Változások Nemzeti Örökség Intézete síremlék sírjel nemzeti sírkertek

A Nemzeti Örökség Intézete engedélyezi a síremlékek, sírjelek állítását a nemzeti sírkertekben

Magyar Közlöny: 2013. évi 76. szám
Érintett jogszabály:
144/2013. (V. 14.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. május 22.

A Kormány - a múlt példáinak, a magyarság szellemi örökségének a jelen és az eljövendő nemzedékek számára történő megőrzése és átadása, a nemzeti emlékezet és emlékezés magyarság identitásának megőrzésében, a nemzeti összetartozás érzésének növelésében és az egységes nemzet, a nemzeti egység megteremtésében betöltő kiemelt jelentőségé fontosságára tekintettel, az ezzel kapcsolatos egyes állami feladatok ellátására – hozta létre a Nemzeti Örökség Intézetét [144/2013. (V. 14.) Korm. rend. 1. §].

A Nemzeti Örökség Intézete látja el egyebek mellett a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság működésének operatív és adminisztratív feladatait. A Nemzeti Örökség Intézetének feladata, hogy vezesse és folyamatosan közzétegye a nemzet számára maradandót alkotó személyek nemzeti sírkertbe sorolt temetkezési helyeinek jegyzékét, továbbá a nemzeti sírkertbe sorolt temetkezési helyek vonatkozásában gyakorolja a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 22. § (2) bekezdése szerinti rendelkezési jogot (ideértve a sírnyitással kapcsolatos hozzájárulást is) [144/2013. (V. 14.) Korm. rend. 4. § (1) bek. aa)-ac) pont]. A 1999. évi XLIII. törvény szerinti rendelkezési jog magában foglalja a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározását, síremlék és sírjel állítását és mindezek gondozását [1999. évi XLIII. tv. 22. § (2) bek.].

A nemzeti sírkertekben tehát a Nemzeti Örökség Intézete dönthet a síremlék, sírjelek felállításáról is. A nemzeti sírkert (nemzeti panteon) a Nemzeti Kegyeleti Bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége [1999. évi XLIII. tv. 3. § e) pont].

Temető területén egyébként építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül:
a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. melléklet 10. pont].

A fentiek bontása a bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek közé tartoznak [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. melléklet 9. pont]

Az építésügyi jogszabályokban és a Nemzeti Örökség Intézetének létrehozásáról szóló 144/2013. (V. 14.) Korm. rendeletben található fogalmak (a sírbolt, a sírjel, a síremlék, stb.) meghatározását, illetve ezek létesítésének szabályai a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendeletben találhatók meg.

A szerző legújabb cikkei




Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt