Egyes törvényekben megtalálhatjuk az alábbi rendelkezést: „E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: „. Nagyon hasznos, ha a jogalkotó maga határozza meg, hogy az adott jogszabályt hogyan kell rövidíteni, mert így az egyes jogalkalmazók, vagy éppen a kommentárok egy adott rövidítés esetében ugyanarra a jogszabályra utalhatnak (lásd például: Ákr., Kp., Ptk.). Véleményünk szerint káros az a gyakorlat, amely időről-időre a változatlan számú és című, gyakran hivatkozott jogszabályoknak (közte törvényeknek) más-más rövid megjelölését (rövidítését) vezeti be. Nem ritka, hogy az egyszerre hatályban lévő különböző jogszabályokban is ugyanarra a törvényre (vagy rendeletre) más-más rövid megnevezés vagy rövidítés utal, sajnos az építési jogban is.

Szigorúan rögzített eljárást követően születnek meg a legfontosabb jogszabályaink, a törvények. A javaslatoktól a Magyar Közlönyben való megjelenésig tartó folyamatot nevezik törvényalkotásnak. Ezt a folyamatot kívánja a jelen cikkünk bemutatni.

Azt mindenki tudja, hogy a jogainkat és kötelezettségeinek a jogszabályok határozzák meg, de azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy mit nevezünk jogszabálynak, azok hogyan keletkeznek. Soha nem szabad elfelejteni, hogy a jogszabály nem tudása nem mentesít az abban foglalt kötelezettségek teljesítése alól.