02.2.4. A főépítészi szervezetrendszer – 4. rész. A főépítészek alkalmazásának feltételei, követelményei

ati27 | 2025.03.16 03:52

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. tv. (Méptv.) már kifejezetten szervezetrendszerként nevesíti az országos, a balatoni, az állami, valamint a helyi önkormányzati főépítészeket; előírva 2025 januárjától az utóbbiak országos lefedettségét is. A területi építész kamarák által vezetett közhiteles főépítészi nyilvántartásból (feny.mek.hu) bárki követheti, hogyan áll e folyamat. A cikksorozatunk negyedik részében a Méptv. és az egyéb vonatkozó, hatályos jogszabályok alapján mutatjuk be a főépítészi rendszert és a főépítészi feladatokat.

02.2.3. A főépítészi szervezetrendszer – 3. rész. Az országos főépítész

ati27 | 2025.03.16 03:47

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. tv. (Méptv.) már kifejezetten szervezetrendszerként nevesíti az országos, a balatoni, az állami, valamint a helyi önkormányzati főépítészeket; előírva 2025 januárjától az utóbbiak országos lefedettségét is. A területi építész kamarák által vezetett közhiteles főépítészi nyilvántartásból (feny.mek.hu) bárki követheti, hogyan áll e folyamat. A cikksorozatunk harmadik részében a Méptv. és az egyéb vonatkozó, hatályos jogszabályok alapján mutatjuk be a főépítészi rendszert és a főépítészi feladatokat.

02.2.2. A főépítészi szervezetrendszer – 2. rész. 1998-2024: állandóság és változások a főépítészi struktúrában

ati27 | 2025.03.16 03:38

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) is – kezdetben – a megyei és települési főépítészek szintjét nevesítette, azonban a 2024. szeptember 30-i hatályvesztésekor már szerepelt benne az országos főépítész is (a „területi” főépítészi jelzőt 2007-től váltotta fel az „állami”). A cikksorozatunk második részében a főépítészi szervezetrendszer fejlődését az Étv. hatályba lépésétől a Méptv. hatályba lépéséig követjük nyomon.

02.2.1. A főépítészi szervezetrendszer – 1. rész. A területi (állami) és a tanácsi (majd önkormányzati) főépítészek 1997-ig

ati27 | 2025.03.16 03:31

A helyi önkormányzatok magyarországi létrejöttekor, 1990 őszén az akkor hatályos építésügyi jogszabályokban értelemszerűen még nem szerepelhettek az önkormányzati főépítészek. Első törvényi említésük az ún. „hatásköri törvény” (1991. évi XX. tv.) rendelkezéseivel kiegészített 1964. évi III. tv. (Ét.) szövegében fedezhető fel. Az építésügyért felelős miniszter által kinevezett területi főépítészek az 1960-as években, majd a megyei tanácsi és egyes városi (kerületi) tanácsi főépítészek egészen a rendszerváltoztatásig lényeges szerepet játszottak mind a területrendezési feladatokban, mind az építésügyi hatóságok munkájának támogatásában. Cikksorozatunk első részében a főépítészi munka sokszínűvé válásának folyamatát mutatjuk be térségi és települési szinten, 1997 végéig, vagyis az Étv. hatályba lépéséig.

02.1.9. Tervtanácsok rendszere, feladatai (5.). A településrendezési tervtanács

ati27 | 2025.03.14 12:52

A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe. Miután azonban a településrendezési tervtanácsok megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban szinte alig üléseznek. Az Építésijog.hu bátorítja a településeket, hogy forduljanak a településrendezési tervtanácsokhoz, hiszen ezzel jó eséllyel megelőzhetőek lennének a tervhibákból adódó, a településtervek hivatalos egyeztetési eljárásának elhúzódásához vezető esetek. Az építészeti tervtanácsokról szóló cikksorozatunk ötödik részéből a településrendezési tervtanácsra vonatkozó speciális rendelkezéseket ismerhetik meg.

Az elektronikus építési naplónak 2025 márciusától már éves díja is van

ati27 | 2025.03.06 02:51

2025 március elején sok építtető kapott váratlan levelet a Lechner Tudásközponttól: a megnyitott és még le nem zárt elektronikus építési naplók után éves díj befizetésére vonatkozó díjbekérő érkezett. Egy 2024 utolsó napján megjelent kormányrendelet ugyanis nem csak megemelte az e-építési naplók rendszerhasználati díját, hanem a teljes beruházási időszakra vonatkozóan, rendszeres fizetési kötelezettséget is bevezetett. A jövőben minden - még a 2025 márciusa előtt megnyitott - építési napló után is éves díjat kell fizetni. Különösen azok az építtetők fognak kellemetlen helyzetbe kerülni, akiknek az építési naplóját nem lehetett lezárni, például azért, mert egy szubalvállalkozó megszűnt, vagy csak egyszerűen nem adta vissza a munkaterületet. A cikkből kiderül az is, hogy az Építésijog.hu mit javasol a már nem használt építési naplók esetében.

