A Ptk-ban található szerződésszegési esetek részletesen meghatározzák, hogy milyen jogkövetkezményeket alkalmazhat a jogosult. Vannak azonban olyan jogkövetkezmények, amelyek valamennyi szerződésszegési esetben alkalmazhatók, ezeket hívják a szerződésszegés általános szabályai szerinti jogkövetkezményeknek.

A termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik. Fontos tudni, hogy mi minősül a termék hibájának, és hogy ki a gyártó. Az új Ptk. (2013. évi V. tv.) Indokolása is utal rá, hogy az új Ptk. lényegi változtatások nélküli ültette át a 2014. március 15-étől hatályon kívül helyezett termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény rendelkezéseit a szerződésen kívül okozott kártérítés szabályai közé. A termékfelelősség mellett létezik, egy új jogintézmény: a termékszavatosság. A termékszavatosság a fogyasztónak minősülő személyek részére biztosít egy korábban nem létező kijavításra vagy kicserélésre irányuló igényérvényesítési lehetőséget.

A tulajdonosnak a jogszabályokban rögzített kötelezettségeket is teljesítenie kell. A tulajdonosnak kell viselnie az olyan kárt, amit más nem köteles neki megtéríteni. Az ingatlan fenntartásával járó munkálatokat is neki kell elvégeztetnie, és bizonyos esetekben ezek elmulasztása súlyos büntetéssel jár.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) módosításai érintették az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletet is.

Magyar Közlöny: 2013. évi 70. szám Érintett jogszabály: 126/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 1.