04.1.1. A 2007. és a 2009. évi Eljárási kódexek

Az építésügyi hatósági eljárások szabályait az Eljárási kódexnek nevezett jogszabály tartalmazza. 1997 és 2007 között ugyanaz a jogszabály – természetesen esetenként módosításokkal – határozta meg az építési engedélyezés szabályait. 2007 óta azonban már a harmadik, teljesen új jogszabállyal kellett megismerkedniük az építőknek, építtetőknek és a hatóságoknak.

05.15. Az elvi engedélyezési eljárás

16. Fennmaradási engedélyezési eljárás

Ha építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően építkeztünk, akkor az épületet csak úgy használhatjuk, ha arra fennmaradási engedélyt kapunk. Fennmaradási engedély nélkül jogilag nem létezik a szabálytalanul létrehozott épület sem, így az ingatlan-nyilvántartási térképen sem tüntethető fel. Az olyan ingatlannak, amely jogilag nem létezik, lényegesen kisebb az értéke, mint a legálisan létrehozott vagy legalizált épületnek.

07. Bontási engedélyezési eljárás

A korábbi jogszabályok alapján a bontási tevékenység is engedélyhez vagy bejelentéshez kötött volt, de 2013. január 1-jétől a bontási engedélyhez kötött épületek köre jelentősen szűkült, és a jogalkotó bevezette a bontási tudomásulvételi eljárást. A bontási tudomásulvételi eljárás azonban 2016. június 14. napjával megszűnt, és a bontási engedély előírásai is változtak.

02.4.1.1. Elsőfokú építésügyi hatóságok 2007-2012

Az elsőfokú építésügyi hatóságok rendszere az utóbbi pár évben több esetben is átalakult. A rendszer változásait 2007 és 2012 között tekintjük át.

05.2.2. Mihez nem szükséges építési engedély? A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti jogszabályi lista

2013 januárja és 2024 szeptembere között a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (régi Eljárási kódex) 1. számú mellékletében találhattuk meg az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek listáját. Az alábbi cikkben a régi Eljárási kódex felsorolását találhatja meg, úgy, hogy jelezzük a 2013 óta bekövetkezett változásokat is. Ha kíváncsi, hogy mit lehetett 2024 szeptermber 30-ig építeni építési engedély nélkül, azt a cikk táblázatában megtalálhatja, amelyet magyarázatokkal is elláttunk. A 2024. október 1-jétől hatályos 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerinti rendelkezéseket már nem tartalmazza a táblázat, ezeket az előírásokat egy külön cikkben találhatják meg.

03.1. Építési telek és egyéb fogalmak

Az Építési törvény (Étv.) és az OTÉK számos olyan fogalmat határoz meg, amelyek az építési telekhez kapcsolódik. Kizárólag a jogszabályi előírásoknak megfelelő építési teleken lehet épületet elhelyezni.

01. Az építésügyi igazgatás jogszabályai

Az építésügy fogalmához tartozik mindaz a tevékenység, amely az épített környezet kialakításával vagy védelmével kapcsolatos. Az építésügyi igazgatási jog magában foglalja az építésügyre vonatkozó feladatokat, az építésügyi igazgatási szervek szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint az építési tevékenységgel kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályokat. Amennyiben a jogalkalmazó az építésügy területén felmerülő kérdésre keresi a választ, az esetek döntő többségében az alábbiakban felsorolt jogszabályokban található meg a megoldás. Jelen tájékoztatóban nyomon követhetők az Étv. és az OTÉK módosításai is.

05. Követelések érvényesítése I.

Ha kifizetetlen tartozásunk van, kifejezetten nehéz és körülményes a követelésünknek érvényt szereznünk. Érdemes tudni, hogy több eljárás is rendelkezésünkre áll annak érdekében, hogy az adóst teljesítésre kényszeríthessük.

06. A kártérítés szabályai a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) szerint

A régi Polgári Törvénykönyv külön fejezete foglalkozott a kártérítési jogosultság szabályaival. Kárt okozni szerződéses viszonyban és szerződés nélkül is lehetett. Attól függően, hogy különböző felelősségről van szó, a vonatkozó rendelkezések szinte ugyanazok.

05. A szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai

Kárt okozni szerződéses viszonyban és szerződés nélkül is lehet. A Polgári Törvénykönyv külön fejezete foglalkozik a szerződésszegéssel, és ezen belül a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályaival.

04. A teljesítés lehetetlenné válása és a teljesítés megtagadása

Előfordulnak olyan esetek, amikor a szerződést azért nem lehet teljesíteni, mert valamelyik fél ezt lehetetlenné teszi, illetve meg is tagadhatják a teljesítést. Mindkét szerződésszegésnek minősülő esetet külön szabályozza a Polgári Törvénykönyv.