06.7. Az eljárás költségei. Költségmentesség
A kérelmek benyújtásáért általában fizetnünk kell, illetve egyéb költségek is felmerülhetnek a közigazgatási eljárásban, amelyeket nem mindig az ügyfélnek kell megfizetnie. Az eljárási költségnek minősül mindaz a költség, amelyet a közigazgatási hatósági eljárás során a kérelemre induló eljárásban az ügyfél a hatóság részére az eljárás lefolytatásáért, valamint az ügyfél, valamint az eljárásban közreműködő más személy a közigazgatási eljárással összefüggésben fizet meg. Az Ákr. célkitűzése, hogy a hatékonyság elvén keresztül a hatósági eljárásban résztvevő feleknek a lehető legkevesebb költséget okozza.
07. Bizonyítás a hatósági eljárásokban
Ahhoz, hogy a hatóság egy adott ügy kapcsán megfelelő döntést tudjon hozni, tisztáznia kell az ügy tárgyát képező tényállást. A bizonyítási eljárásnak a célja ez felderítő és tisztázó tevékenység sikeres lefolytatása. Ezen folyamat szabályozásának bemutatására teszünk most kísérletet.
06. Az elsőfokú eljárás fontosabb szabályai
Ha egy hatóság előtt szeretnénk intézni valamilyen ügyet, feltétlenül tisztában kell lennünk legalább az alapvető eljárási szabályokkal. Érdemes tudni például, hogy a hatóság mikor utasíthatja el a kérelmünket anélkül, illetve, hogy milyen esetekben függeszthető fel az eljárás.
05. A közigazgatási eljárás megindítása
Amennyiben már tudjuk, hogy melyik hatóság intézi az ügyünket, a következő kérdés az, hogy milyen formában tudjuk az eljárást kezdeményezni (szóban, nyomtatványon stb.), és a hivatal mely esetekben jogosult kérelem nélkül is eljárni? Azt is érdemes tudni, hogy a hatóság - meghatározott feltételek mellett - köteles értesítést küldeni az eljárás megindításáról. A közigazgatási eljárások kétféle módon indulhatnak meg: az ügyfél kérelmére vagy hivatalból.
01.3 Az általános közigazgatási rendtartartás
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (amelynek a rövidítése: Ákr.) a legfontosabb közigazgatási eljárási jogszabály. Az ebben foglalt rendelkezések nélkül egyetlen közigazgatási hatósági ügy sem folyhat le. Az Ákr. 2018. január 1. napjától lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (amelynek a rövidítése: Ket.) helyébe, amellyel a jogalkotó mintegy teljes reform alá vetette a közigazgatási hatósági eljárások ügyrendjét.
Az önkormányzati rendszer
Határozottan meg tudjuk mondani, hogy mi a különbség a község és a nagyközség, vagy a város és a megyei jogú város között? Lehetséges, hogy eddig nem létező települések jelenjenek meg a térképen? Arra is választ keresünk, hogy mi az oka annak, hogy a települések és az önkormányzatok száma eltérő.
06. Az Alkotmánybíróság
Az alkotmánybíráskodás a jogállamiság egyik legfontosabb garanciája azáltal, hogy egy független szerv őrködik az alkotmányosság megtartása fölött. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, egyben alapvető jogaink legfőbb biztosítéka. Bár az Alkotmánybíróság nem jogalkotó szerv, mégis gyakorlatilag ilyen funkciót képes betölteni az alaptörvény-ellenes jogszabályok megsemmisítésével, illetve azáltal, hogy a jogalkotót felhívja jogalkotói feladatának teljesítésére. Érdemes tudni, hogy ténylegesen nem bíróságról van szó, még ha egyes esetekben egyedi ügyekkel kapcsolatban hoz is döntést. Összefoglalva tehát az Alkotmánybíróság feladata a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása.
05. Alapvető jogok és kötelezettségek
Amikor azt olvassuk, hogy egy állampolgár valamilyen alkotmányos vagy alapvető jogát sértették meg, sokan azt gondolják, hogy a történelem során kialakult, íratlan jogról van szó. Ezzel ellentétben az Alkotmányunk felsorolja az alapvető jogainkat, sőt, több kötelezettséget is meghatároz részünkre.
02.2. Fontosabb nem jogalkotó szervek
A magyar jogrendben közreműködnek olyan személyek és szervezetek is, amelyek jogi normát tevékenységükből fakadóan nem alkotnak, azonban jelentős szerepük van a jogszabályok megalkotásában és azok megtartásában és megtartásuk ellenőrzésében.
04.1. A korábbi Alkotmány (1949. évi XX. tv.)
A 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezett alkotmányunk, a Magyar Köztársaság Alkotmánya egy törvény volt, amelyet még 1949-ben fogadtak el, de számtalanszor módosítottak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mit tartalmazott hazánk korábbi elsőszámú törvénye.
07. Hogyan alkalmazzuk a jogszabályokat?
Találkoztam egy majdnem tíz évig tartó perrel, amelynek a végén a Legfelsőbb Bíróság (jelenlegi elnevezése Kúria) megállapította, hogy az első- és másodfokon született ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat nem is lehetett volna alkalmazni. Tudnunk kell, hogy mit jelent a jogszabály érvényessége, hatálya, és hol nézhetünk utána a minket érintő rendelkezéseknek. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy a jogszabály ismeretének hiánya nem mentesít az abban foglalt következményektől!
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
