Az elévülés lényege, hogy a jogszabályban meghatározott időtartam eltelte után a követelések bírói úton történő érvényesítésére már nincs lehetőség, akkor sem, ha egyébként ténylegesen fennáll a tartozás. A kötelezett sem követelheti vissza azonban a már elévült követelés teljesítését. Azt is érdemes tudni, hogy az egyes követelések elévülési ideje eltérő lehet, ami azért fontos, mert az elévülési időn túl már nem lehet a peres eljárás alapján kikényszeríteni a teljesítést. A Ptk. (2013. évi V. tv.) 2014. március 15. napjától lényeges változást eredményezett az elévülési idő számításának szabályaiban is.

A gyakorlatban gyakran felmerül, hogy mi alapján lehet meghatározni, hogy a felek egyáltalán kötöttek-e szerződést egymással, illetve, hogy milyen szabályok alapján lehet értelmezni a megállapodásukat. A köznyelvben a szerződésre használják egyebek mellett a megállapodás, az egyezmény, az egyezség, a kontraktus elnevezést is. A Ptk-ban a szerződés, míg az új Ptk-ban a szerződés mellett a kötelem előírásai között is találunk a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket.