Hogyan történik a 2016. január 1. napja előtt fizetett előlegek áfa elszámolása?
Azt már mindenki tudja, hogy 2016. január 1. napjától kezdődően 5%-os általános forgalmi adó számítható fel az olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése esetén, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert. Fontos kérdés, hogy milyen áfakulcsot kell alkalmazni a 2016. január 1. napját megelőzően kifizetett előleg után. Az alábbi cikkben elérhető a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálya által közzétett tájékoztató.
Bürokráciacsökkentés miatti „salátarendelet”. Itt az Eljárási kódex újabb módosítása
Az Országgyűlés által meghatározott általános bürokráciacsökkentésről szóló törvény után 2015. december 28-án megjelent a további részleteket tartalmazó kormányrendelet. A 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet tipikus „saláta”: a több mint száz oldalas és 27 mellékletet is tartalmazó jogszabály több mint 150 kormányrendeletet érint. Az építésügyet leginkább érintő és módosított jogszabályok egyebek mellett a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet és a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet.
Elhalasztották: az e-per kötelező alkalmazásának új határideje 2016. július 1.
Úgy tűnt, hogy az Országgyűlés 2015. november 17-én véglegesen döntött arról, hogy a 2016. január 1-ét követően beadott keresetek esetében már kötelező lesz az elektronikus eljárás. Ennek megfelelően a gazdasági társaságok és a jogi képviselővel eljáró felek már csak elektronikusan kezdeményezhettek polgári peres eljárást, illetve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti pereket. Az ügyvédek – és talán egy kicsit a bíróságok is – fellélegezhetnek: 2016. június 30-ig csak a felek saját döntése alapján kell az e-per rendelkezéseit alkalmazni.
A Magyar Építész Kamara elnökségének közleménye - 2015. december 21.
A 2015. évi CCXII. törvény kapcsán – amely egyebek mellett az új lakások áfacsökkentését és a 300 négyzetméter hasznos alapterületű lakóépületek egyszerűsített bejelentési eljárását tartalmazza - a Magyar Építész Kamara elnöksége 2015. december 21. napján kiadott egy közleményt.
Ha nem készül el a lakóház három éven belül, fizet az építtető
Az épület befejezése után a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől, és elképzelhető, hogy ez a szerv nem az építésügyi hatóság lesz. Érdekessége a szabályozásnak, hogy a hatósági bizonyítvány díja attól függ, hogy mikor fejeződik be a kivitelezés.
Csonkolnák a Palotanegyedet
A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) megdöbbenéssel értesült arról a tervről, amely néhány napja jelent meg az internet különböző fórumain. AZ FME Budapest történelmi belvárosát kiemelten védendő területnek, értékhalmaznak tekinti. Az FME a józsefvárosi Múzeum és Szentkirályi utca sarkán álló a 19. század második felében (1869) gróf Zichy Antal által átterveztetett és többször bővített, valamint átalakított klasszicista és eklektikus stílusvonásokkal rendelkező épületet értékesnek, megtartandónak és lehetőségekkel teli, felújítandó építészeti értéknek tekinti.
Azt építünk, amit akarunk? Nem számít a HÉSZ?
A Kormány által 2015. december 14. napján benyújtott, és az Országgyűlés által már másnap elfogadott törvénymódosítás jó hír az építőiparnak, hiszen az új lakások általános forgalmi adóját 5 %-ra csökkentették. A törvényjavaslat azonban az áfa mellett az Étv-t is módosítja, ami pánikot váltott ki az építész társadalomban. A pánik nem indokolt – a címben feltett kérdésekre a válasz: NEM, nem azt építünk, amit csak akarunk –, a jogszabályokat ezután is be kell tartani, terveket továbbra is készíteni kell, de kockázatokat rejhet magában az új szabályozás. Összefoglaltuk, hogy az Építési törvény módosításában milyen kockázatokat látunk, és milyen érdemi javaslataink vannak a korrigálására. Cikkünk a törvényjavaslat sorsát követve folyamatosan frissül, az "Utolsó frissítés" dátuma alapján követhető a tartalom változása. A cikkben már közzétettük a 2016. január 16-ától alkalmazandó "szankciót" is, amelyet a három éven belül be nem fejezett épületekre kell fizetni. A törvény (2015. évi CCXII. törvény) a Magyar Közlöny 197. számában, míg a kapcsolódó kormányrendelet (456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet) a 206. számban jelent meg. Az új kormányrendelet által beiktatott Eljárási kódex úgy is értelmezhető, hogy a HÉSZ előírásainak betartatása - az Étv. 13. § (2) bekezdése ellenére - követelhető (lásd: 3.2. pont).
5 százalékos áfa új lakóingatlanok értékesítése esetén
December 14-én a Nemzetgazdasági Miniszter benyújtotta a T/8196. számú törvényjavaslatot az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról. A javaslatot december 15-én már el is fogadta az Országgyűlés, illetve a törvény a Magyar Közlöny 197. számában jelent meg. A javaslat hivatalos indokolása szerint a nemzetgazdaság növekedésének érdekében új lakások építésének elősegítése szükséges. Az otthonteremtés kiemelt társadalom- és gazdaságpolitikai feladat. Ennek elősegítése érdekében a Javaslat az új építésű lakások áfa kulcsának csökkentésére és az építésügyi szabályok egyszerűsítésére vonatkozó javaslatokat is tartalmaz.
Még százharmincezer kft-nek kell sürgősen tőkét emelnie
Bár napról napra csökken az érintett cégek száma, jelen pillanatban még mindig közel 130 ezer olyan kft. van Magyarországon, amelyik nem tett eleget annak az előírásnak, hogy 3 millió forintra emelje törzstőkéjét. Pedig már csak három hónap van hátra a szankciókat maga után vonó határidőig.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
