Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) is – kezdetben – a megyei és települési főépítészek szintjét nevesítette, azonban a 2024. szeptember 30-i hatályvesztésekor már szerepelt benne az országos főépítész is (a „területi” főépítészi jelzőt 2007-től váltotta fel az „állami”). A cikksorozatunk második részében a főépítészi szervezetrendszer fejlődését az Étv. hatályba lépésétől a Méptv. hatályba lépéséig követjük nyomon.

Az új Településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) előírásaihoz kapcsolódóan a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (Tervtanácsi rendelet) is módosításra került. A Tervtanácsi rendelet szövegében szinte kizárólag a településtervezésnél alkalmazott új tervtípusok és jogintézmények miatti átvezetéseket találunk, de van egy nagyon lényeges, a tervtanácsok hatáskörét is befolyásoló változás is. A cikkben kitérünk az állami főépítész feladatkörének kiegészítésére is.  

A főépítészi tevékenységekről szóló kormányrendelet az elmúlt években - az építésügyben és településrendezésben szokásosnak mondható módon - többször módosításra került. A módosítások többsége a jogszabályi környezet változásaiból fakadó átvezetés, pontosítás, vagy a megváltozott környezethez való alkalmazkodás volt. A 2021 májusi jogszabály a főépítészek foglalkoztatási feltételeit változtatta meg annak érdekében, hogy a jelenleginél több főépítész tevékenykedhessen.

A Nemzeti Építészetpolitika, mint a magyar építészet és építésügy jövőjét, irányelveit összefoglaló kiadvány (2015. október) megadta a látható kereteit annak a szellemi és gazdasági fejlődésnek, amely mentén a Kormány az építésügy megújítását végrehajtani tervezi. E folyamat fontos lépése volt a Településképi törvény elfogadása és a végrehajtás eljárási szabályait tartalmazó kormányrendelet kihirdetése módosítása.

A területrendezési jogszabályok sem maradhattak érintetlenül a 2015. április 1. napjától hatályos kormányhivatali integráció során. A jogalkotó reményei szerint a változások az eljárások gyorsítását is szolgálják majd.

A 2015. április 1. napjától bekövetkezett kormányhivatali integrációt szabályozó 2015. évi VI. törvény rendelkezései nyomán módosultak a végrehajtást szabályozó kormányrendeletek. A változások érintették az állami főépítész és a területi tervtanács működését is.

A 2013. évi CCXVI. törvény egyéb módosítások mellett rögzítette az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben (Tftv.), hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki területfejlesztési tervet készíthet. A Tftv. módosítása érintette az állami főépítész feladatkörét, valamint a területfelhasználási engedélyhez kötött tevékenységek körét.