Hogyan segíthet a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a tervezési díjjal kapcsolatos viták esetén?

A 2013. évi XXXIV. törvény (az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról) által létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tervezői szerződések pénzügyi vitáiban is segíthet a peren kívüli egyezség létrehozásában. Amennyiben a Szerv által elkészített szakvélemény birtokában sem sikerül a feleknek egyezségre jutni, akkor a szakvélemény kézhezvételéhez képest 60 napon belül polgári peres eljárás kezdeményezhető, melynek speciális eljárása biztosítja a döntés fedezetének meglétét és az általánosnál rövidebb eljárási időt. A TSZSZ ügyrendje változott 2025. január 31-ével, az előadás során röviden bemutatásra kerül az ebből fakadó új eljárásrend is.

Előadó: Koós Gábor okl. építőmérnök, TSZSZ-vezető, igazságügyi szakértő 

A TÉKA új jogintézménye: az egyedi eltérés. A településrendezési szerződések és a kiemelt beruházások módosult szabályozása

A TÉKA bevezeti a beépítési határértékek és a parkolóhelyek szabályaitól való egyedi eltérés lehetőségét. Az előadás körüljárja, hogy milyen esetekben, eljárásokban kérhető az egyedi eltérés, és mi lehet az új jogintézmény legnagyobb értéke a beruházók, tervezők számára. Az egyedi eltérés „alternatívái”: a településrendezési szerződésekre vonatkozó régi-új szabályok, illetve a kiemelt beruházássá nyilvánítás lehetőségei a Méptv. hatályba lépése óta.

Előadó: Tóth Ferenc építészmérnök, szociológus, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője 

Leggyakrabb tervezői, építtetői hibák az engedélyezés, egyszerű bejelentés és a használatbavétel során

A Méptv. 2024 októberétől átalakította az egyszerű bejelentést, az építési engedélyezést és a használatbavétel szabályait. Az előadásból megtudhatják, hogy a gyakorlatban milyen kérdéseket vetett fel az új szabályrendszer, és milyen gyakori hibákat követtek el az építtetők, tervezők. Megtudhatják azt is, hogy melyek a leggyakoribb hiánypótlási esetek, és milyen hiányosságot nem lehet utólag pótolni. A benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmának és kidolgozottságának meg kellene felelnie a jogszabályi előírásoknak. Gyakori dokumentációs hibákra példák: magassági kóták hiánya, nem egyértelmű jelölések a helyszínrajzon, építési hely jelölésének problémái, egyes helyiségek megnevezése, hasznos és nettó alapterülete, valamint padlóburkolatának téves meghatározása az alaprajzokon. Lényeges kérdés az is, hogy a kialakult állapothoz való illeszkedést hogyan lehet igazolni a hatósági eljárásokban, mit értünk telektömb alatt?

Előadó: Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő 

A környezeti hatások vizsgálata a beruházások tervezése és megvalósítása során

Az előadás célja – az új magyar építészeti törvényben és végrehajtási rendeleteinek rendszerében foglalt, a természeti erőforrások megóvására irányuló előremutató célkitűzésekre, alapelvekre és konkrét rendelkezésekre is tekintettel – a környezeti hatások vizsgálati rendjének bemutatása a beruházások tervezése és megvalósítása során.
A területek használatának kijelölésétől a beruházások egyedi engedélyezési eljárásának szakági a várható környezeti hatások előzetes feltárása és mérlegelése alapvető és európai uniós szabályozásból eredő követelmény, amelyre különböző hatásvizsgálati eljárásokban kerülhet sor. Ezek különbözősége, alapvető anyagi és eljárási szabályainak ismerete elengedhetetlen a hatékony beruházás tervezés és megvalósítás során, az előadás ebbe a területbe nyújt betekintést, támogatva az eligazodást.

Előadó: dr. Agócs Ilona, JNBH (Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes), titkárságvezető 

Hogyan lehet egészséges épületeket tervezni?

Gondolta, hogy az épületek egészségre gyakorolt hatása már a tervezőasztalon eldől? Milyen előírások szabályozzák, hogy a beltéri generáció környezete egészséges legyen? Hogyan lehet a tervezett minőség megvalósulását hitelesen ellenőrizni? A mért adatok hogyan használhatók fel a vállalatok ESG jelentésében? Az előadás a legfontosabb vonatkozó magyar jogszabályokat, a nemzetközi WELL építési standard fő ajánlásait és a magyar auditok tapasztalatait foglalja össze.

