A koronavírus járvány miatti veszélyhelyzeti jogrendben 2020. december 30-ától jelentősen bővült az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületek köre, hiszen már 1000 négyzetméter összes hasznos alapterületű és legfeljebb hat lakásos épületet is meg lehet valósítani. A Kormány azonban a nagyobb beruházás lehetőségét szigorúbb követelmények mellett teszi lehetővé, ezért elképzelhető, hogy a beruházók mégis inkább az építési engedélyt fogják választani. A tervezői művezetés szabályait és a kivitelezési dokumentáció szükségességét is eltérően kell ezeknél az építkezéseknél alkalmazni. A jogszabály tartalmaz egy új, kötelező bontási esetet is, amit viszont minden egyszerű bejelentésnél el kell rendelnie a hatóságnak. A jelen összefoglalóban bemutatott előírásokat a hatálybalépésüktől, 2022. június 30-ig kell alkalmazni.

A 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján átfogó módosításokon esett át  az Eljárási kódex. Az egyik legszembeötlőbb változás a bontás tudomásulvételi eljárás komplett megszűntetése, hatályon kívül helyezése volt, mely eljárást sok építmény bontása során alkalmazni kellett. A hatályba lépett változások után sok kérdés vetődött fel, hogy akkor most hogyan kell eljárni a korábban az eljárás hatálya alá tartozó lakóépületek bontása során? Cikkükben végigmegyünk a legfontosabb tudnivalókon.

A korábbi jogszabályok alapján a bontási tevékenység is engedélyhez vagy bejelentéshez kötött volt, de 2013. január 1-jétől a bontási engedélyhez kötött épületek köre jelentősen szűkült, és a jogalkotó bevezette a bontási tudomásulvételi eljárást. A bontási tudomásulvételi eljárás azonban 2016. június 14. napjával megszűnt, és a bontási engedély előírásai is változtak.