Előfizetés
Új elektronikus ügyintézés a Katasztrófavédelemnél
2022. január 1-től kezdve a Katasztrófavédelemhez tartozó minden hatósági eljárás elektronikusan intézendő. A rendszer alapvetően felváltja a jelenlegi papír alapú, ’e-papír’ és ’tárhely’ rendszerek használatát, bár bizonyos esetekben természetes személyek számára meghagyva a papír alapú ügyintézés lehetőségét. Fontos azonban, hogy a rendszer bevezetése nem érinti az építésügyi eljárásokhoz kapcsolódó ÉTDR rendszer használatát, attól teljesen független, és más ügyekre szolgál.
2021. december 1-jétől új jogszabályok tartalmazzák az egyszerű bejelentések veszélyhelyzeti előírásait
A veszélyhelyzeti építésügyi rendelkezéseket a 687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazta, amely 2020. december 30. napján lépett hatályba. A veszélyhelyzeti előírások alapján az egyszerű bejelentéssel létesülő beruházásokra egyedi szabályok kellett alkalmazni. 2021. december 1. napjától az összes korábbi jogszabályt hatályon kívül helyezték, de megmaradtak a veszélyhelyzeti rendelkezések. Sajnos az új jogszabályok nem pontosították a korábbi, kérdéses előírásokat.
A 2021. évi minimális építőipari rezsióradíj: 4530 forint
A Magyar Közlöny 210. számában megjelent a 2021. évi minimális építőipari rezsióradíj mértékéről szóló 56/2021. (XI. 19.) ITM rendelet. A jogszabályi mérték 8,8 %-os növekedést mutat a 2020. évi összeghez képest.
Megtörtént az első rozsdaövezeti akcióterület kijelölése
Az Építési törvényben 2020-ban jelent meg a rozsdaövezeti akcióterületek szabályozása, amit 2021-ben a Kormány határozata követett a területek kijelölésének pontos eljárásrendjéről, benne a Rozsdaövezeti Bizottság felállításáról. Angyalföldön, Budapest XIII. kerületében került sor az első városi „tartalékterület” fejlesztési célú kijelölésére a rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és egyes akcióterületeken megvalósuló beruházásokra irányadó sajátos követelményekről szóló 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelettel.
Üvegkapu – Átláthatóbb felelősségi viszonyok?
Az építőiparban 2022. januárjától tervezik bevezetni az Építőipari Monitoring - és Adatszolgáltató Rendszert, rövidebb nevén az Üvegkapu rendszert. Az alábbi cikkben azt tekintjük át, hogy az Üvegkapu rendszernek milyen hatása lehet az építőipari felelősségi kárrendezésben.
Lakások átruházása és bérbeadása esetén kötelező a villamoshálózat felülvizsgálata
2020 júliusától hatályos az a miniszteri rendelet, amely a lakások villamos berendezésén felülvizsgálatát írja elő bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor. Erről a jogszabályi kötelezettségről nagyon kevesen tudnak, amelynek valószínűleg az az oka, hogy nincs konkrét jogszabályi szankciója a tulajdonos mulasztásának. Arra azonban felhívjuk a figyelmet, hogy egy jogszabályi kötelezettség minden esetben polgári jogi felelősséget is keletkeztet.
10.3.6. Az Üvegkapu használatának hatósági ellenőrzése
Az Üvegkapu (az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer) célja, hogy online is nyomon követhetővé váljanak az építkezésekre történő be- és kilépések. Az állami adóhatóság és a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság is hatékony eszközt kaphat a foglalkoztatási szabályok ellenőrzésére, és az építésfelügyeleti hatóságok is új kötelezettségeket kaptak.
10.3.5. Az Üvegkapu működésére vonatkozó előírások
2022-től az Üvegkapuban a foglalkoztatottak mellett az építési munkaterületen megjelenő egyéb személyeket is rögzíteni kell. Az építési beruházás Üvegkapuban történő regisztrációjára az e-építési napló készenlétbe helyezésével kerül sor, ahol be kell majd jelölni, hogy a be- és kilépés időpontjának személyenkénti rögzítését milyen módon vállalja a cég rögzíteni. Az Üvegkapu-rendelet szerint beléptetőkapu, beléptetőpont, illetve a beléptetést biztosító alkalmazás segítségével történhet az elektronikus adminisztráció.
10.3.4. 2022-től elindult az Üvegkapu az építkezéseken
Az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer elnevezést valószínűleg senki nem jegyezné meg, ezért a jogalkotó az Üvegkapu nevet adta az építőiparban 2022. januárjától bevezetendő új adminisztrációs kötelezettségnek. Az Üvegkapu lényege, hogy elektronikus módon lehessen nyilvántartani, hogy ki tartózkodik az építési munkaterületen. Már az elektronikus építési napló 2013. évi bevezetésekor voltak kísérletek arra, hogy a munkát végző szakemberek adóazonosító jelének rögzítésével lehessen a feketegazdaságot visszaszorítani. Úgy tűnik, a jelenlét pontos dokumentálása 2022-ben ténylegesen meg is valósul, de az Üvegkapu csak a jelentősebb beruházásoknál fog „megnyílni”. Az Üvegkapu-rendelet 2022. február 19-étől módosult első alkalommal: szűkítették a kötelező alkalmazás körét.
Jelentősen csökkent és nőtt is az e-építési napló készenlétbe helyezésének díja
Az elektronikus építési napló rendszerhasználati díjait 2014-ben állapították még, és azóta nem is változtak. A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben található korábbi melléklet szerinti díjak a beruházásokat ugyan megkülönböztette a beruházás mérete szerint, de a legkisebb és az egymilliárd forint feletti építkezés díja között megközelítőleg húszezer forint volt a különbség. Az Üvegkapu Rendelet (510/2021. (IX. 3.) Korm. rendelet) által beiktatott új táblázat 50 %-kal csökkentette a 100 millió forintos számított építményértékű beruházások költségét. Az ennél nagyobb beruházások releváns díjemeléssel fognak találkozni.
Elérhető a Településtervezési Szabályzat
A 2021. júliusa előtti gyakorlathoz képest teljesen új előírás, hogy a településterv és az ahhoz készítendő megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat tartalmi és műszaki követelményei nem kizárólag jogszabályban vannak meghatározva. A Miniszterelnökséget vezető miniszter már közzétette az ún. Településtervezési Szabályzat, amely a településtervek, a településképi rendelet, valamint az egyes sajátos jogintézmények összeállításának műszaki elvárásait és egyeztetésük technikai szabályait tartalmazza.