Előadó: Kurucz Regina, okl. építészmérnök, épületenergetikus szakmérnök, egészséges épület tanácsadó, Rewell Consulting

Milyen szerzői jogi szempontú kérdésekre kell figyelni a tervezés során? Kamarai etikai-fegyelmi felelősség a Méptv-ben

A tervezési munka előkészítésének fontos része az építészeti alkotáshoz fűződő szerzői jogi kérdések tisztázása. Milyen kutatásokat kell elvégeznie vagy kérdéseket kell tisztáznia a tervezőnek ahhoz, hogy később ne legyenek szerzői jogi problémái? Ugyancsak fontos, hogy a tervező pontosan tisztában legyen azzal, hogy milyen lehetőségei vannak akkor, ha felmerül, hogy az ő művével kapcsolatban sértettek szerzői jogot. Az előadás ezen kívül kitér a jogosultkutatásra, a nemzeti tervvagyonnal kapcsolatos szabályokra, az építészeti szerzői jogi nyilvántartás működésére és az építésügyi kormányzat ezekkel kapcsolatban levonható tapasztalataira is. A kamarai tagok tevékenységével összefüggő szakmai, illetve etikai-fegyelmi szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésének szankcionálása a szakmai kamarák hatáskörébe tartozik. 2024. októberétől az etikai-fegyelmi jogkör kétfokúsága ugyan megmaradt, de már az elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság országos szinten jár el. Az előadás bemutatja az etikai-fegyelmi vétségek körét, külön is kitérve a kötelező felelősségbiztosítás bevezetéséhez kapcsolódó változásokat. 

Előadó: Dr. Farkas Gergely osztályvezető, Építési és Közlekedési Minisztérium Építésügyi Igazgatási Főosztály 

A kötelező tervezői felelősségbiztosítás szabályozása és valós biztosítási megoldások az új szabályozás tükrében

A 2023. évi C. törvény (Méptv.) és a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakmagyakorlási kódex) új felelősségbiztosítási kötelezettséget vezetett be. Mikor és milyen fedezettel kell rendelkezni? Mire elég a jogszabályi minimum? Mire kell figyelmet fordítani a szerződéskötéskor? Hogyan történik a kárrendezés? Az előadás ezen kérdésekre kíván részletes válaszokat adni, valós biztosítási védelmet jelentő megoldásokat kínálva. Az előadótól január 29-én a helyszínen és a rendezvény chat felületén is lehet majd kérdezni, akár konkrét szerződéskötésekben is tud majd segíteni.

Előadó: dr. Püski András biztosítási szakjogász, a kotelezofelelosseg.hu portál szakértője, Akademischer Versicherungsmakler (WU) 

A tervező és a tervezői művezető magánjogi felelőssége

A Méptv., a 191/2009. Korm. rendelet és a 266/2013. Korm. rendelet 2024. október 1. napjától hatályba lépett új rendelkezései érintik a tervezők és tervezői művezetők magánjogi felelősségét. Az előadás ismerteti a tervezők felelősségi rendszerét, részletesen kitérve a magánjogi kárfelelősség területére, elhatárolva a tervezői és a tervezői művezetői felelősséget.
A témakör kiemelten fontos a tervezői felelősségbiztosítás tartalmának megértéséhez. A használatbavételhez szükséges nyilatkozatra tekintettel is felmerült a kérdés, hogy miért felel a tervező?

Előadó: dr. Barta Judit, tanszékvezető, egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar; egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem; a B-A-Z Vármegyei Építész Kamara titkára 

Címkék és tanúsítások: 2025. október 11-én hatályba lépett az új ÉKM rendelet

A 28/2025. (IX. 11.) ÉKM rendelet az állami építési beruházásokra vonatkozó minősített szolgáltatások címkézési rendszerét szabályozza. A rendelet célja, hogy a tervezési és kivitelezési szolgáltatások minőségét egységesen értékelhető címkékkel jelölje, elősegítve a fenntartható, digitálisan fejlett és társadalmilag felelős beruházási gyakorlatokat.

A TÉKA 2025. október 31-i módosítása

A Kormány négy másik rendeletének korrekciójával együtt hirdette ki a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (TÉKA) negyedik módosítását. A 2025 október végén megjelent jogszabályban az Otthon Start Program és a zártkerti ingatlanok földhivatali eljárásának részletszabályai sokkal jelentősebbek voltak, mint a salátarendelet TÉKA módosítása. Csupán a TÉKA egyetlen bekezdése változott, és csak a beruházások nagyon szűk körét érintően.

Otthon Start hitel: változnak a feltételek november 15-től

2025. október 30-án, az éjjeli órákban megjelent Magyar Közlöny alapján számos ponton módosulnak az Otthon Start feltételei november 15-től. A BiztosDöntés.hu szakértői öszegyűjtötték, hogy mi változik a jövő hónapban, illetve milyen módosítások várhatók még a jövőben az Otthon Start és a CSOK Plusz kapcsán, amelyek alapvetően befolyásolhatják az igénylők lehetőségeit.

Veszprémben, Szegeden és Budapesten is épülhetnek lakások kiemelt beruházásként

A 335/2025. (X. 30.) Korm. rendelet az Otthon Start program további gyorsítását szolgálja: kiemelt beruházássá minősített egy budapesti és két vidéki lakáscélú fejlesztést. A kormányrendelet alapján az Otthon Start feltételeinek megfelelő lakások építésének engedélyezése gyorsulhat, illetve egyedi beépítési szabályok alkalmazására van lehetőség. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk a beruházásokra vonatkozó egyedi követelményeket is.