A magas energiaárak előrehozták a felújításokat – Milyen hitel érhető el rá?
A példátlanul magas energiaárak alternatív megoldások keresésére ösztönzik a lakosságot. A rezsicsökkentés változásának hírére megugrott a kereslet például a napelemek iránt is, a napelemek, napkollektorok tervezésével és telepítésével foglalkozó cégek kapacitásait nagymértékben lekötve. De nem csak a fűtési rendszereket korszerűsítenék az emberek. A BiztosDöntés.hu cikke azt járja körül, hogy erre milyen támogatást kaphatunk, illetve ha nincs rá saját pénzünk, akkor milyen banki hitellehetőségek vannak.
Kivitelezői nyilatkozat nélkül is megszerezhető a használatbavételi engedély, a hatósági bizonyítvány?
Az egyszerű bejelentéses lakóépületek elkészültét követően az építésfelügyeleti hatóságtól hatósági bizonyítványt kell kérni, míg az építési engedélynek megfelelő épületekre az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyt ad ki, vagy a használatbavételt tudomásul veszi. Mindhárom esetben a hatóság döntéséhez szükséges a fővállalkozó kivitelező által tett, a Kivitelezési kódex 14. §-a szerinti tartalmú nyilatkozat. A kivitelezői nyilatkozat azonban nem szokott megszületni, ha a megrendelő és a fővállalkozó kivitelező között valamilyen vita van. Ha a megrendelő szerint hibás a teljesítés, vagy a kivitelező szerint nem kapta meg a neki járó vállalkozói díjat, akkor a kivitelezői nyilatkozat a hatósági eljárásokban hiányozni fog. A Kúria a közelmúltban döntött arról, hogy a kivitelezői nyilatkozat hiányát a hatóságoknak hogyan kell értékelniük. A precedens értékű döntés valószínűleg meg fogja változtatni a hatósági és a bírósági gyakorlatot is.
Változnak a tervezői és a beruházói munka feltételei – november 25-ig még megnézhetők az előadások!
A módosuló jogszabályi környezetben több ponton változnak a tervezési munka és a beruházások előkészítésének feltételei – ez volt a témája a 2022. október 25-i építési jogi konferenciánknak, melyen személyesen és online módon is részt lehetett venni.
Építészkamarai akkreditáció: 1,5 pont (MÉK 2022/234)
A nagy érdeklődésre tekintettel november 25-ig meg lehet nézni az előadásokat, és meg lehet szerezni a kamarai pontokat is. A konferencia honlapján minden előadásból ingyenesen meg lehet nézni egy-egy részletet.
2024-ig nem csak zöld házat építhetünk, de a bankok „díjazzák” a zöld megoldásokat
Európai Uniós irányelvek nyomán a magyar jogszabályok is előírták, hogy 2021-től már csak minimum BB, azaz közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek megfelelő ingatlanok készülhettek volna az országban. A határidőt előbb egy évvel 2022. június 30-ra, majd idén, még a határidő lejárta előtt további 2 évvel, 2024. június 30-ig kitolták. Ez ugyan jó hírnek tűnhet az építtetőknek, hiszen az energiahatékony megoldásokat kialakítani jellemzően magasabb költséggel jár, ugyanakkor nem biztos, hogy jól járunk, ha csak a szomszéd kertje (háza) zöldebb. A BiztosDöntés.hu cikke azt járja körül, hogy milyen pénzügyi előnyökkel járhat az, ha mégis energiahatékonyabb házat építünk.
Többlakásos épületek rezsikedvezményéhez szükséges hatósági bizonyítvány (2. rész)
Egy 2022 szeptemberi kormányrendelet úgy teszi lehetővé legfeljebb négy lakásig a többlakásos épületek kedvezményes gázfogyasztását, hogy társasházzá alakulás nélkül is lehessen igazolni a lakások számát. A rezsicsökkentett gázdíj érvényesítéséhez a jegyzőtől kell hatósági bizonyítványt beszerezni. Az önkormányzatoknak a kérelmek óriási száma komoly gondot okoz, mivel a hatósági bizonyítvány kiállításának feltételei tisztázására nincs elegendő szakemberük. Még több kérdést vet fel az, hogy az önkormányzatnak milyen kötelezettségei vannak akkor, amikor értesül a többlakásos épület létezéséről ott, ahol ennyi rendeltetési egység nem lehetne. A fogyasztóknak nem érdemes a kérelemben „trükközniük” mert utólag nagyon sokba kerülhet, ha több lakást tüntetnek fel, mint ami ténylegesen megtalálható az épületben. A cikksorozat 2. részében az eljárási szabályokat ismertetjük.
