Előfizetés
A jogszabályok megfelelő védelmet nyújtanak-e az állattartáshoz kapcsolódó bűz megelőzése, csökkentése tekintetében?
A jövő nemzedékek szószólója a nagy létszámú állattartással kapcsolatos bűzhatások témájában adott ki figyelemfelhívást, melynek középpontjában a vonatkozó szabályozási környezet és jogalkalmazási gyakorlat alapjogi vetületei állnak. A hosszú időn át fennálló levegővédelmi környezeti konfliktusok egy részének oka feltehetően a bűz objektív mérésének és bizonyításának a nehézsége. A figyelemfelhívás rávilágított arra, hogy egyedi ügyekben a konfliktusokat csak a bűz – jogszabályok szerinti, tényszerű – bizonyításával lehet feloldani, amihez segítséget nyújtana egy általános, egységes jogi, valamint szakmai álláspont és eljárásrend kialakítása arra vonatkozóan, hogy milyen bizonyítási folyamattal (akkreditált mérések, szakértői számítások, helyszíni érzékszervi igazolások stb.) igazolható objektíven, minden kétséget kizáróan a zavaró szaghatás léte és eredete.
Tudnivalók szakmagyakorlási tevékenységtől való eltiltás esetén (MKIK tájékoztatás)
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján a kivitelezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok is megváltoztak. A vállalkozó kivitelezők – a korábban már bevezetett egyszerű bejelentéshez kötött beruházások mellett – már csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet vállalhatnak, amelyekre vonatkozóan rendelkeznek a jogszabálynak megfelelő tartalmú kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással. 2025. márciusában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megkezdte a kivitelezői felelősségbiztosítások ellenőrzését. Az MKIK alábbi tájékoztatójából fontos részleteket és tudnivalókat ismerhetnek meg az éritett kivitelezők és az építtetők.
A települések helyi önazonossághoz való joga
Az Alaptörvény 15. módosításának javaslatába csak pár nappal az elfogadása előtt került bele a településeket érintő új jogalkotási eszköz megalapozása: a helyi önazonossághoz való jog. A jogalkotási folyamat következő lépése is gyorsan bekövetkezett, mivel a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 2025. április 16-án közzétette a helyi önazonosság védelméről szóló törvény tervezetét. A 2025. májusában - jelentős módosításokkal - benyújtott törvényjavaslatról valószínűleg 2025. június 11-én fog dönteni az Országgyűlés. A betelepülőkre használt kifejezés alapján akár majd „Gyüttment-törvény”-nek is hívhatjuk az új jogszabályt, hiszen a törvény egyik célja az adott település által kívánatosnak tartott lakosságszám megőrzése.
A Kúria szerint nem lehet egy település egészére változtatási tilalmat elrendelni
A Kúria Önkormányzati Tanácsának 2025. február 25-én közzétett határozata egy Pest vármegyei város két változtatási tilalmi rendeletének törvényi rendelkezésekkel való ütközését állapította meg. Egyiknek egy szövegrészét (amely 11 földrészlet helyrajzi számos felsorolását tartalmazta) semmisítette meg, míg a másikat teljes egészében hatályon kívül helyezte. A három éven túl érvényesülő, azonos – illetve egymást átfedő – területekre ismételten elrendelt változtatási tilalmak törvénybe ütközését korábbi kúriai döntés is kimondta. A mostani határozat újdonsága, hogy azt is leszögezi: nem lehet egy település egészére változtatási tilalmat jogszerűen elrendelni. Miután ezt konkrétan nem mondta ki korábban az Étv., és a hatályos Méptv.-ben sem szerepel ez így szó szerint, e döntésével a Kúria az utóbbi törvény egy bekezdésének az értelmezését is felvállalta. Legjobb tudomásunk szerint ez az első olyan Kúria döntés, amely a Méptv. valamelyik rendelkezése alapján született meg. Ismereteink szerint más önkormányzat nem alkotott a Méptv. kihirdetése óta hasonló, a település egészére (vagy csaknem egészére) hatályos változtatási tilalmi rendeletet, és ilyen korábban is csak elvétve fordult ilyen elő. Az alábbi tájékoztatóból kiderül az is, hogy jogszerű lehet-e az egyetlen (vagy néhány) telekre elrendelt változtatási tilalom.
Egyetlen telekre jogszerű-e a változtatási tilalom elrendelése?
A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.067/2024/4. számú határozata a változtatási tilalom elrendelésének követelményeit vizsgálja, azonban az a kérdés még nyitott maradt, hogy jogszerű-e egyetlen telekre elrendelni a változtatási tilalmat. Ismertek ugyanis korábbi alkotmánybírósági és kúriai döntések, amelyek – ellentétben a mostanival – éppen amellett érvelnek, hogy a legkisebb, építési szabályozással (és emiatt a változtatási tilalommal) érinthető területi egység nem a telek, hanem a telektömb. Az alábbi cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül.
Megkezdte a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítások ellenőrzését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján a kivitelezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok is megváltoztak. A vállalkozó kivitelezők – a korábban már bevezetett egyszerű bejelentéshez kötött beruházások mellett – már csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet vállalhatnak, amelyekre vonatkozóan rendelkeznek a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással. A vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-ig kellett megkötniük a kötelező felelősségbiztosítást, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2025 márciusában már meg is kezdte a felelősségbiztosítások ellenőrzését. Olyan cégek is megkapták már az építőipari kivitelezői tevékenység végzését megtiltó döntést, amelyek megkötötték a felelősségbiztosítást, csak elfelejtették azt feltölteni az mkik.hu oldalon.