Előfizetés
OTÉK módosítás. Különleges jogalkalmazás az utólagos akadálymentesítés építésügyi előírásaiban
A Magyar Közlöny 2018. november 27-i számában megjelent kormányrendelet több településrendezési tárgyú jogszabályt módosított, egyebek mellett az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) néhány előírását is. Az egyik új rendelkezés egy sajátos, a meglévő épületeknek kedvező jogalkalmazást tesz lehetővé az akadálymentesítéssel kapcsolatban.
A 2018. évi minimális építőipari rezsióradíj: 3300 forint
Az innovációért és technológiáért felelős miniszter a Magyar Közlöny 185. számában megjelent 30/2018. (XI. 26.) ITM rendeletben határozta meg a 2018. évi minimális építőipari rezsióradíj mértékét.
MMK, MÉK és ÉVOSZ közös állásfoglalása az állami magasépítési beruházásokról szóló T/3367. számú törvényjavaslatról
A Kormány 2018. november 6-án benyújtotta az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló, T/3367. számú törvényjavaslatot. A szakmai szervezetek sajnálattal állapították meg, hogy a törvénytervezet előzetes egyeztetésére nem került sor, ugyanakkor a törvényjavaslat széles körben hasonlóságot mutat az általuk a kormányzathoz eljuttatott, az Építési Beruházási Folyamatok Rendszeréről szóló koncepcióval. A törvényjavaslat és a koncepció céljai azonosak: a közpénzből megvalósuló jelentősebb beruházások határidőben, előirányzott költségkeretben és az üzemeltetői rendeltetésnek megfelelő minőségben valósuljanak meg. A MMK, a MÉK és az ÉVOSZ az új törvénytervezet kiegészítését kérik.
Felelősségi károk valós példákkal - Fizet-e a biztosító? – 4. eset
Az alábbi megtörtént esetben nem megfelelően lett megtervezve a fűtési rendszer: alulméretezett lett. A legfontosabb kérdés az volt, hogy káresemény vagy biztosítási esemény-e a tervezői hiba. A tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett.
Egyszerű bejelentések esetében is maradhat az 5 százalékos ÁFA
Az építőiparban alkalmazható kedvezményes általános forgalmi adót eredetileg csak 2019. december 31-ig lehetett volna alkalmazni. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és egyéb érdekképviseletek már hosszabb ideje célul tűzték ki az 5 százalékos áfa valamilyen formában történő fenntartását. Az Országgyűlés végül meghosszabbította az 5 %-os ÁFA alkalmazhatóságát 2023. decemberéig, de az intézkedés részletei meglepték az érintetteket.
Miért érdemes FF-nél jobb ingatlant vásárolni?
Magyarországon az ingatlant vásárlóknak megvan a lehetősége arra, hogy ingatlanvásárlás előtt elkérjék az eladótól az ingatlan hiteles energetikai tanúsítványát (röviden: HET), majd az energetikai jellemzők és a felújítási potenciál ismeretében válasszanak az eladásra váró ingatlanok közül. Az ingatlan adásvételhez a legtöbb esetben - a 176/2008. Korm. rendelet alapján - kötelező a tanúsítvány elkészítése, így az alapos tájékozódás a lakás vagy épület energiahatékonyságáról nem jelent plusz költséget az adásvétel során a vevő számára.
NAV tájékoztató a 2019. december 31-ét követően értékesített egyes lakóingatlanok áfa-rendszerbeli kezeléséről
2020. január 1-jétől ismételten a normál, 27%-os áfakulcsot kell alkalmazni az új lakóingatlanok értékesítésére, azaz 2020. január 1-jétől kezdődően megszűnik az a lehetőség, hogy kedvezményes, 5%-os adómértékkel adózzon olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése után, amelyeknek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert. A 150 négyzetméteres küszöbérték a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásra, míg a 300 négyzetméteres küszöbérték az egylakásos lakóingatlanra vonatkozik. Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) alpontja alá azok a lakóingatlanok tartoznak, amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.
Ma Zacskómentes Nap, holnap Zacskómentes Föld!
Ezzel a szlogennel tartanak 2018. szeptember 29-én helyi kezdeményezésű Zacskómentes Napot Verőcén és Kismaroson. A szervezők célja, hogy segítsék a lakosságot és a szolgáltatókat az egyszer használatos zacskók mennyiségének csökkentésében. Az alulról induló kezdeményezés jó példa arra, hogy mit tehet egy helyi közösség a saját környezete érdekében.
Kereskedelmi építmények rendeltetésmódosítási engedélyének részletszabályai
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2018. augusztusi módosítása után újra engedélyköteles lett a rendeltetés megváltoztatása egyes kereskedelmi építmények kialakításával kapcsolatosan. Az engedélyezési eljárás részletszabályi külön kormányrendeletben jelentek meg.
A Kossuth Lajos téri beruházások során el lehet térni az OTÉK-tól
A Kormány módosította a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházásra vonatkozó jogszabályt. A jövőben a beruházás egyes elemei a hatályos településrendezési eszközökben rögzített előírásoktól, vagy akár az OTÉK-tól eltérően is megvalósíthatóak, amennyiben az a kulturális értékek megőrzése érdekében szükséges. A változások kapcsán módosították a kiemelt nemzeti emlékhelyekre vonatkozó kormányrendeletet is.
Egyes településrendezési eszközök alkalmazhatóságának új határideje: 2019. december 31.
Az Építési törvény 2018. júliusi kiegészítése - a toronyházak létesítési feltételei mellett - a törvényi alapjait is megteremtette annak, hogy a településrendezési eszközök megalkotására vonatkozó határidő is módosuljon. A 2012. augusztus 6-i OTÉK szerinti módosíthatóság határideje azonban nem változott. Az új előírásokat átvezették a Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) szövegébe.