Többlakásos épületek rezsikedvezményéhez szükséges hatósági bizonyítvány (1. rész)
A rezsicsökkentés átalakításának bejelentését követően hangzott el Gulyás Gergelytől, hogy a többgenerációs épületekben úgy maradhat benne minden családtag a kedvezményes rezsiköltségben, ha társasházat alapítanak. A társasház alapítás nem egy rendkívül bonyolult folyamat, de jelentős jogi és hatósági költségekkel jár. Egy 2022 szeptemberi kormányrendelet úgy teszi lehetővé legfeljebb négy lakásig a többlakásos épületek kedvezményes gázfogyasztását, hogy társasházzá alakulás nélkül is lehessen igazolni a lakások számát. A rezsicsökkentett gázdíj érvényesítéséhez a jegyzőtől kell hatósági bizonyítványt beszerezni. A cikksorozat 1. részében azt vizsgáljuk, hogy milyen ingatlanok, épületek tekintetében lehet kiadni ezt a hatósági bizonyítványt, és mit kell kötelezően tartalmaznia a kérelemnek.
Az Országos Építészeti Tervtanács dönt a nagyobb volumenű beruházásokról (2. rész)
2022 augusztusától jelentősen bővült azon beruházások köre, amelyek engedélyezése előtt be kell szerezni az Országos Építészeti Tervtanács szakmai véleményét. A jogszabályokban központi tervtanácsként is megtalálható testület az állami magasépítési beruházások mellett az 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épületet, és az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépületet érintő engedélyezéseknél megkerülhetetlen szereplő lett. Az látható, hogy a megfogalmazás több kérdést is felvet. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy az új véleményezési kör ténylegesen milyen beruházásokat foglal magába, és hogyan kell alkalmazni a módosításokat a folyamatban lévő ügyekben.
Az Országos Építészeti Tervtanács dönt a nagyobb volumenű beruházásokról (1. rész)
2022 augusztusától jelentősen bővült azon beruházások köre, amelyek engedélyezése előtt be kell szerezni az Országos Építészeti Tervtanács szakmai véleményét. A jogszabályokban központi tervtanácsként is megtalálható testület az állami magasépítési beruházások mellett az 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épületet, és az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépületet érintő engedélyezéseknél megkerülhetetlen szereplő lett. Az látható, hogy a megfogalmazás több kérdést is felvet. A tervtanácsi vélemény ráadásul lényegében el is dönti az adott beruházás sorsát, mert ha nem ajánlja engedélyezésre, akkor ezt a hatóság nem bírálhatja felül. Az új előírások vesztesei a települési önkormányzatok lehetnek, akik elveszítik a településképi véleményezési lehetőségüket ezeknél a beruházásoknál. A véleményezési kör bővítésének célja, hogy országosan magasabb építészeti minőséget lehessen elérni.
02.1.8. Tervtanácsok rendszere, feladatai (4.). A tervtanácsi vélemény
Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélső esetben – mindhárom szinten véleményeznek. A cikksorozat negyedik részében az építészeti tervtanácsok üléseire és a tervtanácsi véleményre vonatkozó részletes szabályokat ismerheti meg, valamint azt is körüljárjuk, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a tervtanácsi véleménnyel szemben. A cikk az alábbi kérdésekre is választ ad: Az építésügyi hatóságoknak kötelező-e figyelembe venni a tervtanács véleményét? Meg lehet-e tagadni az engedély kiadását, ha a tervtanács elfogadta a tervet?
02.1.7.Tervtanácsok rendszere, feladatai (3.). A tervtanácsi eljárás megindítása
Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélső esetben – mindhárom szinten véleményeznek. A cikksorozat harmadik részében az építészeti tervtanácsok eljárásának részletes szabályait mutatjuk be. Egyebek mellett az alábbi kérdésekre kaphatnak választ: van-e határidő a dokumentáció benyújtására, a tervtanács milyen határidővel bírálhatja el a terveket, mennyibe kerül a tervtanácsi eljárás?
02.1.6.Tervtanácsok rendszere, feladatai (2.). Milyen terveket kötelező véleményeztetni a tervtanácsokkal?
Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélsőséges esetben – mindhárom szinten véleményeznek. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény és a 2024 őszén megalkotott építésügyi kormányrendeletek megerősítették a feladatoknak már 2022-től az Országos Építészeti Tervtanácshoz történt nagymértékű koncentrációját, ugyanakkor a helyi építészeti tervtanácsoknak is új lehetőségeket biztosítanak (amely keretek kitöltése az önkormányzatok szabályozási jogköre).
02.1.5. Tervtanácsok rendszere, feladatai (1.). A tervtanácsi szintek
Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélső esetben – mindhárom szinten véleményeznek. Jelen tájékoztatóban a tervtanácsok felépítését, működését mutatjuk be.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