Ingyenes Építésijog.hu-hozzáférés a Pest Vármegyei Építész Kamara tagjainak. Igénylési határidő: 2025. március 15.

ati27 | 2025.03.04 04:14

A Pest Vármegyei Építész Kamara is megkereste az Építésijog.hu-t, hogy - a BÉK, a Hajdú-Bihar Vármegyei Építész Kamara, a Bács-Kiskun Vármegyei Építész Kamara és a Heves Vármegyei Építész Kamara tagjaihoz hasonlóan - ezen területi kamarák tagjai is használhassák ingyenesen a szakmai portált. A felsorolt területi kamarák esetében az ingyenes előfizetés igénylése már lejárt, azonban a Pest Vármegyei Építész Kamara tagjainak még van lehetőségük a regisztrációra. Az Építésijog.hu portál Éves Előfizetéses csomagjához tartozó teljes tartalmat két hónapig érhetik el az igénylők. Az igénylés folyamata attól függ, hogy a Pest Vármegyei Építész Kamara érdeklődő tag regisztrált-e már az https://artifexkiado.hu rendszerében, vagy sem.

Fontos, hogy az ingyenes hozzáférést 2025. március 15-ig lehet igényelni!

Az igénylési folyamat egyes lépéseit az alábbi tájékoztatóból ismerhetik meg a Pest Vármegyei Építész Kamara tagjai.

Állami építési beruházások 2025 - felvételről is megnézhetők a konferencia előadásai

b_gabor | 2025.02.24 11:38

 

A 2025. április 1-től hatályos jogszabály - mely szerint a közhasználatú épületek tervezési folyamatába kötelező bevonni „rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott” címmel rendelkező szakmagyakorlót - milyen feladatokat ró a tervezőre? Mi következik most az úgynevezett BIM-rendeletből az állami építési beruházások gyakorlatában, különös tekintettel az állami építési tételrendre? Hogyan érintik a Közbeszerzési Hatóság új útmutatói az építési beruházásokat? A közbeszerzési törvény (Kbt.) legújabb módosításai, illetve a döntőbizottsági határozatok kapcsán mire érdemes különösen figyelniük az ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek? Az „aránytalanul alacsony ár” értelmezését és vizsgálatát hogyan befolyásolják a márciustól hatályba lépő változások? A „zöld közbeszerzési rendeletnek” milyen hatása van az építési beruházásokra? Milyen felelősségbiztosítást kell, illetve érdemes kötniük a kivitelezőknek? Milyen lehetőségek vannak a kivitelezői követelések érvényesítésére


 

AVKFBPC_Állami beruházások 2025 – február 26-i konferencia – kapcsolódó dokumentumok

b_gabor | 2025.02.21 03:47

Az Építésijog.hu és a Közbeszerzési Tudástár 2025. február 26-i konferenciájának (személyes vagy online) résztvevőjeként Ön itt érheti el az előadásanyagokat.

 

Az építési tevékenység nélküli rendeltetésmód-változtatásokra is alkalmazni kell az építési és településképi jogszabályokat

ati27 | 2025.02.16 05:07

A települési önkormányzatok feladata a meglévő épületek és önálló rendeltetési egységek rendeltetésmód-változtatására, továbbá egy épületen belül az ott található önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatására vonatkozó településképi bejelentések elbírálása (és e körben a jogsértések feltárása, megszüntetése és meghatározott esetekben a szankcionálása). Az Étv. és a Településképi törvény hatálya alatt eltérően értelmezték mind a helyhatóságok, mind a közigazgatási bíróságok azokat az eseteket, amikor a rendeltetésmód-váltás építési tevékenység nélkül valósulna (vagy valósult) meg. A Kúria most közzétett 14/2024. jogegységi határozata szerint kiterjed az önkormányzatok hatásköre ezekre az esetekre is. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa egy olyan eljárást vizsgált, amikor egy lakásnak szálláshely-szolgáltatási tevékenység céljára történő hasznosítására építési tevékenység nélkül került sor. Az ügyben az volt a kérdés, hogy az önkormányzat kiszabhat-e településkép-védelmi bírságot a lakás szálláshellyé történő rendeltetésmódosítása esetében.

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt