Ha a tervezett épület lakókörnyezete időben megismeri az építkezés várható hatásait, akkor még van esély rá, hogy a tervek úgy változzanak, hogy azt a szomszédok is elfogadják. Ha már elkészült az épület, akkor a legjobb szándék mellett sincs már olyan gazdaságos megoldás, amivel a szomszédok számára kevésbé sérelmes épület jöhet létre. A szemléletváltás célja ezért az is, hogy az építkezés eredménye a megrendelő és a helyi közösség számára egyaránt értéket teremtsen. A tervező egy kis odafigyeléssel, kommunikációval az épület használhatóságát, valamint az építtető és a szomszédok békés együttélését egyaránt elősegítheti. Véleményem szerint a jelenlegi jogszabályokból kiolvasható „az én házam az én váram” szemlélet nem tartható. A lakókörnyezet nyugalma, az érdemi segítséget nem jelentő peres eljárások megakadályozása és településeink épített környezetének védelme érdekében transzparens, a szomszédok érdemi részvételét biztosító engedélyezési eljárásra van szükség. A cél a megelőzés: már a tervezési fázisban derüljön ki a szabálytalanság vagy az épület által okozott károk.

Egy építkezésen sok múlik azon, mikor derül ki, hogy valami nincs rendben. A terven még lehet változtatni, ha időben kiderül, hogy az elképzelések és a költségkeret nincsenek összhangban, vagy a szomszéd olyan problémát jelez, amelyet addig senki sem vett észre. Egy hibás szerkezetet is könnyebb kijavítani, amíg hozzá lehet férni. Több mint húsz éve foglalkozom ügyvédként építési jogi ügyekkel, és ugyancsak több mint húsz éve szerkesztem az Építésijog.hu-t. Az Ybl-n több mint tizenöt éven át tanítottam építőmérnök és építészmérnök hallgatókat. A cikksorozatban ezekből a tapasztalatokból kiindulva arról írok, hogyan lehet a családi házak tervezése, kivitelezése során már akkor felismerni és kezelni a problémákat, amikor még van mód megelőzni a komolyabb károkat és a jogvitákat.