2024. október 1-jén lépett hatályba az új Eljárási kódex (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet), amely átfogóan megújítja az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások szabályozását. Ezzel a jogszabállyal a régi Eljárási kódex, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet hatályát vesztette, azonban a hatálya alatt megindított eljárásokra továbbra is alkalmazandó. Az új rendelet megalkotása a magyar építési jogszabályok korszerűsítésének része, melynek célja az adminisztráció egyszerűsítése, a hatósági eljárások átláthatóbbá tétele, valamint az eljárási idő csökkentése a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében. Többek között változtak az építésügyi hatósági eljárások szabályai, az egyszerű bejelentési eljárás szabályai, a szakhatósági közreműködés szabályai és megszűnt az önálló építésfelügyeleti hatósági hatáskör is.

Már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) rendelkezései alapján sejteni lehetett, hogy a Méptv. hatályba lépésével az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (az Eljárási kódex) jelentős változásokon fog átesni. A kormany.hu oldalon megjelent jogszabálytervezetből az derül ki, hogy új kormányrendelet születik az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről elnevezéssel, és ez magába fogja olvasztani a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletet is.

2013 előtt azon kellett elgondolkodni, hogy egy építkezéshez építési engedélyt kell kérnünk vagy bejelentést kell tenni, vagy esetleg egyikre sincs szükség. 2013. január 1-jétől pár évig ismét csak két kategória volt: az engedélyhez kötött és az e nélkül végezhető tevékenységek. Az engedély nélkül végezhető tevékenységek listája a 2015. évben több alkalommal, illetve 2016. január 1. napjától is módosult, valamint a legtöbb lakóépület megépítéséhez, bővítéséhez már csak az ún. egyszerű bejelentést kellett tenni. Lényeges, hogy 2017. január 1. napjától az engedélyhez kötött építési tevékenységek köre jelentősen csökkent, illetve 2022 januárjától – az épület térfogatának fogalma miatt – több építési tevékenységet új szabályoknak megfelelően kellett már besorolni. 2024. október 1-jétől egy új logika mentén kell meghatároznunk, hogy milyen hatósági döntésre lehet szükségünk az építkezés megkezdése előtt.

A 2021 év végi jogalkotási hajrából természetesen az építésügyi kormányrendeletek sem maradhattak ki. Kivételesen elmondható, hogy a 2022. év kezdetére az építésigazgatást is érintő jogszabályokban átfogó változások nem történtek. A 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelettel jellemzően szövegpontosítások, korábbi jogszabályváltozások miatti módosítások születtek, amelyek érintették valamennyi fontosabb építésügyi kormányrendeletet. Egy igazán lényeges elemre, azért felhívjuk a figyelmet: a salátarendeletben az OTÉK új fogalommeghatározásai is megtalálhatók. Az új OTÉK fogalmak „megbolygatják” egyebek mellett az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek körét is.

A 2018. év újra jelentős változásokkal indul a közigazgatásban, és így az építésügyben is. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) hatályba lépése a legjelentősebb újdonság, amely következtében az Eljárási kódexben is módosítások történtek.

A 2016. évi XXXVI. törvény elfogadását követően az építésügy szereplői rendszeresen kattinthattak a Magyar Közlöny oldalára, mivel az Étv. módosítását egy jelentős mennyiségű, kormányrendeleteket érintő változásnak is követnie kellett. A Magyar Közlöny 2016. június 13-i számában jelent meg az egyes építésüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, amely szinte az összes fontosabb építésügyi jogszabályt érinti.

Ugyan a régi Eljárási kódexet (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) már felváltotta az új, 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (mi ezt nevezzük 2024. október 1-jétől Eljárási kódexnek), azonban a szabályozási átmenet miatt továbbra is releváns lehet taglalni a régi Eljárási kódex sajátosságait. Következő cikkünkben pedig már részletesen olvashatnak az Eljárási kódex alapvető sajátosságairól. A régi Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) alapvetően változtatta meg az építésügyi hatósági eljárások 2012. év előtti szabályait, továbbá a hatályos építésügyi engedélyezési és építésfelügyeleti szabályokat összefoglalóan, egységes formátumban tartalmazza. Az Eljárási kódexet gyakran Engedélyezési kódexnek is szokták nevezni.

A vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervezetrendszer átalakítására 2014. január 1-jével került sor. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekből létrejött, vízügyi hatásköröket ellátó hatóságok a vízügyi hatóságok lettek. Az átalakítások miatt több jogszabály pontosítása vált szükségessé. A módosítások egy részét a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet tartalmazza, amely majdnem két tucat kormányrendeletet érint. Talán a legfontosabb változás az Eljárási kódexben (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet ) történt, de egy másik tájékoztatónkban megemlítjük a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a földhivatalok eljárásáról szóló jogszabály (338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) módosítását is.

A felszín alatti vasutak engedélyezésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelet a nevéhez semmiben nem kapcsolódó tartalmakat is rejt magában. Az Eljárási kódexben a hatósági bizonyítvány kiadására vonatkozó rendelkezésből hiányzó mondatrészt is a hivatkozott kormányrendeletben találhatjuk meg.

A környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet egyebek mellett módosította az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) szakhatóságokra vonatkozó egyes rendelkezéseit is.

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) egyes rendelkezései módosultak 2013. augusztus 1. napjától. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben (a Szakmagyakorlási rendelet) található változtatások a településképi véleményezési eljárást és a hatósági bizonyítvány kiállítását érintették, továbbá pontosították az építési és a bontási engedélyezési eljárás során a hatóság által vizsgálandó körülményeket.

Az építésügyi hatósági eljárások szakhatóságok közreműködése mellett zajlanak. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy milyen kérdéskörben, melyik szakhatóságot kell megkeresnie ahhoz az építésügyi hatóságnak, hogy megalapozott döntést hozzon. A szakhatósági eljárásokra az Eljárási kódex részletes szabályokat rögzít.