02. Szerződésfajták

miczibela | 2008.09.09 05:08


A szerződéseket többféle módon szokták csoportosítani, az új Ptk. már a szerződésekre vonatkozó speciális szabályokat is egyfajta csoportosítás alapján tartalmazza. Jelen tájékoztatóban megtalálhatók a
z új Ptk. által meghatározott szerződésfajták, összehasonlítva a régi Ptk. előírásaival. Fontos tudni, hogy mi a különbség az érvényes és hatályos szerződés között, és hogy a hatályt milyen módokon lehet meghatározni.

01.2. A szerződés fogalma és tartalma

miczibela | 2008.09.09 05:08

A gyakorlatban gyakran felmerül, hogy mi alapján lehet meghatározni, hogy a felek egyáltalán kötöttek-e szerződést egymással, illetve, hogy milyen szabályok alapján lehet értelmezni a megállapodásukat. A köznyelvben a szerződésre használják egyebek mellett a megállapodás, az egyezmény, az egyezség, a kontraktus elnevezést is. A Ptk-ban a szerződés, míg az új Ptk-ban a szerződés mellett a kötelem előírásai között is találunk a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket.

19. Zálogjog

miczibela | 2008.09.09 11:05

09. Zálogjog a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) szerint

miczibela | 2008.09.09 11:05

A zálogjog is szerződési biztosíték, hiszen azt garantálja, a zálog alá helyezett vagyontárgyból vagy más dologból a jogosult másokat megelőzően juthasson hozzá a követeléséhez. A leggyakrabban előforduló zálogjog az ingatlanokat terhelő jelzálogjog.

18. Telki szolgalom

miczibela | 2008.09.09 11:04

Gyakran vita forrása, ha más ingatlanán a szomszédnak joga van átjárni. Azt, hogy az átjárást hogyan lehet és kell megtenni, és ez a kellemetlenség meddig tarthat, a telki szolgalom szabályai határozzák meg. A telki szolgalom vízellátást, pince létesítését, vezetékoszlopok elhelyezését és más, hasonló célt is szolgálhat.

17. A haszonélvezeti jog és a használat joga

miczibela | 2008.09.09 11:03


A haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A használat joga a haszonélvezethez képest korlátozottabb. A közérdekű használati jog pedig egy teljesen különálló fogalom, ez a jog csak az erre jogszabályban feljogosított személyeket, szervezeteket illetheti meg.

16. Földhasználati jog

miczibela | 2008.09.09 10:59

Földhasználati jogról akkor beszélhetünk erről, ha a föld és az épület tulajdonjoga elválik egymástól, és az épület tulajdonosát az épület fennállásáig a földre (földrészletre) használati jog illeti meg (a föld használatának joga például egy haszonbérleti szerződés alapján létesülhet).

15. Elidegenítési és terhelési tilalom

miczibela | 2008.09.09 10:58

Az elidegenítési és terhelési tilalom ideje alatt a dolog tekintetében kizárja vagy korlátozza a rendelkezési jogot, vagyis a tulajdonos nem adhatja azt más tulajdonába és például nem adhatja fedezetként egy banki kölcsönhöz. A tilalom eltérő szabályokkal jár, ha azt jogszabály, bírósági határozat vagy a felek megállapodása állapította meg.

14. Túlépítés

miczibela | 2008.09.09 10:58



Bármilyen meglepő, gyakran előfordul, hogy az építkezés a szomszédos ingatlanra is „átcsúszik”. Ilyenkor a polgári jog szempontjából az a kérdés, hogy a szomszéd követelheti-e például azt, hogy az átlógó épületrészt az építő bontsa el. Ezeket a kérdéseket rendezi a Polgári Törvénykönyvben a túlépítés jogintézménye.

13. Szomszédjogok

miczibela | 2008.09.09 10:57

A tulajdonos elméletileg mindent megtehet a tulajdonával, azonban a tulajdonosi jogok sem korlátlanuk. A tulajdonos ugyanis köteles figyelemmel lenni a környezetében lakók érdekeire. Az ingatlan használata során alkalmazandó tulajdonosi korlátok egyik fajtáját a szomszédjogi szabályok jelentik. 2014. március 15. napjától a Ptk. (2013. évi V. tv.) mellett a 2013. évi CLXXIV. törvény is tartalmaz szomszédjogi szabályokat.

12. A tulajdon korlátai

miczibela | 2008.09.09 10:56


A tulajdonos főszabály szerint azt tesz a saját tulajdonával, amit csak szeretne. Ezen teljeskörű tulajdonosi jogosultságot azonban keretek között tartják az ún. tulajdonjogi korlátok.

11. Hogyan védhetjük meg a tulajdonunkat?

miczibela | 2008.09.09 10:55


A tulajdonos a tulajdonát megvédheti jogos önhatalommal vagy peres eljárás megindításával. Fontos tudni, hogy a tulajdonjogi igények soha nem évülnek el, vagyis határidő nélkül kérhetjük a tulajdonunkat (1959. évi IV. tv. 115. §) [2013. évi V. tv. 5:35. §].

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt