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat, jogszabályban meghatározott esetekben és módon településképi véleményt adhat az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően. Az önkormányzat a településképi véleményében feltétellel, vagy anélkül javasolhatja, de el is utasíthatja a tervezett építési tevékenyéget. A véleményezési eljárás lefolytatásának azonban számos jogszabályi előírásokon alapuló előfeltétele van, melyeket mindenképpen ajánlott ismerni.