Közlekedési építmények tekintetében csak 2015. január 1. napjától kell elektronikus építési naplót vezetni
A közlekedési építményekre – a víziközmű és vízgazdálkodási építmények, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében megjelölt sajátos építményfajták mellett – 2014. július 1-jétől kellett volna elektronikus építési naplót vezetni. A Kormány döntése értelmében a közlekedési építményekre még nem kell elektronikus építési naplót vezetni.
A Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy
A Kormány átalakításának kezdő lépései két jogszabályban találhatók meg. Először az Országgyűlés a 2014. május 26-i ülésnapján elfogadta a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényt, amely csak a minisztériumok elnevezését tartalmazza. Ezt követően a Magyar Közlöny 79. számában jelent meg az a kormányrendelet, amely az egyes miniszterek feladat- és hatáskörét határozza meg. A jogszabályok szerint a belügyminisztertől a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy. Egyebek mellett a kulturális örökség védelméért, valamint a településfejlesztésért és településrendezésért is a Lázár János által vezetett tárca lett a felelős.
Termék vásárlása: szavatossági és jótállási igények érvényesítésének új szabályai
Az építőipar szereplői számára is lényeges jogszabály a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet, hiszen meghatározza, hogy egy termék megvásárlása esetében az igényérvényesítésre milyen kötelező előírásokat kell betartania az eladónak. Fontos, hogy ezek az előírások is csak a fogyasztó és a vállalkozó közötti szerződések tekintetében alkalmazandók. A jogszabályt tehát az építőipari cég vásárlása során nem, de a magánszemély megrendelő és az üzlet közötti szerződések esetében érvényesül.
A Miniszterelnökséghez került az építésügy
Megjelent a Magyar Közlöny 79. számában az a kormányrendelet, amely alapján a belügyminisztertől a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy felügyelete. Egyebek mellett a kulturális örökség védelméért, valamint a településfejlesztésért és településrendezésért is a Lázár János által vezetett tárca lesz a felelős.
17. A házassági vagyonjogi szerződés szabályozása az új Ptk.-ban
Jelen cikk célja, hogy röviden és érthetően bemutassa az új Ptk., vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó szabályait, annak érdekében, hogy azok számára is könnyebben értelmezhető legyen ezen jogintézmény jelentése és tartalma, akik nem – vagy kizárólag – foglalkoznak e jogterülettel, és azok számára is elérhetőbb közelségbe kerüljön, akik korábban idegenkedtek ilyesfajta szerződés megkötésétől.
A tervező felelőssége a felvonók tervezése során
A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet részletesen meghatározza azokat a szempontokat, amelyekért a tervezőt teszi felelősség. Fontos kiemelni, hogy a 2014. június 4-éig hatályos 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet műszaki biztonsági követelmények betartására a tervezők tekintetében semmilyen tételes követelményt nem tartalmazott.
A felvonók engedélyező hatóságai
A felvonókkal kapcsolatosan a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet rendezte a korábban nem teljesen egyértelmű hatásköröket is. Ennek megfelelően változott például az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 8. és 9. melléklete az építésügyi engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóság és a szakhatósági dokumentáció tekintetében. A felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák tekintetében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal – attól függően, hogy hol létesítik a berendezést – az építésügyi engedélyezési hatósági feladatokat és szakhatósági feladatokat is ellát.
A felvonók üzemeltetésére vonatkozó új rendelkezések
A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet az engedélyezési eljárás mellett módosította az üzemeltetésre vonatkozó előírásokat is. Egyebek mellett a liftek üzemeltetőjének fontosabb kötelezettségeit, a karbantartásra vonatkozó előírásokat és a gépkönyv vezetésének szabályait is ez a 2014. június 5. napjától hatályos jogszabály tartalmazza. Az új jogszabály bevezeti a húszévenkénti szabványossági felülvizsgálatot is.
A felvonókra vonatkozó új jogszabály: a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet
A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet teljes körűen újraszabályozza a felvonók, a mozgólépcsők és mozgójárdák engedélyezését, felügyeletét, nyilvántartását, ellenőrzését, üzemeltetését, és a műszaki-biztonsági követelményeket. Az ellenőri jogosultság megszerzése és a felvonók létesítését, felülvizsgálatát végző cégek működési feltételei is módosultak. Az új jogszabály hatályba lépésével egyidejűleg (2014.06.05.) több kormányrendeletben érdemi változás történt.
Beruházási célterületté nyilvánítottak egy pécsi ingatlant
A 1158/2013. (III. 28.) Korm. határozat tizenkilenc pécsi ingatlant nyilvánított beruházási célterületté. Az ingatlanok listája 2014-ben további egy ingatlannal bővült.
Stabilizálódás jelei látszanak az építőiparban
Harmadik hónapja magas szinten áll, de legalább nem emelkedik a megszűnések száma az építőiparban. Jó hír, hogy ezen belül visszaesett azoknak a törléseknek a száma, amelyeket felszámolási eljárás eredményeként rendelt el a cégbíróság. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint tartós tendenciáról még korántsem beszélhetünk.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
