A Miniszterelnökséget vezető miniszter döntése alapján műemlék lett egyebek mellett a debreceni egyetemi református templomépület és a II. világháborút követően épített hadi építmények, illetve a tiszadobi Andrássy-kastély egykori parkjával tovább nőtt a történeti kertek száma. Ugyanezen, 2018. december 25. napjától hatályos jogszabály szüntette meg a Bem téri Radetzky-laktanya műemléki védettségét is.

A 2018. április 10-én hatályba lépett új jogi szabályozás változást hozott a Magyar Államot a védett kulturális örökség ingatlanelemeire megillető elővásárlási jog ügyintézése tekintetében. Az elővásárlási joggal kapcsolatos megkeresést jelenleg már a megyeszékhely járási (Budapesten az I., illetve V. kerületi) hivatalának örökségvédelmi hatóságához (Építési és Örökségvédelmi Osztály) kell benyújtani.

A kulturális örökség védelmével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 306/2016. (X. 13.) Korm. rendelet több jogszabályt is módosított az örökségvédelmi témakörben, így az építésüggyel kapcsolatos jogszabályokban is szükséges volt a változtatások átvezetése. A pontosítások mellett lényeges változásokat is láthatunk az egyes építésügyi hatósági eljárásokban is, így például műemlékek esetében is használatbavétel tudomásulvételi eljárást kell a jövőben lefolytatni.

Csökkent a polgármester jogköre azon tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tekintetében, melyek vonatozásában településképi bejelentési eljárást folytathat le.

A tervpályázati bírálóbizottság tagjainak kijelölésére vonatkozó szabályok 2014. január 19-ét követően változtak. A műemléket (is) érintő eljárások során a bírálóbizottságban a központi építészeti-műszaki tervtanács delegáltjának is részt kell vennie.

2013. december 31. napjától a műemléki érték és a régészeti lelőhely védetté nyilvánításának kezdeményezését külön eljárásban, más-más hatóságnál lehet elindítani. A 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet tartalmazni fogja a műemléki védettség megszüntetésének szabályait is. Egy adatlap kitöltésével lehet kezdeményezni a műemlékké nyilvánítást, és a polgármester véleményét is ki kell kérni az eljárásban.

A belügyminiszter országszerte harminc ingatlant, építményt helyezett műemléki védelem alá. A műemlékek között találhatók lakóházak, víztorony és egy váci vasrácsos barokk kapuzat is. A rendelet második része felsorolt több, már elpusztult épületet, amelyek vonatkozásában a műemléki védettség megszüntetésére került sor, illetve eltörölték a Ganz Villamossági Gyár és az Óbudai Gázgyár egyes épületeinek műemléki védettségét is.

A muzeális intézmények működésének alapjait, illetve a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit, valamint a kulturális javak körének pontosabb meghatározását, új kategóriák bevezetését (nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény, közérdekű kulturális érték) célzó 2013. évi CCXVII. törvény érintette a régészeti szerződéseket és a műemlékek hasznosításának szabályait is. Az új törvény létrehozott egy, az Országgyűlés elnöke által vezetett testületet: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságát.

A belügyminiszter több, a Budapest VI. kerület, Andrássy úton található ingatlant helyezett műemléki védelem alá, illetve összesen 33 ingatlant, ingatlanegyüttest nyilvánított műemlékké. A műemlékvédelem sajátos tárgyaként műemlékké nyilvánították a Fiumei úti sírkertet is. A rendelet sajnos több épület esetében megszüntette a műemléki védettséget, mivel az adott műemlék időközben megsemmisült.

Hajlamosak vagyunk minden régi épületet műemléknek tekintetni, azonban az Örökségvédelmi törvény ennél pontosabban, illetve kategóriákra bontva határozza meg a védendő értékeket. Az Országgyűlés 2020 szeptemberétől a kulturális örökséggel összefüggő védelmi szint fenntartása mellett a műemlékek értékalapú védelmére helyezte a hangsúlyt. A  műemlékeket jelenleg két kategóriába kell sorolni: kiemelten védett műemlék és védett műemlék.