Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A használatbavételi engedély kiadásának feltétele lehet a megvalósulási dokumentáció

Gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy ma az építkezések csekély száma az, amely teljesen a záradékolt és engedélyezett terveknek megfelelően történik. Az építésügyi hatóságok a legtöbb esetben különböző mértékű és fajsúlyú eltéréseket tapasztalnak a hatósági eljárások során. Ezért is lényeges változás, hogy 2016. január 1. napjától a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) már szigorúbban szabályozza a megvalósulási dokumentáció készítésének eseteit.

Ismét módosul az Eljárási kódex, fókuszban az energiahatékonyság

A 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének való megfelelés miatt ismételten módosította a Kormány a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet. A jelenlegi módosítások az Európai Unió által is preferált környezettudatos energiagazdálkodás révén az energiahatékony épületek számának növelését (majd kizárólag ilyen épületek létesítését kötelezővé tevő) célzó szabályozások, melyek a jelenleginél sokkal komolyabb, hatékonyabb előírások, az energiahatékonyabb épületek építését, illetve megvalósításuk hatósági ellenőrzését, számonkérését tekintve.

Tartozásmentesség igazolása a CSOK igénylése során

2015. július 1-től igényelhető a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK). A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés db) pontja és 11. § (1) bekezdés n) pontja értelmében a kedvezmény – egyéb feltételek fennállása mellett – akkor igényelhető, ha az igénylő köztartozásmentes adózónak minősül.

A menekültügy rendezéséhez kapcsolódó beruházások csak korlátozásokkal érinthetik a műemlékeket

A tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő és más jogharmonizációs célú módosításról szóló 260/2015 (IX. 14.) Korm. rendelet határozza meg, hogy a különleges válsághelyzetben a hatóságoknak hogyan kell figyelembe vennie a műemlékvédelmi szempontokat.

Újabb OTÉK módosítás. Akár engedélyezési eljárás nélkül is épülhetnek a nemzetbiztonsági célú építmények

Magyarországon válsághelyzet került kihirdetésre az országban és Európában tapasztalható tömeges bevándorlásra tekintettel. Mára teljesen egyértelművé vált, hogy a határ menti területeken elengedhetetlen a menekültek ideiglenes elhelyezését biztosító építmények megépítése, működtetése. Mivel rendkívüli helyzetről van szó, és az építmények szükségességét, kialakítását, helyét mindig az adott helyen kialakuló helyzet befolyásolja, így szükségszerűvé vált az építésügyi jogszabályok módosítása, melyet a Kormány a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő és más jogharmonizációs célú módosításról szóló 260/2015 (IX. 14.) Korm. rendelettel végzett el.

Az ingatlanok minősítése és azok jelentősége az általános forgalmi adó rendszerében értékesítés esetén

Az ingatlan értékesítését alapvetően háromféleképpen kezeli az általános forgalmi adó rendszer: a tranzakció lehet egyenes adózás alá eső, adómentes értékesítés vagy a fordított adózás szabályai szerint adóköteles ügylet. A helyes adózási mód alkalmazását több körülmény mellett az ingatlan – építésügyi hatóság által történt – minősítése is befolyásolja.

A 2015. évi minimális építőipari rezsióradíj: 2490 forint

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján megállapította a 2015. évi minimális építőipari rezsióradíj mértékét. Az MvM rendelet a Magyar Közlöny 127. számában jelent meg, és a melléklete tartalmazza a rezsióradíj egyes költségnemeire vonatkozó értékeket is.

OTÉK módosítás a befogadó állomások építésére tekintettel

A menekültek elhelyezésére szolgáló ideiglenes befogadó állomások építése országosan nagy vitákat vált ki. A Kormány a kivitelezések építésügyi feltételeinek mielőbbi megteremtése érdekében döntött az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosításáról. A kormányrendelet a néhány héttel korábban elfogadott, és egyes új befogadó állomások kiemelt üggyé nyilvánításáról szóló jogszabályt is kiegészítette.

Műemléki jellegű épület, városképi jelentőségű ingatlan

Megjelent az építésügy átalakítását célzó intézkedési terv

A Kormány 2015. januárjában fogalmazta meg, hogy az építésügy teljeskörű átalakítására van szükség. A Magyar Közlöny 2015. szeptember 4-i számában jelent meg az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat, amely már részletesebben meghatározza, hogy az építésügy szereplőinek milyen változásokra kell felkészülniük. Úgy tűnik, hogy például végleges döntés született a jegyzői építésügyi hatóságok megszüntetéséről, az építésügyi engedélyezés egyszerűsítéséről és a tervezői feladatok módosításáról.

02.3. Mi az a TakarNet?

Az ország összes tulajdoni lapja ma már számítógépes adatbázisban is megtalálható, és valamennyi járási hivatalban a TAKAROS (Térképen Alapuló Kataszteri Rendszer Országos Számítógépesítése) rendszer üzemel. A járási hivatalokat (földhivatalokat) köti össze a TakarNet hálózat, amely lehetővé teszi az ingatlanok adatainak elektronikus elérését.

02.2. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma

Az ingatlan-nyilvántartási törvény (1997. évi CXLI. tv., Inytv.) rögzíti, hogy a földhivatal által vezetett ingatlan-nyilvántartásban az ingatlanról, illetve a jogosultakról, kötelezettekről milyen adatokat kell kötelezően rögzíteni. Jogszabály tartalmazza azt a felsorolást is, hogy a milyen bejegyzéseket találhatunk, ezeket nevezik az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogoknak és tényeknek.